Szittyakürt, 2003 (42. évfolyam, 1-6. szám)
2003-01-01 / 1. szám
6. oldal REGI flMGYflR mUlT «ITTVAKOfct Padányi Viktor Adalékok Szent István élettörténetéhez (1.) GÉZA FEJEDELEM MÁSODIK HÁZASSÁGA Taksony fia, Géza, semmi esetre sem születhetett 927 előtt és 948 után. Nagyapjának, Zsoltnak, tudjuk születési évét, s ez 893. Házasságkötésének éveit is tudjuk - 907 - amikor Zsolt még csak 14 éves, vagy éppen 13, felesége meg még fiatalabb. Első gyermekük tehát még a pubertás legextrémebb lehetőségének számításbavételével sem születhetett meg 911 előtt, és ha az első gyermek fiú, Taksony, és ez a fiú 16 éves korában nősül - mindez csak lehetséges, de nem valószínű -, akkor Géza születésének legalsó határértéke 927. Géza első, kétségtelenül megállapítható gyermeke, Judit, aki 984-ben megy férjhez Vitéz Boleszláv krakói herceghez. Ez a dátum azt jelenti, hogy „ad extremum” legkésőbben 968-ban, de inkább 967-ben kell születnie, mert 969-ben Vajk, azaz István születik. Ha viszont Judit 967-ben, vagy esetleg még előbb születik, ami valószínű, akkor Gézának legkésőbb 966-ban kellett nősülnie - ez is szélső határérték -, ami mint születési idő, 948-at jelent. Mindent egybevetve, Géza legvalószínűbb születési ideje 939^-0. Sokkal korábbi nem lehet, mert 996-ban még leánya születik, és feltétlenül a hatvanas évek elején nősült. Sőt, ennek a születési időbecslésnek van még egyéb szilárd támasztéka is. Géza 970-ben veszi át a fejedelmi méltóságot, mikor már harmincadik éve körül van, és két gyermeke vagy inkább már három - az esetleg elhaltakkal talán több is - immár megszületett. (Vélhető testvérei: „Szár” László és Mihály, lényegesebben fiatalabbak nála. Mihály fia, Vazul, magyaros formában Vászoly, mintegy húsz évvel fiatalabb Istvánnál, s ez a szokottnál nagyobb korkülönbséget jelent Géza és Mihály között. Mihály valószínűleg a legkisebb fiú, a „csaba” volt a családban. ) Mindenesetre, akár Gézáé a kérdéses - de valószínű - első leány, akár nem, Géza gyermekei, akár kettőt veszünk alapul, akár hármat, a hatvanas évekből valók, s a század hatvanas évei megfelelnek Géza húszas éveinek, a 20 és a 30 közötti életkorának. Ezzel szemben rendkívül feltűnő, hogy Géza másik két leánya az évszázad kilencvenes éveiben születik. Orseolo Ottó velencei dogé, későbbi felesége, Péter király anyja 991—992 körül, Aba Sámuel későbbi felesége pedig 995 vagy 996-ban. Orseolo Ottó 1010-ben nősül, Froila lányuk 1011-ben, Péter fiuk 1012-ben születik. Ába Sámuel viszont semmi esetre sem születhetik 995 előtt, sőt még 1000 előtt sem nagyon valószínű a születése.1 Nősülése pedig valamikor 1015—1020 közötti években történhetett. Hogy egy házasságban a gyerekek születése két ilyen távoli évtizedre esik, olyan feltűnő jelenség, hogy már szinte csodálatos, hogy ez eddig minden magyar-történettudós figyelmét elkerülte. A tünettel érdemes foglalkozni. 960-970 970-980 980-990 990-997 leány 963 - - leány 992 leány 966 - - — fiú 969 - - leány 996 Sem a hetvenes, sem a nyolcvanas években nem született a fejedelmi párnak gyermeke — nem valószínű ugyanis, hogy kivétel nélkül mind meghalt volna -, viszont két évtized után újra megindultak a születések. Összevetve a fenti kimutatást Géza vonatkozó életkorával, az első születési periódus a 20. és 30. életévei közti időre, a második születési periódus pedig az 50. és 57. évei közti időre esik. Géza feleségének is a kora nagyjából ugyanennyi, s annak ellenére, hogy a nők fogamzóképessége 50 év körül általában megszűnik, Géza felesége 50 egynéhány éves korában kétévtizedes szünet után újra szült, és nem is egyszer. E sorok írója mindezt kétségbevonja, és ennek a feltűnő jelenségnek az alapján kimondja, hogy Géza fejedelemnek kétszer kellett nősülnie. A megállapítást a feltűnő két évtizedes kiesés mellett néhány más nem kevésbé feltűnő körülmény is támogatja. Egy 12. századbeli lengyel kútfő