Szivárvány, 1985 (6. évfolyam, 17. szám)

1985-09-01 / 17. szám

CSÁSZÁR LÁSZLÓ Haralambus a nyájas racka Haralambus a nyájas racka napszemüvegben, fekete köpönyegben erkélyén áll. Szeretett városának lüktető ütőerén tartja ujját. Lüktetés, hangzavar, tülkölés. A Juhpanteonban bronz házijuhok. Kivont kardok. Madárpiszok. A Sugárút felé bámulnak. Megannyi sóbálvány. Bele a juhtudat, juh­­hagyomány, dicső juhjövő fodros, kék felhőcskéibe. Gyapjúk hosszú, hullámos tincsekben lóg. Fejükön rézabroncs, bársony süveg. Pödrött szarvaik V alakban meredeznek. Fogpiszkálómadarak csíkos köpeny­kében, magasnyomású fecskendővel tisztogatják bronz fürtjeiket. Járókelők a Panteon előtt megemelik svájcisapkájukat. Megille­­tődve pihennek mozgékony ajkaik. A rágógumit nyelvük őrlőfogaik hátlapjához tapasztja. Gubancos-hullámos szőrükből porfelhő száll. A Sugárút felé bámulnak. Megannyi élőkép. Bele a juhtudat, juhhagyo­­mány, dicső juhjövő fodros, kék felhőcskéibe. Sugárút. Vonul á nép. Birka, kos, jerke, toklyó, berbécs. Juhhölgyek, juhurak tolonganak. Pödrött szarvaik V alakban bólogatnak. Szőrfesték, szőrlakk, juhparfőm illata. Gyapjúzsír csípős szaga. Arany-ezüst-bronz kolompok pöttyös homokfutókon suhannak. A nép ma pöttyös ruhában mosolyog. Csapzott gyapjúk izzadt fürtökben tapad bőrükre. Haralambus szeretett városának ütőeréről leveszi ujját. Szobájába lép. Képek, szobrok, könyvek. Képeken bodros szépségek vadregényes háttérben, fürtös párocska egymás szemébe mered, hosszú szőrű kos a tengeri alkonyba bámul. Arany keretben egyenruhás dalárda. Szobrok. Lágyan vállakra omló dús fürtök. Megannyi mellső láb csatos könyvre hág. összevont kese szemöldök. Könyvek. Lapok között sarjadó göndör szőrszálak. Sörényes ifjú juhok borulnak össze. Bongyor, mélakóros kos hóna alatt koponyát szorongatva a sűrű ködbe bámul. Haralambus besétál velencei tükrébe. Rövid, sima, pirosszőrű racka. Csavart szarv, gombszem. Orrában apró pihék, homlokán ráncok. Ajka mozog, drótkeretes pápaszem le-föl csúszkál. — Fujjj! — sóhajtja. A falon függő dalárda nótára fakad: „Kimennék én az utcára, de nem merek. Mert azt mondják, göndör szeretőt keresek!” Haralambus kisétál velencei tükréből. Öltözőtükre előtt fejébe húzza fülvédős sapkáját. Felhúzza csizmáját és kesztyűjét. Zsebébe csúsztat egy csomag rágógumit. Bő malaclopóját összehúzva, kilép a kétszárnyú ajtón.-47 -

Next

/
Thumbnails
Contents