Szittyakürt, 2004 (43. évfolyam, 1-6. szám)
2004-01-01 / 1. szám
tflîîVAKOfcî lEtEPlGZGTT YIMGHODITOK 9. oldal ANTISZEMITA-KATE (30 Szerkesztette: Ráth Ferenc és Zimándy Ignác - 1884. VII. fejezet A társadalmi gyógymódról 69. Mi?ithogy sem a törvényhozás, sem a kormány nem teljesíti ebbéli kötelességét, ki van hivatva a megfelelő cselekvésre? Maga a vérig zaklatott közösség, társadalmi szövetkezése és célszerű közreműködése által. Ezen szövetkezés az antiszemitizmusban mutatkozik. 70. Meddig terjed az antiszemitizmusnak hatásköre? Terjedelmét illetőleg az antiszemitizmusnak nincsen szorosan körvonalazott hatásköre, mely a szerint változik, amint kiterjesztése vagy megszorítása a védelmi intézkedések tekintetéből szükségesnek mutatkozik. 71. Tehát csupán csak védelemre szorítkozik az antiszemitizmus? Csupán védelemre szorítkozik az, nem lévén sem feladata, sem szándéka más, mint védelmi küzdelmet vívni a fölülkerekedni vágyó zsidóság hallatlan vakmerősége ellen, a keresztény többségnek érdekében, hogy ennek az őt megillető helyzet és befolyás az államéletben biztosítva legyen. 72. Miben áll az antiszemitizmus intézkedése? Abban, hogy az államhatalmi tényezők által nem ótalmazott társadalom, maga veszi kezébe a védekezés ügyét, és saját körében, hatósági befolyás nélkül alkalmazza a célszerűnek mutatkozó eszközöket. 73. Mily eszközöket használ az antiszemitizmus? Az antiszemitizmus kitűzött céljának elérésére mindig csupán békés és törvényes eszközöket használ; azonban gyakran megesik, hogy a zsidóság túlkapásai, helykélkedő és kihívó magaviseleté annyira fölingerelnek egyes községeket, városokat, vagy megyéket is, hogy a türelmét vesztett köznépnek egy része, a méltatlan eljárás fölötti elkeseredésében, maga szolgáltat igazságot; vagy inkább megbosszulja azt, hogy az arra hivatottak igazságot nem szolgáltatnak oly módon és eszközökkel, melyeket józan ember nem helyeselhet. Azonban a kétségbeesett kifosztottaknak ily kicsapongásai onnét erednek, hogy senki sem vállalkozván mentőnek, tapintatos vezetés hiányában az ingerült nép könnyen tévútra lép, s izgatok által még bátorítva is, oly tettekre ragadtatja magát, melyek föltétlenül kárhoztatandók, és nemcsak, hogy célhoz nem vezetnek, hanem még ártanak is a jó ügynek. 74. Hasznos-e az antiszemitizmus üldöztetése? Az antiszemitizmus mint társulat vagy párt soha sem fog erőszakot használni dicső feladatának megoldására; s épen azért nemcsak nem kell üldözni, hanem inkább előmozdítani és támogatni mindazon tényezőknek, melyeknek érdekökben áll a rohamosan fejlődő zsidókérdésnek békés megoldása. 75. Mily biztosítékot nyújt az antiszemitizmus békés eszközeire nézve? Kellő bizonyítékul szolgálhat e tekintetben azon erős meggyőződése, hogy a zsidókérdés helyes megoldása erőszakos eljárással nem eszközölhető. Ennél fogva sem nem igényli, sem nem engedi meg erőszaknak alkalmazását. 76. Miért nem lenne erőszakkal megoldható a zsidókérdés? Azért, mert nem is képzelhető , hogy a föld kerekségén mindenütt egyidőben törne ki a koldusbotra juttatott népnek bosszúja zsidó kifosztói ellen s hogy ezen heréket egy csapással kiirtsa a munkára teremtett emberek sorából. Ha pedig csak egy vidéken vagy országban pusztulnának el, csak ideig óráig szabadulna meg tőlök azon vidék, vagy ország, mert csakhamar máshelyről jönnének helyökbe, valószínűleg még gonoszabb, sóvárgóbb fajrokonaik, s élűiről kezdenék a kizsebelési munkát fokozott buzgalommal! 