Szittyakürt, 2008 (47. évfolyam, 1-6. szám)
2008-05-01 / 3. szám
KieoozeiüKik szolgálatában (dbgIiaLni Leijei, öe eLfÁiuöNi soDaí « It TV a L)unçarista szeLLeoo Lápja Alapítva: Hungária Szabadságharcos Mozgalom, 1962. Megjelenik minden hó 15-én 47. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2008. MÁRCIUS ÁRA: 280 Ft HITLER KERESZTÉNYSÉGE A GYAKORLATBAN '8. oldal) MAJOR TIBOR: A MEGFESZÍTETT 2. oldal DR. DAVID DUKE: A MODERN KOR KÉT GALILEIJE 4. oldal GÜNTER DECKERT TUDÓSÍTÁSA: „A NÉMET JEANNE D'ARC PER II. rész 9. oldal , PATRICK GRIMM: ORSZÁGUNK ELPUSZTÍTÁSÁNAK TIZENÖT MÓDJA 13. oldal Tudós-Takács János: SZÁIASI FERENC ESZMÉI ÉS VÉRTANÚSÁGA 1946. március 12-én a Markó utcai fegyház udvarán kivégezték Dr. Gera Józsefet, a Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom Pártépítésének vezetőjét, Beregffy Károlyt, magyar királyi honvédelmi minisztert, Vájná Gábort, magyar királyi belügyminisztert és Szálasi Ferencet, magyar királyi miniszterelnököt, Magyarország Nemzetvezetőjét. A baloldali médiumok által sátáninak, gonosz szörnyetegnek beállított politikusok közül a leginkább negatívnak ábrázolt személy: Szálasi Ferenc. Vele kapcsolatban a hivatalos történészek nem alkalmazzák a „sine ira et studio” (harag és elfogultság nélkül) elvét, ami pedig szükséges előfeltétele az objektív történetírásnak. Szálasi Ferenccel kapcsolatban kizárólag a politikai tevékenységét szokták — hamis beállításban - emlegetni, de szinte sohasem esik szó filozófiai gondolatairól és igazi egyéniségéről. Pedig ennek ismerete nélkül lehetetlen megérteni életének utolsó perceiben megnyilvánuló hősi magatartását, amelyet a kivégzésénél jelenlévő szélsőbaloldali francia újságíró, Fernard Gigon így írt le: „Szálasi még csak nem is remeg... Gránit. Maga az emberré lett gránit. Gránit marad akkor is, amikor elhalad három kivégzett miniszterének holtteste előtt. Egyenletes, biztos léptekkel megy a halál felé. Azután csak egyetlen gesztus, egyetlen mozdulat: odahajol a feszülethez, amelyet a fiatal pap nyújt fel ajkaihoz, hogy megcsókolja. És meghal anélkül, hogy egyetlen izma megrezzenne, vagy a szemében ott ülne a félelem.” Ilyen bátorsággal és méltósággal csak egy ártatlan tud meghalni! Melyek voltak vértanú Nemzetvezetőnknek azok a filozófiai gondolatai, vezérlő eszméi, amelyek erőt adtak neki ezekben a drámai percekben? Erre a kérdésre a választ a leghitelesebben az 1945-46-os börtönnaplója tükrében adhatjuk meg, amelyet egyrészt az Andrássy út 60-ban, a 39. számú pincezárkában (1945. október 1-1946. január 24. között), másrészt a Markó utcai fogház II. emelet 14. számú zárkájában (1946. január 24-március 12. között) vetett papírra. Szálasi egyéniségébe mély bepillantást enged az a tény, hogy filozófiai eszméit nyomorúságos körülmények között, elégtelen börtönkoszt mellett, éhségtől gyötörve, egy 2x2 méteres, penészes falú, természetes világítás nélküli pincezárkában, egy szál ceruzával, minden tudományos segédeszköz nélkül, a közeli kivégzés biztos tudatában fejtette ki. Nem mindennapi összpontosítási készség és hallatlan lelkierő szükséges ilyen mélységű szellemi teljesítményhez ilyen körülmények között. Az egész filozófiatörténet folyamán Szálasin kívül egyedül Boethius (480-527) volt az, aki a halálos ítélete végrehajtását várva, a siralomházban is alkotott: itt írta az Aquinói Szent Tamás által is sokszor idézett filozófiai fő művét, amelynek címe: „De consolatione philosophiae” (A filozófia vigasztalásáról) . Szálasi központi gondolata az igazság, amelyről — többek közt — ezt írja: „Mindegy, hogy ki hirdeti az igazságot, pojáca, bohóc vagy ripacs. Nem a hirdető