Szivárvány, 1985 (6. évfolyam, 17. szám)
1985-09-01 / 17. szám
csendjének vélte, és úgy érezte, hogy hiba volna megtörnie, amíg ez a csend meg nem érlelődik. Néhány perc áldott nyugalom következett. Körülnéztem a vezetőfülkében. A szokásos kabalababáknak, matricáknak nyoma se volt, ezzel szemben a kesztyűtartóban egy revolvert vettem, észre. Sejtettem, hogy Csernák szállítja a fizetéseket és egyéb pénzeket is, munkaeszköz tehát a stukker, de nem örültem a jelenlétének. Aztán kinéztem az ablakon, bámultam az előttünk húzódó utat. Azt a stoppos lányt már nagyon messziről észrevettem. De hogy, hogy’ voltam képes ilyen messziről megismerni? Rejtély. — Álljon meg! — kiabáltam Csernákra, aki meglepődve nézett rám. Álljon meg! — fogja meg Horowitz Csernák karját. A sofőr meglepődött arccal fékez. — Ezt a lányt ismerem. Vegyük fel! — Ez állami fuvar — próbál tiltakozni a sofőr, de nem túl meggyőzően. Mindenesetre megáll. A lány felkászálódik a kocsira. — Mit keresel te Sopronban? — kérdi hitetlenkedve Horowitz. — Felmérést készítek — felel a Lány. — Szóval szociológus vagy — állapítja meg Horowitz. — Az Intézetnek dolgozom. — Miféle Intézetnek? — kérdi Horowitz. — Honnan tudtad, hogy szociológus vagyok? — kérdi a Lány. Horowitz megvonja a vállát. Látszik az ilyesmi... — A buli? — kérdi Horowitz. — Az az őrült végül széttörte az egész lakást. Én meg otthagytam. Elegem volt már belőle, hogy folyton szimbólumokban gondolkozik. Horowitz és a Lány hosszan, leplezetlen kíváncsisággal méregetik egymást. — Itt megállunk — szólal meg hosszú hallgatás után a sofőr. Kiszáll a kocsiból, sétál néhány lépést az úton. Mintha töprengene. Visszaül a kocsiba, begyújtja a motort, a kocsi nagyon lassan elindul. — Magát miért távolították el az Egyetemről? — kérdi hirtelen — Már megbocsásson, hogy a kis barátnője előtt kérdezem... Horowitz értetlenül hallgat. — Választ várok! — csattan fel Csernák. — Mi köze hozzá? — kérdi nyugodtan Horowitz. — Talán titok? — Egyáltalán nem titok, de ilyen hangú kérdésekre nincs kedvem válaszolni, világos? — felel Horowitz. Pedig alapjában véve élvezi a szituációt. A kocsi nagyon lassan gurul. A Lány ijedten nézi a jelenetet. — Márpedig maga egyre kevésbé tetszik nekem — mondja Csernák — Ez az egész misztikus história a maga egyetemével... Azt állítja, azért-32-