Szittyakürt, 2002 (41. évfolyam, 1-6. szám)

2002-01-01 / 1. szám

SZITTYA HÍRSZOLGÁLAT 2002. január-február «ItTVAKÖfct 9. oldal A demokratikusan megválasztott állam­­hatalom a kommunista nomenklatúra élen, csatlósaikkal együtt hadjáratot indítottak a SZITTYAKÜRT ellen, és terrorisztikus eljárást alkalmaztak annak magyarországi főmunkatára és lapterjesztői ellen. Ezennel felszólítunk minden nemzeti gondolkodású bajtársunkat, hogy szóban és írásban segítsenek az új ÁVO-s terror elleni küzdelemben. Bizonyítékul szolgál Szalay Róbert magyarországi főmunkatársunk levele: Kedves Barátaim, Bajtársaim, Tisztelt Előfizetők, Olvasók! Több hónapja nem kapjátok tőlem a megszokott hazai tájékoztató leveleimet, amit sokan hiányolnak, de ez nem az én lus­taságom. Ugyanis a Szittyakürt elleni otthoni támadásnak ez volt az első lépése. Egyes „jóakarók” bejelentették a Postánál, hogy a hírlapok mellé „magánlevelet” is beletettem a borítékba, és ezt tiltja a postai díjszabás. Azonban az utóbbi hónapokban olyan aljas, a legsötétebb Rákosi és Kádár időkre emlékeztető támadás indult a lap ellen, amit nektek feltétlenül tudnotok kell, hiszen a ti előfizetéseitek és támogatásotok nélkül nem tudnám a magyarországi bajtár­samnak ingyen küldeni az újságot. Napjainkban Magyarországon a Szittya­kürt az egyetlen olyan bátor, szókimondó, jobboldali lap, amelyik nyíltan hirdeti a 45 éve kimondott igazságot, hogy melyek a nemzet igaz érdekei, hogy kik voltak a hősök és kik a nemzetárulók a múltban és a jelenben is. És mint tudjátok a hazugoknak, a gyáváknak, a ferde úton járóknak, a történelem hamisítóknak semmi nem fáj jobban, mint az igazság kimondása. Ezért kell az igazságot kimondó és azt tényekkel, dokumentumokkal alátámasztó Szittyakürt magyarországi terjesztését megakadályozni. Először is a nyomozók, adóellenőrök képében keresték fel azokat a nemzeti könyvesboltokat, akik vállalták az újság ter­jesztését. Különböző ijesztgetésekkel és burkolt fenyegetésekkel próbálták rávenni a terjesztőket, Pécstől-Egerig, Soprontól- Békéscsabáig, Szegedtől-Budapestig, hogy határolódjanak el a „szélsőséges, jobb­oldali” lap terjesztésétől. Közben megindult ellenem egy olyan rágalmazó, lejárató, gyalázkodó kampány a Rádióban, a TV-ben és főleg a kozmopoli­ta kézben lévő sajtóban, amire kevés példa volt az utóbbi években. Ennek során a negatív, sértő jelzőknek olyan sorát vonul­tatták fel, melyek között bárki megtalálhat­ta azt, amivel rosszszínben tűnhetek fel a szemében. ( Pl. Szálasit dicsőítő, nyilas­mentő, aljas fasiszta, bolsevista, stálinista, kommunista, tolvaj, szélhámos, csaló, stb.) Miután e gyűlölettől csöpögő rágalomözön sem rendítette meg a lapban és terjesz­tőjében vetett bizalmat és a nemzeti elkötelezettségű emberek egyre többen ke­resték a lapot, a hatóságok elhatározták, hogy a régi koncepciós perek mintájára a lap magyarországi főmunkatársát és ter­jesztőjét bírósági ítélettel teszik lehetetlen­né, és ezzel szüntetik be a lap magyarorszá­gi terjesztését. Felkutatták a Szittyakürt több olvasóját, és „bűnügyben tanúként” hallgatták ki őket. Különböző kereszt és beugrató kérdésekkel próbáltak a személyemre, valamint a Szittyakürt terjesztésére, szerkesztésére, közíróira, munkatársaira terhelő adatokat összekeparni. Végül, ez év október közepén engem is beidéztek a Fő-utcába és „személyiségi jogokat sértő bűnügyben” gyanúsítottként hallgattak ki. Ugyanis egyik cikkíró leírta, hogy az 1919-es Kommun vezetői, hang­adói, bűnösei 80%-ban zsidók voltak, meg­nevezve Kun Bélát, Számuelli Tibort és néhány társát. És mint tudjátok, az un. Rendszerváltás után olyan törvényt erősza­koltak ki a liberális kozmopoliták, hogy ha valakinek a neve után odaírják a vallását, hogy az illető