Szittyakürt, 2002 (41. évfolyam, 1-6. szám)
2002-09-01 / 5. szám
2002. szeptember-október $*lîîVAKÔfct 5. oldal Erőt adó magyarigazolvány Nemrégiben Kalotaszegen jártam. A magyar népi kultúra kincsesházát és - nem mellékesen - Kós Károly választott otthonát az Erdélyben megforduló magyarországiak mostohagyermekként kezelik. Székelyföld felé suhanva olykor a bánffyhunyadi templomnál és a kőrösfői árusoknál meg-megállnak, pedig a vidék - több okból is - megér egy hosszabb pillantást. Kalotaszeg központja, Bánffyhunyad még a múlt század derekán is virágzó, magyar arcélű és többségű kisvárosként simult bele a lágy kalotaszegi dombokba. Ma a városka egy részét a román kommunista diktátor idején épült lakótelepek uralják. A Ceausescu-barokk stílusban épült főtéri szálloda-torzó is büszkén hirdeti a Kárpátok Géniuszának - sokak által ma is visszasírt - regnálását. A valóban csodálatos, gótikus református templom azonban néhány percre feledteti mindezt, s felidézi a hajdani városkát, csakúgy, mint számos régi hunyadi lakóház, amelyek nagy része napjainkra lepusztult állapotban maradt fenn. A lepusztultság természetesen többnyire nem a tulajdonosok igénytelenségéből, hanem súlyos anyagi gondjaiból fakad. Egy-egy patinás bánffyhunyadi polgárházba belépvén fejbe kólintja a vándort, ahogyan az évszázados, jó ízléssel emelt hajlékok leépülését látja. Ezeknek mintegy ellenpontjaként szemlélhetők a városka nyugati felében épült, távol-keleti stílusban pompázó paloták. A hunyadiak úgy mondják, hogy élelmes romák segítőkész nyugatiaktól egyházi építményekre kértek pénzt. Igen ám, de a templomok helyett jókora házak emeltettek - apró tornyocskákkal, hogy a templomkülső is meglégyen azért. A romapaloták formavilága a tibeti kolostorokétól a pagodákéig terjed, hirdetvén építőik találékonyságát, és finanszírozóik félelmetes naivitását, tájékozatlanságát. A helyi cigányság nagyobbik része egyébként román, míg a kisebbik része magyar anyanyelvű. Velük együtt a város lakosságának körülbelül 30 százaléka magyar, legalábbis a hivatalos adatok szerint. Bár a magyarság valós létszáma itt nem sokban tér el ettől. Az asszimiláció, a kevés gyerek és az elvándorlása környéken is jellemző, sőt... Több rokonom is él itt, illetőleg innen származik. Akiket még a XX. század derekán sodort el innen a történelem - köztük anyai nagyapámat -, nos, azokat persze már az elmúlt 50 év egyetlen romániai népszámlálása során sem kellett figyelembe venni. Ám félő, hogy 10 év múlva a mostanihoz képest is jóval kevesebb magyar találtatik majd itt, Erdély legtöbb vidékéhez hasonlóan. A sokat bírált magyarigazolvány azonban erőt ad. Középlak. Egy hajdanán magyar többségű falu Kalotaszegen, már a Szilágyság határán. A település fogyatkozó magyarságának egyik szimbolikus alakja a ma már kecskeméti orvos és a pesti közgazdász nagymamája. A 82 éves asszony évek óta egyedül él. Szellemi frissessége azonban teljes aktivitással és életerővel párosul. És az idős hölgy küzd. Küzd a földekért, amelyeket a román kommunisták évtizedekkel ezelőtt elvettek tőlük. Kettős elnyomatásban éltek, mert magyarok voltak és jómódúak - az akkori szóhasználat szerint kulákok. Ezen sorok írója jelen lehetett, amikor a néni meglepetésszerűen megkapta a magyarigazolványt. Könynyekben tört ki, amikor megpillantotta a Szent Koronával díszített fedőlapot. Meg se tudott szólalni vagy egy percig. De az asztalnál helyet foglalók is küszködtek könnyeikkel. A fia pedig kitört, hogy ezt is sajnálják tőlük, holott nem akarnak semmi mást, csak azt, hogy elismerjék: ők is magyarok. Édesanyja erre elővett egy magyar zászlót, amit 1944 óta eldugva tartott, és elkezdte mesélni, hogy ezért, vagyis a magyarságukért mennyit