Szittyakürt, 2007 (46. évfolyam, 1-6. szám)

2007-11-01 / 6. szám

2007. szeptember

«lîTVAKÔfrî

7. oldal

elpusztítsa az európai erkölcsöt, megsemmisítve a keresztény egyház által lerakott erkölcsi alapokat. Pusztán idéznem kell őt önöknek:

„Hannibál... a kedvenc hősöm volt iskolás éveim vége felé... Első ízben döbbentem rá, milyen érzés lehet egy idegen fajhoz tartozni... a szemita tábornok alakja még magasabbra nőtt a szememben. Fiatal elmém számára Hannibál és Róma, a zsidóság szívóssága, és a katolikus egyház szervezete közötti konfliktust szimbolizálta...”

Freud elég világossá teszi zsidó szupremácista nézőpontját egy zsidó asszonynak küldött levelében, aki egy nem zsidótól szeretett volna gyermeket. Freud a „felsőbbrendű zsidó fajról” írt neki és arra ösztönözte, hogy csakis zsidó gyermeket szüljön. Freud ezt írja:

„Én, mint tudja, megszabadultam az árja ügy iránti részrehajlásom legutolsó morzsájától is, és merem remélni, hogy ha a gyermek fiú lesz, akkor kőkemény cionista válik belőle. A kislánynak vagy kisfiúnak mindenképpen sötétnek kell születnie, nincs szükség több szöszkére. Oltsuk ki mindenestől ezeket a lidércfényeket!”

Freud öröksége a pornográfia térnyerésével folytatódott. Nathan Abrams professzor a The Jewish Quarterly 2004. téli kiadásában megjelent „Tripla E(x)tnika” című cikkében gyakorlatilag hencegve említi a zsidók kimagasló szerepét a pornográfia főáramlatú kultúrává alakításában az Egyesült Államokban és Európában. Vezető zsidó pornográf írókat is idéz, felfedve motivációikat. A következőképpen:

„Van a puszta anyagiaknál mélyebb oka annak, hogy különösképpen a zsidók miért keveredtek bele a pornóba? I. Goldstein, a Screw kiadója mondta „Az egyetlen ok, amiért a zsidók a pornográfiában tevékenykednek az, hogy Krisztus egy szopás. A katolicizmus egy szopás. Nem hiszünk a tekintélyelvűségben.” A pornográfia így a keresztény kultúra bemocskolásának egy módjává válik, és ahogy behatol az amerikai kulturális főáramlat szívének közepébe (és kétségkívül ugyanazok a WASP (fehér angolszász protestánsok fogyasztják), bomlasztó jellege még erősebb töltést hordoz... Kibővítve a bomlasztó tézist, a zsidó jelenlétet a felnőtt szórakoztatóiparban úgy lehet tekinteni, mintha gyakorlatilag ujjat mutatnának Amerika egész WASP közösségének...”

Abrams, egy valószínűsíthetően zsidó olvasótábornak szánt zsidó folyóiratban publikálva, magától értetődően ír a zsidó pornóírók irántunk fennálló „őstől örökölt gyűlöletéről” és késztetésükről, hogy „erkölcsi bomlasztással gyengítsék az uralkodó kultúrát Amerikában.”

E szerint az érvelés szerint, a zsidók jelenléte a pornográfiában a keresztény hatalom atavisztikus gyűlöletéből fakad: erkölcsi bomlasztással próbálják meggyengíteni a fennálló kultúrát Amerikában. Astyr visszaemlékszik, ahogy „menekültem vagy harcoltam a gimnáziumban, mivel zsidó voltam. Lehet, hogy a pornókarrierem részben egy „bekaphatod” ezeknek az embereknek.”

Goldstein a továbbiakban így ír:

„A zsidók az 1960-as évek szexuális forradalmának is az élharcosai voltak. Wilhelm Reich, Herbert Marcuse és Paul Goodman lépett Marx, Trockij és Lenin helyébe, mint kötelező forradalmi olvasmány. .. Pacheco volt az egyik olyan zsidó pornósztár, aki Reich, Freud és Marx intellektuális összeházasítását olvasta...

... miért szégyelljük a zsidók szerepét a pornóiparban? Tetszik vagy sem, a zsidó jelenlét ezen a fronton jelentős volt, és itt az ideje, hogy valaki komolyan írjon erről.”