a lényeges, hanem az, hogy amit hirdet, maga az igazság.” „Az igazságnak nincs szüksége ordító hangra, hanem csak higgadt érvre.” „Az igazság akkor is igazság marad, ha csak egy szem látja. De akkor is igazság marad, ha Istenen kívül egyetlen szem sem látja.” „Ne a hatalomnak legyen igazsága, hanem az igazságnak legyen hatalma.” „Az igazság lassú járású, de feltartóztathatatlan.” - S az igazságot kutató filozófiáról a legnagyobb meggyőződéssel írja: „A filozófia át fog segíteni legnagyobb vajúdásomon.” S a kivégzése előtti hősisége mutatja, hogy Szálasi nem tévedett... Szálasi filozófiai gondolkodásának másik pillére Isten, aki „rajtunk kívül létezik.” Istenfogalma éles elutasítása mindenfajta panteizmusnak, amely a világot Istennel azonosítja, és így nem egyéb, mint költői módon megfogalmazott ateizmus. Szálasinak nem kellett az ateizmus, sem költői, sem kevésbé költői formában. Naplójában több imát találunk, amelyeket napi rendszerességgel Istenhez intézett. Határozottan elutasítja a materializmus minden fajtáját. „Nincs eleve lelkes anyag, hanem csak... lelket kapott anyag.” „A matéria csak eszköz lehet, nem lehet cél. A szellemnek van minden alárendelve.” „A szellem mindig erősebb, mint bármi más.” A vallás számára jóval többet jelent, mint templomba járást. Szerinte „a vallást nem lehet magánügynek tekinteni, mert nem mindegy, hogy a megváltoztathatatlan erkölcsi világrend alapján áll-e a közösség tagja, vagy pedig egy önmaga csinálta és önmaga szentesítette torz erkölcsi felfogást alakított-e ki magában”. Erős meggyőződése, hogy a változhatatlan Istenen alapuló erkölcsi rend nem változhat és nem függhet az emberi hatalmi viszo,»NEMZETÜNK SZOLGÁLATÁBAN MEGHALNI LEHET, DE ELFÁRADNI SOHA!” nyoktól. Ezért azt írja: „Rossz bírói ítélettel nem lehet az erkölcsi világrendet megingatni.” Halála előtt néhány nappal meggyőződéssel rögzíti naplójában: „Isten előtt állok. Az égi Bíró már ítélt fölöttem, és ítéletébe már előre belenyugodtam. A földi bírót pedig nem félem.” Szálasi erkölcsi felfogásának középpontjában a hősi életszemlélet áll. Ezt mutatja jelmondata is: „Inkább hős egy pillanatig, mint rabszolga egy életen át.” Erről ragyogó tanúságot tett, amikor gránit maradt az akasztófa alatt is, amivel elnyerte még a politikai ellenfél, a baloldali újságíró csodálatát is! Szálasi vallási és erkölcsi felfogása keresztény alapon nyugodott. A keresztény világnézetnek megfelelően Krisztust Megváltónak, Messiásnak és istenembernek tartotta. Naplójába ezt írta: „Jézus Krisztus isteni lényege biztosíték arra, hogy a rögzített törvényeiben nem tévedhetett.” Jézus Krisztus példabeszédeit és tanítását a lehető legmagasabb rendűnek értékelte: sokszor idézte (kivégzése előtt néhány órával is) Jézus főpapi imáját és csókolta meg áhítattal az akasztófa alatt a feszületet. Ez a meggyőződés egész életét áthatotta. Ezért vallotta, hogy a Hungarizmus és az „új világ... alapjai a következők: Krisztus tanítása, a nacionalizmus és a szocializmus.” Előttünk áll tehát Szálasi Ferenc egyénisége, amelynek fő vonásai: az igazság szeretete, istenhit és a Nemzet halálos szeretete. Kiegészült ez - a börtönnapló tanúsága szerint - a felesége, „Édes asszonya” iránti rajongó szerelmével és édesanyja őszinte tiszteletével és szeretetével. Az igazság szeretetéből fakadó jogi tisztánlátása okozta, hogy a börtönben és Jankó Péter bírósága előtt is kijelentette: ő jogilag érvényesen Magyarország Nemzetvezetője. S ezt teljes joggal állította. 1944. október 16-án Horthy Miklós kormányzó először szóban, majd írásban kinevezte miniszterelnökké, és október 27-én az Országtanács (amelynek 7 tagja ►