szenvedtek. Amikor pedig az egyik rokon belépett a házba, megrezzent, mint a nyárfalevél, mert egy pillanatra azt hitte, hogy egy idegen jelent meg. A történelmi és a kisebbségi reflexek még mindig erősen élnek a határon túli magyarokban. Már csak az a kérdés, meddig, és hogy 50-100 év múlva lesznek-e még határon túli nemzetrészek. Zsebok Csaba Antikor lakóparkokról hall vagy olvas az ember, megkeseredik a szájaíze. Ugyanis az utóbbi évtizedben szinte kizárólag külföldről (főleg zsidó) beszivárgó idegenek, kommunistákból milliomosokká alakult kapitalisták, pénzmosó maffiózók és az ún. privatizációnak nevezett, az állami vagyon szétrablása folyamán vagyont szerzett újgazdagok költöztek lakóparkokba, melyet legtöbbször külföldi cégek építettek. Ezeket a lakóparkokat magas kőfalak, őrző-védő Kft.-k és rafinált technikai eszközök védik, hogy közönséges földi halandó, nem kívánatos szegény magyar még a lábát se tehesse be. Néhány lelkes magyar, nemzeti érzésű vállalkozó elhatározta, hogy egy olyan lakóközösséget próbál egy lakópark keretében kialakítani, melynek tagjai Magyarországon élő, és az emigrációból hazatelepülő, nemzeti elkötelezettségű magyarok Ezt a lakóparkot nem falak és őrző-védő brigádok zárják el az emberektől, hanem a szeretet, a nemzeti érzés tartaná össze és a közösség ereje óvná-védené az idegen eszmei és fizikai behatolás ellen. Az első hazai építésű lakópark helyszíne Gödöllő- Máriabesnyő. Szeretettel várjuk az érdeklődők jelentkezését. A múlt, a jelen és a jövő minden egy helyen a Máriabesnyő Lakóparkban! Lakásépítési program:- társasházi lakás 48 db- kétlakásos ház 18 db- családi ház 44 db- kétgenerációs családi ház 10 db Kiegészítő beruházás:- szolgáltató és kulturális központ- vendéglátó és sportközpont Területkialakítás: Zárt terület, önálló helyrajzi számon bejegyzett összközműves építési telkek, utak és park Gödöllői dombság közepén, Budapesttől 32 km-re, Gödöllő város harárától 300 m-re található. A dombháton fekvő ingatlan sajátos klímáját a terület mellett fekvő természetvédelmi erdők, dombok és a házak kertjében folyó patak határozzák meg. Bővebb tájékoztatás: Első Hazai Lakópark Építő Kft. 2100 Gödöllő, Incső Tel./fax:06/28 422-434, mobil: 06 20 971-4145 honlap: www.mariabesnyolakopark.hu MEDDIG LESZÜNK MÉG A MAGYAR ÉRDEK VAZALLUSAI? °nais*a koai&a. «feta korcsa '(toe wÁ Tjpe üzemi. Podia inkxmácü. klóré NO ziskal i Budapesti. madarská strana nemé záujem na lom. ab/ sa ce+y problem okok) kúni/cverzoého zákor.a uzavrel do lesemych vofceb na Skvensku Dövo dóm sú najmá komunálne vofoy. karé sa V Madarsku konajú v októbri Nepnjalelhy zákon o Wacferoch iiócich v susednych slákxh schvái* posíand matfaíského partamentu 19. ;úna minulého roku v éase bÿ vaűej Crbáncrej Vády. ktory sí z lejtő zátórostí uroW ai precvdebnú kampaft. Okrem töltő, ze právna norma nereépektöje am základne zásagig (jjúBjíj | . 5jgm :.iv 'yr •, a HV-ecnty Sk> ■ska K lomdo zaveru • V0 vk-ciXKiÿ: meozftá'cdné a eurőpské ínsUlucie Spominane orgaruáde dérazne konslalovah te. .základnym prinr-ipom medzinárodného práva je, te ilál môle kcnaí len » rémei svojej jurisdikctel Tenk) pnnop vsak zákon o zabaniónych Maríaroch BRATISLAVA IND • 006ROSLAVA KRAJAÛÔO VÁ) • KontnMjr7nv rákon o Madaoch aúűch y suseorSch krajréh tiaumatume ceti spotoó nosTSkuáca ie o io horia, ze mnobé uobockv TíEüzenaa spolocné pete adta na pndf Ci» madoku, ako ai niektorveh da&ch madarskveh atiaVác« foarmanvdi zo slálneho romoctu Skwenskei republiky. To krAn xadrali na v/rtamp n/ei Aani ni nturéoe vytatftlo tC asforal onamn v htalistoyskni cénliáie teno orqjrrzaoe. klotá laksto ski na póde Csemájűkü. üm de tacto Stoéd foreüiű Æjrriy Budapest Podh zSan/cti rtormäd do tycNo