Egy olyan témára kell most rátérnem, melyről még beszélnem is nehezemre esik: a fehér rabszolga-kereskedelemre: tízmilliónyi fehér nő - köztük sokan innen Moszkvából, egész Oroszországból és Kelet-Európából — szörnyűséges lealacsonyítására és tragikus elvesztésére. Akad talán bárki ezen a konferencián, vagy bárhol a fehér világban, aki nincs tudatában annak, hogy ennek a gyalázatos kereskedelemnek Izrael a központja, és New

Yorktól Los Angelesig, Vlagyivosztoktól Dublinig az ő hittestvéreik irányítása alatt áll? Egy a New York Times hírrovatában 1998. január 11-én „A rabszolga-kereskedők szláv nőket csalogatnak” címmel megjelent cikkben Michael Specter főként kelet-európai fiatal nőként azonosítja ezeknek a felfoghatatlanul lealacsonyított áldozatoknak a millióit, gazdáikat pedig zsidóként dokumentálja. Egy izraeli fehér rabszolga-kereskedőt, Jacob Golant idézi:

„A nők, akik ott dolgoznak, mint ahogy szinte az összes prostituált Izraelben, orosz nemzetiségűek; a főnökük nem az.”

„Az izraeliek szeretik az orosz lányokat,” mondta Jacob Golan... „Szőkék, csinosak és nagyon mások, mint mi,” kuncogta.

Specter rámutat, hogy kelet-európai nők millióit aljasították le ennek a sötét zsidó szélhámosságnak a keretében. Jól hallották: azt mondtam milliókat. Hát nem elképesztő, hogy még mindig akadnak sorainkban, akik megbélyegzik néhányunkat, amiért megnevezzük a gonoszokat, akik elrabolják, leigázzák, megerőszakolják és lealacsonyítják asszonyainkat az emberiség történetének talán legkegyetlenebb és legembertelenebb módján? Könyvében, a Prostitúció és Előítéletben, a zsidó történész, Edward Bristow arról ír, hogy a zsidó prostitúciós világhálózat hogyan működött nem csak évtizedeken, hanem évszázadokon át.

Állandóan a németek és a kelet-európaiak kollektív bűntudatáról hallunk a zsidókkal szemben; de mennyit lehet hallani erről a legszentebb emberi jogok ellen elkövetett undorító, tömeges erőszakról? Lányaink és asszonyaink ellen kegyetlenségek folynak, most, ebben a percben is, ahogy itt beszélek.

Ha már az etnikai bűntettekről esik szó... Moszkvában vagyunk, és alig egy kilométerre innen található minden idők néhány legnagyobb tömeggyilkosának otthona. Jó oroszok millióit és más, európai embereket gyilkoltak meg. Szolzsenyicin, korunk egyik legnagyobb elméje, akit az irányított média mára szinte egy nem-létező személlyé degradált, felfedi az orosz emberek bolsevik tömeggyilkosainak személyazonosságát. A Gulag Szigetcsoport

II. 79. oldalán találhatóak a Gulagnak, a világtörténelem legnagyobb gyilkoló-gépének vezető ügyintézői. Áron Solts, Jakov Rappaport, Lazar Kogan, Matvei Berman, Genrikh Yagoda és Naftalij Frenkel. Mind a hatan zsidók. Miért titkolják el az emberiség legnagyobb holocaustját minden létező módon a fehér világ homályos tudata elől?

Feminizmus

A női jogokért vívott harc kezdetén, a cél leginkább a nők iránti tisztelet és megbecsülés ősi európai értékeinek visszaállítása volt. Azt kívánták, hogy a férfiak több felelősséget vállaljanak a nők és gyerekek jóléte ügyében; magasabb erkölcsi nívóra törekedtek, és a világot átfogó mértékletességi mozgalom legfőbb mozgatórugói voltak. A zsidó radikális feministák a zsidók médián belüli ötödik hadoszlopa segítségével, a modern „radikális Feminista Mozgalom” legfőbb vezetőivé váltak. Bella Abzug, Betty Friedan és Gloria Steinern már ellentétes hangnemet ütöttek meg. Ahol a női jogok élharcosai megbecsülésre méltó és erkölcsös viselkedés példamutatását várták el a nőktől, az új feministák azzal tömték őket, hogy addig nem szabadulhatnak fel, amíg a férfiak legrosszabb jellemvonásait fel nem veszik. Többé már nem unszolták a férfiakat az erkölcsös viselkedésre - inkább a fiatal nőket bátorították, hogy legyenek legalább olyan erkölcstelenek, mint a legmocskosabb férfi.

