Szivárvány, 1985 (6. évfolyam, 17. szám)
1985-09-01 / 17. szám
ZEND RÓBERT (1929 - 1985) Legszebb Legszebb verseimet nem írtam meg soha féltem begyúrni őket huszonhat betű durva anyagába Azt hiszem ugyanígy a föld legszebb szobrai ott rejteznek a sziklák szívében kihántatlanul A legszebb képeket festék-tubusok vak belseje zárja A legszebb emberek megszületetlenek Megváltás igéivel viselős a csend És gyönyörű kibomlatlan világegyetem-rózsákat sűrítnek magukba az űr láthatatlan erő-rügyei A legszebb az ami lenne és lehetne nem ami van — a teremtő nem meri szólítani: „Légy!”-43-
/