dm sa na zdnizene obraMo a o prciAaz z» hranicného Madara poàadalo «Usé záujemccv madarskej národnosí ajúdch na üzemi Sevenskej repubSky. Pala skw ftátneho lajomnika Mr ne^sva zahrantoych wso SR Jaroslava Chieba v n^büzsdi dnoch sa uskiAaénia rokwaoa e»pÂw cbodi stator, TtorursM strana idemrokrxafiia s flgrjrn fiohrn - őri naAtot pryyytoápk näSjjjjng/'ajárazni. Aj ked sa Madarsko razhodtö zákon nowkzevät pre Storensto je takéko rieserse rteprijalefné. .Opdmálne ty bolo bkyto zákon zruSj/MdíCltteboStofinskoioiildodnes nepwedSömadarsk^zákonu^ I. A külföldi magyarokról szóló vitatott törvény mélyen megrázta egész társadalmunkat. Ez a helyzet mindazonáltal még annál is rosszabb, mivel ezen irodák kirendeltségei az egyes Csemadok szervezetek helységeiben vannak, valamint még további magyar szervezetek helységeiben, melyeket a Szlovák Köztársaság állami költségvetése tart fenn. Hogy hány kérvény adatott be, ezt a kérdést Pozsonyban tettük fel az ottani irodájukban, amely szintén a Csemadok helységében van, és így defacto a szlovákok pénzelik Budapest érdekeit. Jarosláv Chlebo államtitkár a külügyminisztériumban kijelentette, hogy az elkövetkező napokban újra találkoznak a két ország megbízottai. A szlovák oldal nyílt célokkal megy ezekre a tárgyalásokra, továbbá J. Chlebo kijelentette, hogy eddigi követeléseinkből semmit nem engedünk, és nem fogunk meghátrálni. Az volna a legoptimálisabb, ha ezt az egész törvényt eltörölnék. Szlovákia ugyanis még a mai napig ezt a törvényt nem hagyta jóvá, nem mondott rá igent, és nem hajlandó elismerni területén ezen törvény alkalmazását. Bizonyos információk szerint Budapestről a magyar félnek nem érdeke a szlovákiai ezévi választások előtt ezt a törvényt megtárgyalni. Ezt az ellenséges törvényt a Magyar Parlamentben még az -Orbán-kormány szavaztatta meg a választási kampányának keretében. Ez a törvény még az alapvető nemzetközi elveket sem respektálja, és nagyon durva módon avatkozik be Szlovákia szuverenitásába és integritásába. Mindezeket még a Velencei Bizottság is elismerte, és még számtalan Európai intézmény valamint nagyhírű nemzetközi intémény is. Ezek az intézmények leszögezik, hogy a nemzetközi jog alapján egy ország törvényeket csak határain belüli vonatkozásban hozhat. Ezt az elvet ez a törvény nyíltan sérti. V . •A w. -. Is«?* Telefón: 02/52 92 39 71 Madari sa nehánebóa - a k tomu s tichou podpotoíi nieklotych knihov na Západe, - v podstale vytrvalo zastávajú HWera. A to tÿm, ze súhlasia s jeho poütikou likvH dácie versaillskÿch zmlúv, ked ífeprestávajú napádaf Trianonskú zmluvu a ziadajú podta vzotu Hitiera iej revíziu. II. A magyarok szégyentelenül - némely nyugati körök csendes támogatásával - alapvetően Hitler nyomdokait követik. Ezt pedig úgy, hogy egyetértenek politikájával a Versailles-i szerződés likvidálásával, amikor állandóan támadják a Trianoni szerződést, és Hitler mintája alapján kérik annak revízióját. Novy Den 2202. augusztus Ungnak és Tiszának Ungnak és Tiszának Sebes a járása, Mint konok szívünknek Szilaj lobogása. Szilaj sodorása Ungnak és Tiszának, Arcunkra rótt jele Ősi kopjafának. Munkács szép várának Kövei peregnek, Zrínyi Honának Könnyűi erednek. Könnyűi erednek Sárral keverednek, Valahol titokban Zászlókat temetnek. Vereckénél susog Rengeteg nagy erdő. Lovasoknak árnya Az egekig felnő. Az egekig felnő. Sűrű sötét felhő, Eleink porából Támad bíbor eső. Csillaglátó Táltos Forrósísd a vérem, Ne hagyd elszunnyadni, Acélozd meg hitem. Acélozd meg hitem, Én egyetlen kincsem Amit nem vehet el, Semmiféle Isten. Ungnak és Tiszának Örök a járása, Mint konok szívünknek Szilaj lobogása. Szilaj sodorása Ungnak és Tiszának, Őrzői vagyunk még Ezeréves lángnak. Tárczy Andor