A zsidó radikális feminista méreg természetesen fehér lányok és asszonyok millióit sújtotta járványos nemi betegségekkel, tömeges meddőséggel és a házasságtörő viszonyok nagyarányú megnövekedésével, ezáltal pedig a stabil házasságok elpusztításával. A radikális feministák kifejezték gyűlöletüket a házasság és az anyaság iránt, és azt prédikálták a nőknek, hogy a karrier feleslegessé teszi a családot és a gyerekeket. Barátaim, gyermekek nélkül népünk nyilvánvalóan kihal.

A radikális feminizmus négy legfontosabb vezetője a második világháború óta Betty Friedan, Bella Abzug, Gloria Steinern és Gloria Allred. íme egy idézet a „Zsidó nők és a feminista” forradalom című kiadványból.

„.. .A zsidó feministák befolyással voltak az amerikai élet minden aspektusára. Alább található néhány példa a Zsidó nők és a feminista forradalom által bemutatott zsidó feministákról, azokról, akik az 1960-as, 70-es és 80-as években tették le névjegyüket. Történetük képezi majd vitánk alapját.

A továbbiakban felsorolja a radikális feminizmus néhány zsidó csillagát:

Heather Booth: abortuszpárti és emberi jogi aktivista

Susan Brownmiller: az Akaratunk Ellenére, egy nemi erőszakról szóló úttörő könyv szerzője

Blu Greenberg: ortodox feminista

Phyllis Chesler: úttörő a nők pszichológiája

terén

Judy Chicago: feminista képzőművész Sonia Pressman Fuentes: feminista ügyvéd és a NOW (Nemzeti Nőszervezet) alapítója Nancy Miriam Hawley: női egészségügyi aktivista

Alix Kates Shulman: feminista szerző, az egyenlőségi házassági szerződés megalkotója Gloria Steinern: az Ms. Magazin alapítója, feminista szónok és író

Homoszexualitás

A homoszexualitás nyilvánvalóan hozzájárul ahhoz, hogy születési arányaink csökkennek. Sajátságos szexuális jellege olyan betegségek özönéhez vezet, amelyek messze túlhaladják a hagyományos STD (szexuális úton terjedő) betegségek határait. A homoszexualitás jellegzetes szociális, és nem higiénikus biológiai viselkedésmintái miatt burjánzik a hepatitisz és a HÍV fertőzés. Európaiak milliói, akik homoszexuális életre tértek át, meghaltak, és nem homoszexuálisok százezrei estek áldozatul ezeknek a homoszexuális úton terjesztett veszedelmeknek vérátömlesztéssel vagy más módon. Ráadásul a hímnemű homoszexuálisok sokkal nagyobb arányban képviseltetik magukat a gyermekmolesztálási ügyekben is. Ez az elnyomás fehér életek millióit károsítja súlyosan. Természetesen a média soha nem mulasztja el tudtunkra adni, hogy a homoszexualitás egy teljesen elfogadható életforma, és ha ellenezni merjük, akkor egyszerűen csak homofóbok vagyunk, megfosztva a szodómia előnyeitől.

És ebben az esetben is, ahogy bizonyára már kitalálták, a betolakodók nem csak jelen vannak a homoszexualitás-párti szervezetekben - hanem teljesen uralják is azt.

Larry Kramer - az „Állj ki” homoszexuális/ AIDS aktivista szervezet társ-alapítója; a Meleg Férfiak Egészségügyi Válsághelyzete társ-alapítója.

Alan Klein — az „Állj ki” csoport társ-alapítója, a Homokos Nemzet csoport társalapítója, A GLAAD (Meleg és Leszbikus Szövetség a Rágalmazás Ellen) Nemzeti Kommunikációs Igazgatója és vezető szóvivője. Klein volt a társalapítója a sikeres multimédia kampánynak, a STUPIDLY.COM-nak is.

Arnie Kantrowitz — a GLAAD társalapítója.

Jonathan D. Katz - a Harvey Milk Intézet alapítója és elnöke, amely a világ legnagyobb homoszexualitással foglalkozó tudományos intézete. Régi melegjogi aktivista, a Homokos Nemzet társalapítója (a kulcsfontosságú San Franciscoi részlegé).

Harvey Fierstein — filmszínész (Mrs. Doubtfire); közismert meleg aktivista.

Moisés Kaufman — forgatókönyvíró és rendező (Egy gyilkosság története).