77. Miért remélhető békés, törvényes úton a zsidókérdésnek helyes megoldása? Mert az e végre teendő intézkedések csak olyanok lehetnek, melyek a bajnak gyökeres orvoslását célozzák, és azért mindjárt okaiban megszüntetik azt és kiirtják mindenkorra. 78. Mit kell tenniök az antiszemitáknak, hogy a zsidókérdés mielőbb kellő megoldást nyerjen? Főképen arra kell törekedniük, hogy antiszemita képviselők menjenek az országgyűlésre. De azalatt is minden erejökből oda kell működniök, hogy társadalmi úton is, minden lehető megtörténjék a zsidóság hatalmának megtörésére. 79. Mi volna a teendője az antiszemitikus szellemű töiyényhozásnak? Ily törvényhozásnak föladata lenne megfelelő törvények hozása által tántoríthatatlanul oda hatni, hogy minden honpolgár lehetőleg védve legyen a körülmetélt csalók fosztogatásai ellen mind személye, mind vagyona, mind keresete tekintetéből; aztán a kereset forrásokat úgy szabályozni, hogy a forgalomban lévő pénz ne szivárogjon mindenfelől egy sehonnai faj zsebeibe. 80. Megoldaná-e a törvényhozás a zsidókérdést ezen föladatának teljesítésével? Nálunk ezzel nem lenne a zsidókérdés megoldva, csupán enyhülne a baj és a haldokló vonaglása tartana tovább; minthogy nálunk már oly idült és elmérgesedett e baj, hogy óvintézkedések által már nem lehet célt érni. Visszaható, illetőleg előbbi mulasztásaink sajnos következményeit jóvátevő intézkedésekre van szükségünk, melyek a törvényhozásnak eddigi hibáit, káros következményeikkel együtt utólag helyre hozzák. 81. Miképen teheti meg ezt a törvényhozás? Ha például oly törvényeket alkotna, melyek a fölszabadítási törvény bolygatása nélkül az ingatlan birtoknak szerzését és megtartását azon föltételekhez kötnék, hogy 1- ször keresztény csupán keresztény munkások által, nem keresztény pedig nem keresztény munkások által végeztesse rajta a szükséges munkát. 2- szor, hogy a cselédek tarthatására is ugyanazon szabály legyen alkalmazva. 3- szor, hogy keresztény többségű országban csak keresztény viselhessen közhivatalt, vagy oly állást és üzletet, mely kiváló bizalmat igényel, mint az ügyvédi, orvosi, gyógyszerészi állás, meg étel és italárulási üzlet. Mészáros- és pékmesterség; valamint a lisztnek és egyéb könnyen hamisítható tápszereknek árulása csak keresztényeknek legyen megengedve. SIOFOK JÖVŐJE. Ha azt akarok, hodj ne elrontsam egész napra az étvágyt, hát khénytelen vagyok khora regvei füredni, mikhar még csak a békhák föredik magokhat. Hah, az a sok rondjos zsidó, püh! Henezeg'l Izor. E karikatúra a Herkó Páter 1894. július 29-i számában jelent meg. Ha olvasónk nyáron Siófokra látogat, ne csodálkozzon. Csak menjen minél korábban „füredni”! 