Szivárvány, 1985 (6. évfolyam, 17. szám)

1985-09-01 / 17. szám

Bibó István gondolkodása maga is a politikai kultúra hagyományává vált. Aktualitása növekszik Kelet-Európábán, mert e térség államainak válsága legitimációs válság. A demokratikus legitimáció két alapvető elve, a népszuverenitás és az önrendelkezési jog korlátozott. Az a dogmatikus álom szétfoszlott, hogy a tulajdonviszonyok megváltoztatása az egyenlőség irányába önmagában megszünteti az alá- és fölérendeltségi viszonyokat. Az ellenállás kialakuló módjai is jellegzetesen a demokratikus legitimációért vívott küzdelemre vallanak: nem hatalmi harcok ezek, nem az uralom megragadását célozzák, hanem a politikai pluralizmus elemi formáinak nyilvános kiépítésén fáradoznak, szabályrendszereket kérnek számon illetve szabályrendszerek betartását követelik, szabadságjogokat és azok szavatolását kívánják. A kelet-európai kisállamok mai nyomorúsága persze a politikai kultúra nyomorúságától a kézzelfogható materiális nyomorúságig terjed, s ki tagadná az életbevágó különbséget a szabadságjogok depolitizálása és az azoktól való globális megfosztás, az elviselhető és az elviselhetetlen mindennapi élet között. De a demokratikus legitimáció hiányán jottányit sem változtat a jó király vagy a gonosz zsarnok közötti nem jelentéktelen különbség. Bibó gondolatának aktualitása a zsákutcás magyar történelem számára az, hogy csak a működő demokratikus szabályrendszerek garanciáival legitimált államnak lehet emancipált polgára (s nem alattvalója).

(Bibó Emlékkönyv, Budapest, 1980.)

A Matawáni Máriapócs kolostor — New Jersey államban fekszik, New Yorktól kb. 50 mérföldre délre, közel az óceánparthoz.- 86 -