Szivárvány, 1985 (6. évfolyam, 17. szám)
1985-09-01 / 17. szám
FP: Mi a feladata a magyar ellenzéknek? Sokan kormánypárti ellenzékről beszélnek ... PGY: Tökéletesen hamis. Amit kormánypárti vonásnak gondolnak bennünk, talán az, hogy mi is állandóan azt hajtogatjuk, hogy ezeket a gazdasági reformokat bizony keresztül kell vinni. Továbbá azt, hogy az egész jogrendszert át kell alakítani, teljesen megoldatlannak látjuk a kisebbségek helyzetét stb. stb., aki akar utánaolvashat. A kormánypárti ellenzékiség egy teljesen bornirt elgondolás. Persze, ha a kormány azt mondja, hogy radikális gazdasági reformokra készül, akkor azt mondjuk, rajta ... Az ellenzék fő funkciója pillanatnyilag Magyarországon a politikai kultúra föltámasztása. Ezalatt azt értem, hogy megszólalt egy manipulálatlan hang. Miért tűrik el? Azt hiszem, mi vagyunk a „nemzet lelkiismerete”. Az a bizonyos Pinocchiobeli tücsök ... FP: Mekkora hatása van szerinted az ellenzéknek? PGY: Nekem az az érzésem, hogy néhány ezer emberre hatunk. S ez nem kevés egy egypártrendszerű országban. A Beszélőt véleményem szerint körülbelül tízezer ember olvassa. FP: Mondhatjuk azt, hogy az ellenzék léte jelen van a köztudatban? PGY: Feltétlenül. Az olvasók zöme egyetemi hallgató, humán értelmiségi, de nagyon sok érdeklődő van a műszaki értelmiség között is. És a legváratlanabb módon jelentkeznek pl. falusi emberek, hogy hallottak erről, mondjuk a Szabad Európából, szeretnék ők is megvásárolni a Beszélőt ... FP: Ez azt jelenti, hogy sikerült végre kitörni egy viszonylag szűk értelmiségi közegből? PGY: Igazi tágulás, ha őszinték akarunk lenni, nem érezhető. Ez egy reménytelenül értelmiségi vállalkozás. Már csak azért is, mert ha megpróbálnánk fölvenni a kapcsolatot a munkássággal — akik úgy tűnik nem igen vágynak erre a kapcsolatra —, akkor egy pillanat alatt szétütne rajtunk a rendőrség. De ugyanakkor nem reménytelen a helyzet. Az én kuncsaftjaim között vannak például egyszerű proli gyerekek is. Nagyon fontos a Beszélő esetében, hogy ott olvasható a címünk, telefonszámunk. Ezzel végérvényesen szakítottunk a konspirativ szamizdattal. Minket a rendőrség és az olvasó egyaránt megkereshet. És bizony az felmérhetetlen, hogy mit jelent, ha mondjuk egy cipőfelsőrész-készítő eljöhet a lakásomra, kap egy Beszélőt és láthatja, hogy itt nem rémhírterjesztő, sötétben bujkáló ellenforradalmárokról van szó. Ez nem csekénység, még ha egyedi esetekről is beszélhetünk csak, mert ez mégis azt jelenti, hogy valamilyen kapcsolatba kerültünk a munkásosztállyal. FP: Említetted, hogy elsősorban az egyetemisták között terjed a Beszélő. Érezhető a fiatalság körében egy közéleti téren való radikalizálódás?- 92 -