Israel Fishman - a Meleg Felszabadítási Választmány (ma az Amerikai Könyvtárszövetség Meleg, Leszbikus, Biszexuális és Transszexuális Kerekasztala néven ismert), a világ első szakmai/ hivatásos meleg szervezetének 1970-es alapítója.

Bella Abzug és Edward Koch - mindketten zsidók - az Egyesült Államok Képviselőházának első tagjai, akik a szexuális orientáción alapuló diszkrimináció betiltására nyújtottak be törvénytervezetet (1974.) És még hosszan folytathatnám.

Abortuszpárti Mozgalom

Az európai életek millióinak megszakítása nyilvánvalóan hatással van katasztrofális születési arányainkra. Vessék össze az összes jelentős keresztény egyház abortuszellenes álláspontját a legbefolyásosabb zsidó szervezetek aktív abortusz-támogatásával. Az alábbi vezető zsidó szervezetek pártoskodnak az abortusz „jogok” mellett:

Amerikai Zsidó Bizottság;

Amerikai Zsidó Kongresszus;

B’nai B’rith Nők;

Amerikai Rabbik Központi Konzíliuma [Reform];

Rekonstrucionalista Gyülekezetek Szövetsége;

Hadassah Nők;

Zsidó Munkabizottság;

Na’amat USA;

Templomos Nővérek Nemzeti Szövetsége [Reform];

Zsidó Nők Nemzeti Tanácsa;

Új Zsidó Tervezet;

Észak-Amerikai Egyházi Fiatalok;

Rabbinikus Gyűlés;

Amerikai Héber Gyülekezetek [Reform] ; Amerika Egyesült Zsinagógái [Konzervatív]; Nők Konzervatív Zsidó Szövetsége

Hogy egy prominens szerzőt idézzek az abortuszpárti mozgalomról:

„... emberek, akik magukat „zsidóként” azonosítják, vezették, és a mai napig is vezetik az abortuszpárti mozgalmat, nem csak az Egyesült Államokban, hanem szerte a világon... Az 1960-as évek végén életvédő aktivisták észrevételezték, hogy az abortuszjogi mozgalmat elsősorban olyan emberek mozgatták és vezették, akik zsidóknak vallották magukat. Az abortuszpártiak és az abortuszklinika-tulajdonosok körülbelül fele zsidónak vallja magát, amely arány messze meghaladja a zsidó lakosság arányát, hiszen az kevesebb, mint 2 százaléka az Egyesült Államok népességének.”

Nem pusztán csak a zsidók túlnyomó jelenlétére utalok ezekben a mozgalmakban, amelyek pusztítják az európai embereket. A zsidók minden egyes ilyen mozgalomban megalapozzák azt a hatalmas, egyedülálló etnikai egységet, ami a túlélésünket veszélyeztető mérgezés mozgatórugója. És mindegyik ilyen zsidó-vezette pusztító mozgalom óriási támogatást kap a hittestvéreik által uralt nyugati szórakoztatóiparból, könyvkiadásból, hírközlésből és a médiából.

A zsidók kiemelkedő szerepet játszanak az összes fehér nemzetet érintő kábítószer-problémában. Nem csak hogy vezető szerepük van a szervezett bűnszövetkezetekben a kábítószerek behozatalára és eladására, hanem még a zsidó befolyás alatt álló Hollywood és az irányításuk alatt álló lemezkiadás is népszerűsíti a testet és lelket elpusztító kábítószerek használatát.

Természetesen a zsidók által készített filmek, könyvek, színdarabok, vagy akár a televíziós reklámok és kampányok fő témája a fajok közti keveredés. A zsidó média rasszistának bélyegez minden ellenállást az európaiak vegyes házasságával kapcsolatban, ám ugyanakkor egyetlen becsmérlő szót sem ejt, egyik fő zsidó szervezet ellen sem, amelyek programjában szerepel a zsidók vegyes házasságának visszaszorítása. Természetesen Izrael az az állam, ahol a zsidók és nem-zsidók közti házasság tilos.

Nem elég, hogy a zsidók uralta média körmönfontan öngyűlöletet beszél be népünknek, de néhány zsidó tudós már nyíltan fel is szólít a fehér faj elpusztítására. A Harvard Egyetem egyik jeles zsidó professzora, Noel Ignatiev, aki a „Fajáruló” magazinnak a kiadója, lényegében a fehér faj eltörlését és elpusztítását kívánja. El tudja képzelni azt bárki, hogy milyen felháborodás törne ki, ha egy nemzsidó a zsidó nép elpusztítására szólítana fel?

(Ford.: Horváth Barbara) (Folytatjuk)