82. Miért nem oiyosolható nálunk a baj különleges törvények nélkül? Mert azon hatalom megtörése, mellyel nálunk a zsidók rendelkeznek, csupán óvszerekkel már meg nem törhető; minthogy a földbirtoknak jelentékeny része, a kereskedés csaknem egészen, a pénznek zöme, a sajtónak kilenc tizedrésze az ő kezökben lévén, oly hatást gyakorol a társadalmi viszonyokra, mely mindenütt a zsidók előnyére válik, és lehetetlenné teszi, hogy a keresztények bármily irányban versenyezhessenek velők, s így nem csak nem orvosolható a baj, hanem még növekszik is. 83. Miképpen lehetne a zsidókérdést társadalmi úton megoldani? Úgy, ha például a keresztények mit sem adnának el a zsidónak s nem is vennének tőlük semmit; ha sem szolgai, sem egyéb munkát nem végeznének számukra. Ezen esetben a zsidókat nem kellene kikergetni az országból, mert önkényt mennének el föltartózhatatlanul. Ily móddal képes őket hazánkban is némely község maiglan is körétől távol tartani; más országokban pedig a zsidók távoltartására elégségesnek bizonyult a község lakosságának oly megegyezése, hogy zsidótól nem vásárolnak legcsekélyesebbet sem. És ez nyilván mutatja, hogy mily hazugság van bizonyos zsidóképviselőnek azon hencegő állításában, hogy ha nekünk keresztényeknek nem tetszik hazánkban a zsidóság igáját viselni, mi költözzünk ki; ők itt maradnak. Pedig dehogy maradnának, ha megkötnék is, ha nem lenne kit fosztogatni. 84. Miért nem alkalmazzák tehát ezen békés módot a zsidósággal szemben? A szomszéd országokban alkalmazzák is látható sikerrel e módot, mit sem vásárolván zsidótól, s így megfosztják őt keresetének kiváló forrásától, tehát nyereményének nagyrészétől is; minhogy saját hitfeleiktől vásárolják be szükségleteiket. 85. Miért nem történik ez nálunk is? Egyes községek nálunk is vannak, melyek a zsidó tolakodásnak maiglan ellenállának leginkább azáltal, hogy a községbe furakodott zsidótól semmit sem vesznek; még borát, pálinkáját is megvetik, ha kocsmát bérel. Pedig már ez is jó kezdeménynek s utánzásra méltó; de elszigetelve csupán az illető községnek van hasznára, nem sokat lendítvén a zsidókérdés megoldásán. 86. Nem alakulhatnának ily szövetkezetek az egész országban? Miért nem alakulhatnának? s voltaképpen erre törekszik az antiszemitizmus társadalmi körben. De az üdvös eszmének megvalósítása csaknem elháríthatatlan akadályokkal találkozik egyrészt azért, mert arra kényszeríteni senkit sem lehet; az önkényti kötelezettség pedig nehezen létesít-hető egyes községekben is, annyival kevesebbé egész országban. Sőt igen sok helyen ki sem vihető annyiból, hogy kis községben nem is vállalkozik keresztény ember a csekély szükség-letek árulására; mert abból meg nem élhet, ha csak ezen mellékes kereset mellett a csalást nagyban nem űzi, mint ahogy a zsidó teszi. Továbbá azért is, mert a szegényebb községekben igen sokan, kivált asszonyok, egész télen át hitelben vásárolnak s aztán csépléskor fizetnek, ahogy tudnak, bőven ugyan, de titkon, s félig-meddig lopva. Ily elárusítás mellett a zsidó ugyan meggazdagszik, de becsületes, keresztény ember tönkre jutna. 87. Hogyan lehetne mégis ily móddal az ügyön valamit lendíteni? Úgy, hogy legalább a nagyobb községekben közös megállapodás folytán gondoskodni kellene arról, hogy legyen keresztény üzlet, melyben a helybeliek bevásárolhassák szükségleteiket; s ha kivihető, kötelesek is legyenek ott vásárolni be. A kötelezettség esetére bizonyosan akad vállalkozó az üzlet létesítésére. E nélkül azonban csupán a vagyonosabbak szövetkezete és előlegezése által jöhet létre ily üzlet, milyennel más országokban majd minden község el van látva lakosainak nagy hasznára.-folytatjuk -