azt állítja, hogy Gézának lengyel felesége volt, akit „Belekegini”-nek hívtak. A forrásadatot történelemtudományunk, mint képtelenséget félretette, hiszen a mi forrásaink szerint Géza felésége Saroldu volt. Az, hogy egy férfi, ha özvegyen marad, másodszor is megnősülhet, úgy látszik, nem jutott eszébe történészeink közül senkinek, a feltűnő születési dátumok ellenére sem. Helyette azt találták ki, meglehetősen szellemesen, hogy „szláv” alattvalói hívták Saroldut Bélekegininek. ( Hóman. ) Egy másik feltűnő körülmény az, hagy Géza első két leánya szlávhoz ment feleségül (sőt a második éppen lengyelhez, noha lengyel kapcsolatokról addig nem tudunk), a későbbi két lánynak viszont egyike sem ment szlávhoz. Egy további meglepő körülmény az, ami egyébként történelmi okadatolásunkból is feltűnően ki van hagyva, hogy István nem szerette az „anyját”, sőt, talán ki is végeztette (erre a ,,talán”-ra építve nevezik egyesek Istvánt még ma is különös előszeretettel „véreskezű anyagyilkosnak”). Hasonlóan feltűnő, szinte már groteszk körülmény, hogy a „somogyi nagyúr”, Koppány horka, „Szár” Szerénd2 fia és Vérbulcsu unokája, Géza halála után feleségül akarja venni Saroldut, akinek, ha Géza első felesége, erősen közel kellett lennie a hatvanhoz! Ennek pedig különösen abban a tekintetben van szinte már elképesztő hangsúlya, hogy Koppány életkora Géza 997-ben bekövetkezett halálakor nem lehet több, mint 33-34 esztendő3, s és ha egy férfi ebben a korban nem nős, és nősülni akar — Koppány, ha nőül akarja venni Saroldut, nyílván nőtlen -, akkor vagy özvegy, vagy pedig a dolognak valami más, rendkívüli oka van. Nem lehet ugyanis kétséges, hogy egy Arpádfinak, aki az ország horkája és az uralkodó család szeniora, még akkor sincs szüksége egy ilyen elképesztő „politikai” házasságra egy nálánál több, mint 25 évvel idősebb, hatvan felé közeledő asszonnyal, ha a fejedelmi szék után vágyakozik. Koppány jogot formál szeniorátusa alapján a fejedelmi székre. De, ha az özvegyre is jogot formál, akkor az özvegy - fiatal. És az özvegy valóban fiatal. István anyja Belekegini, a lengyel hercegnő volt. Saroldu Istvánnak nem anyja. Saroldu alig egy-két évvel idősebb, mint a mostohafiú maga. És rendkívüli, feltűnő szépség. Ő az egyetlen asszony, akiről az árpádkori kútfők részletes leírást adnak, és ez a leírás egy energikus, temperamentumos, párductermetű, sportoló, vadászó, a férfiakkal együttivó, haragjában verekedő, gyönyörű amazonról beszél, akit a férfiak hódolattal vesznek körül. És a hódolók sorában ott van Koppány horka is. Ha a gyermekáldás húszévi szüneteléséből joggal lehet következtetni a második házasság időpontjára, akkor Géza, a magyarok fejedelme, 990 körül, 49-50 éves korában nősül meg másodszor, amikor fia, Vajk-István már 21 éves. A második felesége, Saroldu, pedig nem lehet több, mint 22-23 éves. Géza, a férj, akármilyen daliásnak képzeljük is el, több mint kétszer olyan idős, mint a fiatal új asszony, aki hatéves házasságuk alatt két újabb leánynyal ajándékozta meg. Az új asszony bevonulásával a fejedelmi szállás újra életkedvvel, fiatalos életerővel telik meg, s a nagy vendégjárásban egyre gyakrabban látogat el somogyi szállásáról Csepelre Koppány, a fiatal horka, aki Géza házasságkötésekor 25-26 éves lehet, és Géza után az ország első embere, és az Árpádnem szeniora. A 10. századbeli eleink sápadt árnyak és történelmi művek papírfigurái lennének, ha a fiatal asszonyra nem gyakorkolt volna semmi hatást a daliás rokon, aki korban sokkal inkább illik hozzá, mint az ura, hisz az asszony tele van kirobbanó életerővel, életkedvvel. Ezeket a látogatásokat egyre sötétebb arccal figyeli a magábavonuló, anya nélkül felnőtt, húszas éveinek elejét taposó mostohafiú, István, akinek nagyara hivatott terveit daliás unokabátyja, a család leendő szeniora puszta létezésével megsemmisítéssel fenyegeti. De útjában van „Szár” Szerénd idegengyűlöletben nevelkedett, nagyapja akasztott hullájára emlékeztető pogány fia, Koppány, a fejedelmi udvarban egyre nagyobb számban tevékenykedő idegen papoknak is, akik a passaui püspök egyháztartományát szeretnék növelni, mert Pilgrim püspök igen erőszakos, törekvő ember - érsek szeretne lenni. A többi már a drámairodalom területére tartozik. Koppány jogos és törvényes követelése is 4, szerencsétlen felnégyelt teste is, és Saroldu hullája is. Megjegyzések: 1 Aba Sámuel 1044-ben harcmezőn esik el, csapatai élén, márpedig élemedett aggastyánok abban a korban sem vezettek lovasrohamokat. 2 Hogy „Szár” Szerénd fia, Koppány volt az akkori horka, azt településneveken kívül, az is bizonyítja, hogy ez a méltóság örökletesen apáról fiúra szállt, és a horkák törzse, a Nyéktörzs szállásvidéke a Dunántúl déli fele volt. Vérbulcsu halála után (955) „Szár” Szerénd lett a horka. Vérbulcsu az apjától örökölte a méltóságot, éppúgy, mint Koppány is az apját követte. Furcsa, érthetetlen és rendkívüli lenne, ha törés lenne ebben a sorban, és „Szár” Szerénd nem lenne Vérbulcsu fia, akinek utóda volt. Egyébként Szeréndnek „Szár” megjelölése arra mutat, hogy előzőleg keresztény volt, de azután visszatért a pogányságra, ami apjával szemben alkalmazott „keresztényi“ tett után nem csoda. (Vérbulcsu 948-ban keresztelkedett meg Bondonyban (ma Viddin), és a vesztett Lech-mezei csata után 955-ben Ottó, mint közönséges bűnözőt, Ausgsburgban felakasztatta.) Vérbulcsu apja vagy „Kál”, vagy „Bogát” horka volt. Hogy a kettő közül melyik volt, ill. melyik a helyes név, az attól függ, hogy a „Kál”, ami szumirul elöljárót, főnököt, elsőt, elsőszülöttet jelent, és ami Kaái, Kál, Kala, Kele, Gaál, Gál formákban igen gyakori az árpádkori nevek között, személynév volt, vagy csak Bogát megjelölése, rangjelzése. De akármelyik is volt a neve, a Nyék-törzs vezére, és így Levente fia volt. A sor Árpádtól, aki apja, Álmos életében a Nyék-törzs vezére volt, töretlenül halad Koppányig - Árpád-Levente-Bogát Kál-Bulcsu-Szerénd- Koppány -, akit az elfogult, klerikális szempontú Istvánlegenda szerzője István „nagybátyjának” mond nyílván azért, hogy azt a bizonyos házasságot „vérfertőzésnek” lehessen beállítani. Koppány azonban Istvánnak egyszerűen nem lehetett „nagybátyja”, hiszen Gézának sem nem testvére, sem nem unokatestvére, még másodfokon sem. Koppány nemcsak Taksonynak nem fia, de még Zsoltnak sem unokája. Koppány Árpádnak az ükunokája. 3 Levente, árpád legidősebb fia és a törzsszövetség akkori horkája, 28-30 éves lehetett, amikor a bolgár hadjáratban, 895-ben elesett. Gyermekei - két-három fiú és egy leány - a kilencvenes évek során születhettek. Bogát Kál ennél fogva 910-911-ben nősülhetett, és Vérbulcsu 912-914 körül született, s 937- ben (első nagy hadjárata) 24-25 éves korában vette át apja örökét, a horka méltóságot. Fia, Szerénd, a harmincas évek végén születhetik, mivel a 955-i tragikus végű hadjáratban még nem vesz részt, mert fiatal, valószínűleg a 937. évi nagy hadjárat után, 938- ban született. Nősülése apja megrendítő tragédiája után egy-két évvel, talán 958-ban, vagy 959-ben történhetik. Koppány születési idejét tehát 960 előttre tenni nem lehet. Valószínű idő 962-964. 4 Akárhogyan is állítja be a dolgot Hartwik püspök erősen céltudatos legendája, s akárhogyan is eltorzítja az eseményeket későbbi, egyházi nyomás alatt álló történetírásunk, Koppánynak az ősi magyar öröklési jog szerint tisztán és megtámadhatatlanul igaza volt. Koppány középkori történelmünknek egyik tragikus hőse, akit a hatalmas Új Erő, a kereszténység gázolt le, és bukása a nemzet A Szittyakürt világhálózati honlapja elérhető a következő címen: http:// web.cetlink.net/~szittya Drótposta (email) címe: szittya@cetlink.net Kérjük kedves olvasóinkat, akik számítógéppel és email-lel rendelkeznek, küldjék be címüket a SZITTYAKÜRT email-jére.
