Szittyakürt, 2002 (41. évfolyam, 1-6. szám)
2002-01-01 / 1. szám
2002. január-február «lîîVAkôfeT 5. oldal ORVOS VOLT A HERCEGEK ÉS HERCEG AZ ORVOSOK KÖZÖTT! Batthyány-Strattmann László (1870- 1931) emléktemplom épül Szombathelyen. Ismert és kedvelt folyóiratunk hűséges Olvasói bizonyára emlékeznek arra, hogy alig több mint három évvel ezelőtt, a Szittyakürt 1998. decemberi számában - BEFR, Szombathely szignóval - tudósítottam a felvidéki, Diósförgepatony (Szüleim szülőföldje) új római katolikus templomának fölszenteléséről! Isten kegyelméből, ez évben is templom szentelésre leszünk hivatalosak, nejem és jómagam, ugyanis szülővárosom oladi városrészében, a Fatimái Szűz Mária Szeplőtelen Szíve tiszteletére, Batthyány-Strattmann László emléktemplom épül. Városunk polgárságának, bölcs döntése miatt, amely 1998. év őszén leváltotta nyolc évig hatalmon lévő kommunista-liberális „urait”, lehetőség nyílt az 1999. esztendőben a Szily János (Szombathelyi Egyházmegye első püspöke!) emlékév rendezvénysorozatára, 2000-ben a Székesegyház fölújítása folytatására, 2001. május 10- én az önkormányzat ajándék telkén a templom építés megkezdésére, valamint június 17-én Úrnapján a Szentháromság szobor eredeti, helyére (Fő tér) történő visszahelyezésére! Az alapkőletétel 1999. szeptember 12- én volt. A templom építési és statikus terveit, Németh István oki. tervezőmérnök és Karácsony István oki. építőmérnök készítette. Közadakozásnak, a címkézett támogatásoknak és a Millenniumi Vallási Alapján nyert pályázati összegnek köszönhetően, az elmúlt év május 10- én megkezdődhetett az alapozási munka! A kivitelezést szombathelyi (Alterra Kft., ÉPSZÖV Rt.) és budapesti (LATTI Hungária Kft., TECHNO-KÁRP Kft.) vállalatok végzik, amelyek kitűnő munkája nem valósulhatott volna meg a lakótelep nagylelkű adományozó közössége nélkül! Isten szolgája, dr. Batthyány- Strattmann László 11. gyermeke közül, Ludovica Ottilia grófnő, 2001. május 2-án Németújváron (Vas Vármegye) 98 éves korában utolsóként elhunyt. Ugyanitt temették el a Ferences templom családi kriptájában, azon a napon, amikor megkezdődött édesapja emlék-templomának építése! A 10 (tíz) hónapja elkezdődött alapozási munkálatok óta, mára állnak a templom falai, a tető palázása is elkészült, helyére került a toronysisak és a kereszt, amely 34 (harmincnégy) méter magasságával impozáns látványt nyújt, az arra járóknak! Molnár János Atya szerint a templom olyan bensőséges hangulatot fog árasztani, amilyent a plébános úr a templom nélküli kis falvakban, a háznál tartott istentiszteleteken tapasztalt hajdanán! Szent István Társulat 2001-ben jelentette meg Dr. Batthyány László dokumentált életrajzát, 200 (kettőszáz) oldal terjedelemben, amelynek címlapját egy 1925- ben készült fénykép díiszíti: Batthyány doktor, hitvese asszisztenciájával szemműtétet végez körmendi kórházában. Németújvári dr. Batthyány-Strattmann László az ősi nemzetség pinkafői (Vas- Vármegye) ágából származik, aki az ezeréves múltba mélyedő Batthyány-család méltó örököse volt! Bécsben gazdasági, bölcsészeti és orvosi tanulmányokat folytatott, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, főrendiházi majd felsőházi tag! Életét, tudását és vagyonát orvosként, majd európai hírű szemsebészként, a legszegényebbek gyógyítására, szolgálatára szentelte köpcsényi (Moson Vármegye) és körmendi (Vas Vármegye) kórházaiban. A távoli múlt ködéből sorra emelkedtek ki a tatár s török ellen küzdő vitézek, európai csatamezők hadvezérei, leánynevelőket s patikákat létesítő nagyasszonyok, imádkozó klarissza apácák, kórházépítő irgalmas nővérek, tudományszervező püspökök, írók, utazók, miniszterek és reformer gazdálkodók! E nemes törzsök szülötte, az utolsó nemzeti nádor, 1849. vértanú miniszterelnöke, valamint Nyitra, 1920-ban elűzött főpásztora is. A szétágazó Batthyány család leányai és fiai meghatározó szerepet vállaltak a Szent-Korona-Országteste történelmének, kultúrájának és egészségügyének alakításában! Boldog emlékű László doktor, „a szegények or-vosa” 1931-ben hunyt el, és utódai felé most is ragyog, pelikános címerének jelmondata: FIDELITATE ET CHARITATE! vagyis HŰSÉGESEN ÉS SZERETETTEL! ORVOS VOLT A HERCEGEK ÉS HERCEG AZ ORVOSOK KÖZÖTT! Karácsony másnapján, késő délután nejemmel kisétáltunk az oladi városrészbe, és megtekintettük a templom építés előrehaladtát. Visszafelé jövet már besötéte-dett, a 45 perces, csillagfényes karácsonyesti séta közben arról beszélgettünk, hogy az elkövetkezendő országgyűlési képviselőválasztások eredményeként, a magyarságnak egy párját ritkító jobboldali öszszefogást kell megvalósítania, mert végérvényesen csak így tudja szemétdombra hajítani, népünket kishitűségbe döngölök szándékát! Ekkor viszont meg kell fogadnia és követnie kell, gróf Széchenyi István örök érvényű figyelmeztetését illetve buzdítását, amelyek így hangzanak: „légy hű fajtádhoz” és „merjünk nagyok lenni.” A templom teljes befejezéséhez, illetve a húsvéti fölszentelési szertartás megtarthatóságáért, a hiányzó adományokat köszönettel és hálával fogadja a Szombathely-Ólad Római Katolikus Plébániai Hivatal (H-9700 Szombathely, Márton Áron u. 55.) az alábbi bankszámlára: Batthyány-Strattmann László Templomáért Alapítvány, Szombathely: 11747006-20192174 OTP Bank Rt. Bibliai simogatású szeretettel, és köszönettel: Bellák Frigyes H-9700 Szombathely, Szily János u. 2. Telefon (üzenetrögzítővel) és telefax 36-94-324-325 2002. január 01-én az építkezés 236. napján!!! 08.30 órakor az altemplomi részben újévköszöntő (első) szentmisét mondott, Molnár János esperes Úr. A korai óra és az előző éjszakai, vigasság ellenére sokan részt vettek a szertartáson! Az épülő Ólad lakótelepi templom makettje Tervező: Németh István, Szombathely Utóirat: DREZDÁRA EMLÉKEZVE 57 évvel ezelőtt, 1945. február 13-án a II. világháború legborzalmasabb, legkegyetlenebb bombatámadása érte a német építészetnek és művészeteknek ezt a gyöngyszemét. A műemlékszámba menő épületek, templomok, múzeumok mellett semmilyen jelentős katonai létesítmény nem volt a várasban, viszont a lakásokban, de még az utcákon is többszázezer menekült zsúfolódott össze, akik Németország keleti területeiről, a szovjet csapatok elől menekültek. A lakosság és a menekültek szinte kivétel nélkül nők, gyermekek, öregek és betegek ill. sebesültek voltak. Közbevetőleg meg kell említeni, hogy az 1864-i Genfi Egyezmény, amit 1906-ban és 1929 -ben megújítottak és kiegészítettek, a leghatározottabban tiltja többek között a polgári lakosság elleni megtorló akciókat, kegyet-lenkedéseket. Február 13-án a borzalmak éjszakája szakadt a városra. Több száz angol és amerikai nehézbombázó több hullámban támadta a védtelen várost. Előbb romboló, majd gyújtóbombákkal tették égő pokollá a romba dőlt utcákat. Emberek tízezrei valósággal elevenen égtek el a szörnyű, lángtengerben. Oltásról szó sem lehetett, részben a vízvezetékek elpusztítása, részben a folyamatosan aláhulló bombák miatt. Egyetlen éjszaka és nap alatt több mint 200.000 ártatlan ember pusztult el szörnyű kínok között. - Ezt az embertelen tömeggyilkosságot csak a Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák pusztítása közelíti meg! - Még egyszer alá kell húzni, hogy mindhárom városban fegyvertelen civilek, gyermekek, nők, öregek voltak a pusztítás áldozatai. Akik kitervelték és végrehajtották e szörnyűségeket, nem gondoltak a Genfi Egyezményekre? Ártatlan civilek tömeges legyilkolása értelmetlenül, jóformán a háború utolsó napjaiban. Kik a háborús bűnösök, ha nem ezek? Vagy csak német, magyar és japán háborús bűnösök voltak? - A magyarok többen, mint a németek és japánok együttvéve !? - A szövetséges angol, amerikai és főleg szovjet katonák és politikusok kivétel nélkül grállovagok és szelíd bárányok voltak? Egy emberöltő után jogos a kérdés feltevése! Az angol katonai stratégák tervei már az 1930-as évektől kezdve a hátországok bombázásával szándékoztak a következő háborút megnyerni. Úgy gondolták, a lakosság terrorbombázása megtöri az emberek lelkierejét, tüntetések, sztrájkok bomlasztják majd az ellenség hátországát és az elégedetlenség átterjed a fronton harcoló katonákra is, ami végső soron az összeomláshoz vezet. Ennek szellemében csak a távolsági nehézbombázók fejlesztésére és építésére fordították a legtöbb gondot. A háború első szakaszában, 1941- 42-ben a németek többször javasolták az angoloknak a terrorbambázások kölcsönös beszüntetését, de ez mindig süket fülekre illetve visszautasításra talált! Később ezt a taktikát vették át az amerikaiak is. Mi magyarok is érezhettük a magunk bőrén a terrorbombázások borzalmait. Erről a még élő debreceni, szolnoki, szombathelyi, győri és főleg budapesti lakosok mesélhetnének. E támadásoknak több ezer civil áldozata volt. Képzeljük el Németországot, ahova a háború alatt annyi bomba hullott, ami 400 hirosimai atombomba robbanóerejének felel meg. E bombázások közel egymillió áldozatot követeltek, és ebből csak a drezdai bombázásnak közel negyedmillió halottja volt. Bízzunk és reménykedjünk abban, hogy a jövőben soha többé, sehol nem kerül sor hasonló háborús bűncselekményre! Szalay Róbert római katolikus történelemtanár