református, római katolikus, zsidó vagy mohamedán, netán nazarénus, az bűncselekményt követ el. És mivel én vagyok az újság magyarországi főmunka­társa, nekem tudomást kellett volna szereznem a cikkről és megtiltani annak megjelenését, különben én is bűnös va­gyok! Holott a cikk megjelenéséről én is csak utólag, a lapból szereztem tudomást. Tehát nem az igazság keresése, hanem ,,bűnösségem bebizonyítása" volt a cél. Nem is engedtek haza a Fő-utcából, hanem egy százados, egy őrnagy és egy polgári szakértővel együtt szálltak ki a lakásomra. Jellemző, hogy a nevemre előre kinyomta­tott házkutatási parancs alapján, - tehát a koncepció előre meg volt tervezve, - elkobozták a számítógépemet, hogy abban keressenek kompromittáló anyagokat. Jó lenne megtudni, hogy ennek a sunyi kon­cepciónak ki volt a megtervezője, ki volt a feljelentő, ki adta ki a parancsot az akcióra, és ha kudarcbafullad, ki vállalja érte a felelőséget? Ez a mondvacsinált, gyanú alapján feltételezett „bűnügy” a folyamatosan hangoztatott demokrácia durva megsértése, a szólás és sajtószabadság lábbaltiprása, az emberi méltóság megalázása. A régi AVH-s időkben csak addig vallat­ták a vádlottat, amíg az bűnösségét be nem ismerte. Most a számítógépem elkobzása valósággal lemeztelenített lelkileg. A leg­bizalmasabb levelezésem, stb. bárki számá­ra hozzáférhetővé váltak. Arról nem is beszélve, hogy egy szakértő számára nem gond a számítógépből bármit kitörölni, vagy abba bármit belerakni, amit aztán fel­használhatnak ellenem. A velem szembeni méltatlan eljárás elleni tiltakozásomat a legfőbb ügyészség elutasította, így most a legnagyobb bizonytalanságnak nézek elébe. Kedves Barátaim. Mint a fentiekből láthatjátok otthon, — a rendszerváltás lényegét illetően — nem sok változás történt. A régi elvtársak „urakká” változtak, összeköttetéseik, kapcsolataik megmarad­tak, a nemzeti vagyon „elprivatizálása” révén milliomosokká váltak és most pénzükkel mindent elérhetnek. Most a Szittyakürt van soron, ezt kell eltüntetni az útból, hogy ne legyen, aki a hazugságokat leleplezi. A „demokratikus” módszerek kudarcot vallottak! Kéthavonta 5-600 Szittyakürt került szétosztásra Magyarországon. Ez alatt a két hónap alatt a kommunista és zsidó kézben lévő napi és hetilapok kb. 30 millió példányban jelennek meg. És a 30 millió liberális lap nem tudta lesöpörni a Szittyakürtöt. Ezért kellett nemlétező vagy eltitkolt feljelentő alapján nemlétező bűn mellett koncepciós pert indítani a lap magyarorszá­gi főmunkatársa ellen, hátha így sikerül a lap magyarországi terjesztését megaka­dályozni. Még nem tudom mi lesz a sorsom, hogyan alakul a „bűnperem,” és ennek kapcsán hogyan alakul a lap magyarországi sorsa. Arra kérlek benneteket, személyemtől függetlenül tegyetek meg mindent a lap magyarországi életbentartásáért, terjeszté­­téséért, mert az ellene folyó elkeseredett hadjáratból láthatjátok, hogy a legkövetke­zetesebb nemzeti erőknek ez az igazi fóruma! A kozmopolita, hazátlan erők érzik, hogy az idő nem nekik dolgozik. Most két­ségbeesetten, - mint fuldokló a szalmaszál­ba - igyekeznek elhallgattatni mindenkit, aki gyengíti pozícióikat azzal, hogy rámutat az igazságra. Ha netán én kiesnék a sorból, akkor is TOVÁBB HARCOUATOK! Megalkuvás nélkül vigyétek tovább azt a lobogót, amit 45 évvel ezelőtt Clevelendban a Hungária Szabadságharcos Mozgalom emelt a ma­gasba és ne engedjétek magatokat soha eltéríteni attól az eszmétől, amire életeteket feltettétek. Budapest, 2002. január 5-én, őszinte és hűséges bajtársi és baráti üdvözlettel: Szalay Róbert római katolikus történelemtanár A nemzetközi sajtóból Az OTTHONI Magyarokhoz! She ÿcUrJJork ©hues A vezető amerikai lap cikkírója elemzésében azt állítja, hogy az ameri­kai