Szivárvány, 1986 (7. évfolyam, 20. szám)

1986-10-01 / 20. szám

tásokat”. Ellenkezőleg, védjék magyar nemzetiségű társaik állását, nyugalmát, is­kolai, nyelvi, kulturális és gazdasági jogait. A gyűlölet programja megbukik, ha egyszerű románok milliói megtagadják azt. 4/ Az emberi jogaiktól megfosztott magyarok ne feleljenek rosszal a rosszra, hanem a rosszat jóval győzzék le. Félelem nélkül ragaszkodjanak Istentől nekik adott anyanyelvi értékeikhez, s vállalják az ellenállás jézusi útját. Ha megverik őket a szekuritáte kihallgató szobáiban, térdeljenek le és fennhangon imádkozzanak üldözőikért. Ne meneküljenek el a nagyvilágba. Higgyenek a jézusi szelídség ellen­séget megváltoztató erejében. 5/ A magyarországiak kerüljék a gyűlölet, gúny. bosszú és a mindig is káros volt ..magyar felsőbbrendűség” megnyilatkozásait. Ellenkezőleg, sajtónkban, könyvkiadásunkban növeljük a megbékélés és megismerés kiadványait. 6/ Kérjük a román és a magyar emigrációt, hogy jussanak egyetértésre egy jövendő demokratikus Románia és erdélyi békés együttélés látomásában. Kölcsö­nösen segítsék egymást, hiszen ez lenne mind románok, mind magyarok egyetlen emberhez méltó lehetősége a kibontakozásra. 7/ Fordítsuk le Jézus. Tolsztoj, Gandhi. Martin Luther King eszméit és gya­korlatát erdélyi összefüggésekre. Kölcsönösen gyakoroljuk a testvériség apró szimbolikus tetteit. 8/ Alakítsuk meg spontán népmozgalomként mindenütt a Megbékélés Kö­zösségeit — úgy. ahogy lehet. Összebújva ketten-hárman zárt ajtók mögött vagy a világkeresztyénség fórumain, az emberarcú világért felelős emberek közösségei­ben. Bízzunk benne, hogy az egyszerű emberek tömegei jó emberek, akiket a méltá­nyosság, az igazságosság és a szeretet gondolata inkább lelkesíteni képes, mint a szenvedést termő gyűlöleté. Román testvéreink megértésére azért is számítunk, mert nekik is vannak kisebbségeik más országokban, akiknek emberi jogaiért ve­lük együtt aggódunk és együttérzünk. Segítségkérés. Mi magyarok és románok e megbékélési programban segítségre szorulunk. Kérjük tehát a római katolikus egyház fejét, legyen segítségül nekünk éppen­­úgy. mint ahogy az orthodox és protestáns testvéregyházak nagy közössége, az Egyházak Világtanácsa sem hallgat tovább közömbösen. Bizalommal fordulunk az emberi jogokra oly érzékeny amerikai nép képviselői­hez éppen úgy. mint a Szovjetunió megújulásra törekvő vezetőihez: együtt segítse­nek! Az egész világ örömmel tekintene mindkettőjükre, ha egy nemzeti kisebbség segélykiáltására két nép megromlott viszonya gyógyításán eredményesen együtte­sen fáradoznának. Példa lehetne közös fáradozásuk az egész világ békéjének szolgálatára. Végül az oly rég egységét álmodó Európát kérjük, hogy legszebb humanista hagyományainak megfelelően ne nézze tétlenül keleti határvidékének, Erdélynek a nacionalizmus újraéledt démona által történő szétmorzsolódását. Az embertelenséggel való szembeszegülés emberi mivoltunk által ránk rótt kö­telességünk akkor is, ha az eredményességet tekintve a brutális realitás reménysé­günket szüntelen próbára teszi. Kérjük mindazokat, akik felhívásunkat hallgatják vagy olvassák, cselekvésük­kel csatlakozzanak a román-magyar megbékélés ily tragikus helyzetben kibontott zászlajához. Kéréseiket, véleményüket, minden e témával kapcsolatos jó vagy rossz információt, s mindenekelőtt segítenikész elkötelezettségük jóhírét közöljék minél szélesebb körrel, magánszemélyekkel és közösségekkel. PACE DOMNULUI! BÉKESSÉG ISTENTŐL! A Megbékélés Tanácsa 1986. augusztus 20. Budapest-Bukarest-London.

Next

/
Thumbnails
Contents