Szivárvány, 1982 (3. évfolyam, 8. szám)
1982-09-01 / 8. szám
IFJ. CSERNOHORSZKY VILMOS Fekete hegy Fekete hegy: belém csirázódott én, remegő szelek otthona, kik folyómenti városok felől vitorláztak ide: fűzfák hallgatag várához. Károgó kincshordó madarak sokszínű szürkesége bolyong öreg oszlopok között, sötétség hullámzik s felkiált, ha a nap tőrei találják. Földalatti vándorfáraók aranylándzsás őrei elefántcsont húsból, mit kerestek itt? béna Lót meséit a szarkofágok falán? fussatok a felhőtengerek után: bennük utazik irdatlan ágyukon kristályszínnek milliónyi gnómja, kik sohasem kérdeznek, mert választ mindenütt találnak velük találkoztam én is: édes habot habzsoltam afgán fekete étvággyal Fekete hegy, érintetlen mélység, hozzád megyek pihenni: e második, a haldokló évezred harcaiban néha elfáradok Európa elernyedt polgára: bömböl az operában, a gyáva székesegyháza kőtigrisét háló mögé zárta. Susogjon hát rajtad tested édes borából cseppent mámorom.-18 -