külpolitika hirtelen átértékelődése, vagyis az, hogy a terrorizmus elleni koalíció lett a legfontosabb külpolitikai célkitűzés, igen komoly veszélyeket rejt magában: Az Egyesült Államok így ugyanis több olyan szövetségesre is szert tesz, amelyek közül nem egy közvetlenül vagy közvetve eddig támogatott terroristákat, illetőleg iszlámszélsőségeseket. A cikk szerzője: Edward N. Luttwak, a stratégiai és nemzetközi tanulmányok ismert katonai szakértője az amerikai sajtóban igen szokatlan módon felveti az amerikai-szaúdarábiai viszonyt is, abból a szempontból, hogy Amerika stratégiai szövetségese közis­merten támogatója az iszlám legme­revebb formájának, a vahabizmusnak. Valószínűtlen szövetségesek címen az amerikai főváros liberális lapja szerkesztőségi állásfoglalásában szem­ügyre veszi Amerika Afganisztánnal határos új barátait, a közép-ázsiai volt szovjet köztársaságokat, amelyek szinte nem ismerik az emberi jogokat, már­pedig diktatúrák nem lehetnek stabil szövetségesek. 5ieite <3üréer <3ntung 1956. vita tárgya lett Magyarorszá­gon címmel a vezető konzervatív svájci lap a magyar forradalom ünneplésével kapcsolatos incidensekről szólva megemlíti, hogy az ‘56-os forradalom után halálra ítélt Mécs Imre csőcse­léknek nevezte az őt is kifütyülőket. Csakhogy Mécs Imre néhány évvel ezelőtt adott televíziós interjújában csőcseléknek nevezte az ‘56 késő őszén megalakított munkásőrséget is, amely­nek feladata a népfelkelés elnyomása volt. Márpedig ennek a munkásőr­ségnek tag ja volt egy Horn Gyula nevű ifjúkommunista, aki 1994-98 között miniszterelnöke volt Magyarországnak, és koalíciójában részt vett Mécs Imre pártja, a Szabad Demokraták Szövetsége. Hazánk POLITIKAI felszabadulásának már tíz éve tartó folyamata a 2002. évi szabad választásokon fog befejeződni. És ez a befejezés eredménye a választás függvénye lesz. Ezért ha továbbra is élni akarunk, és elakarjuk kerülni a 40 évig tartó nemzetellenes rend­szer szörnyűségeinek a megismétlődését - akkor nekünk, ma élő szavazó képes magya­roknak, a nemzetünk megmaradása érdekében fel kell használnunk a keresztény vallásunk Szent Bibliájában hirdetett, Mózes 5.k. 77.r.l5. versében lévő tanítást, amely ezt mondja Izrael fiainak: „A te atyádfiai közül emelj magad fölé királyt, nem tehetsz magad fölé ide­gent, aki nem atyádfia.” - amely tanítást teljesen azonos értelemben, de magyar nemzeti vonatkozásban kell alkalmaznunk a választások alatti és utáni POLITIKAI, szem­léletünkben: IDEGEN NÉP FIÁT SOHA TÖBBÉ NE ENGEDJ MAGAD FÖLÉ VEZETŐNEK A NEMZETI MAGYARORSZÁGON, HANEM EZENTÚL CSAK A TE ATYÁDFIAI KÖZÜL VALÓT EMEU MAGAD FÖLÉ VEZETŐNEK! NEM TEHETSZ MAGAD FÖLÉ IDEGENT, AKI NEM A TE ATYÁDFIA, MERT CSAK A TE MAGYARVÉRŰ. MAGYAR ÉRZELMŰ ATYÁDFIA SZOLGÁUA A TE MAGYAR NEMZETED ÉRDEKEIT, ÉS NEM A MÁS NÉP FIA! Ezer esztendőn keresztül minden idegenvérű nép fiát-lányát szabadon hagytunk letelepedni, élni, boldogulni, és elszaporodni Magyarországon. Ezer esztendőn keresztül idegenvérű népek fiai közül sokszor emeltünk vezetőket magunk fölé Magyarországon. Ennek a politikának az eredményeként, végülis elvesztettük a történelmi Magyarország területének a kétharmad részét - az ottélő 6 millió magyar testvérünkkel együtt. De most - ezer év után - 2002-ben: Az Isten szerelmére: VÁLASSZUNK MÁR VÉGRE, CSAK A MAGYAR NEMZETI ÉRDEKEINKET SZOLGÁLÓ MAGYARVÉRŰ, ÉS MAGYARÉRZELMŰ VEZETŐKET - A MEG MEGMARADT MAGYARLAKTA MA­GYARORSZÁGON! Minden - az ezer esztendő alatt elkövetett - politikai hibánkat még helyre hozhatjuk ezen a választáson, és „Lesz még Magyarország!” csak szavazzunk most rája, adjuk a sza­vunkat: a Magyar Igazság és Élet Pártjára! Mert különben - elveszünk! KINDLER LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents