Szittyakürt, 2002 (41. évfolyam, 1-6. szám)
2002-03-01 / 2. szám
Az emberiség parazitáiról... 2002. március-április «lîîVAKÔfcT Franklin Benjamin 1787-ben, Philadelphiában tartott beszédet az Amerikai Alkotmányozó Nagygyűlésen. Többek között a következőket mondta: „Uraim! Hatalmas veszély fenyegeti az Egyesült Államokat. Ez a veszély százszor nagyobb, mint minden kívülről fenyegető veszedelem. Ez a veszély a közöttünk tevékenykedő „paraziták közössége”. Ezek a paraziták eddig mindenütt a fennálló rendszerek és hatalmak összeomlását okozták a történelemben. Ahol nagyobb számban elszaporodtak, ott megsemmisítették az erkölcsi értékeket, tönkretették a becsületes kereskedelmet, elkülönítették magukat az ország lakosságától, kigunyolták, lenézték és tönkretették a keresztény vallást, amelyre mi is ráépítettük a jövendőnket. Államot alkottak az államon belül, és megfojtották az államok életét, gazdaságát, pénzügyeit, hogy végül is minden a kezükbe kerüljön, és a pénzen keresztül pusztítsák el az őket ellenzőket. Ha mi nem írjuk elő ezeknek a parazitáknák jövendő szerepét az amerikai életben, akkor annyira elszaporodnak és megerősödnek, hogy 200 év múlva teljesen uralni fogják ennek az országnak életét, és megváltoztatják az általunk alapított kormányzási formát. Ha most nem szorítjuk megfelelő keretek közé ezeket a rajtunk élősködni akaró parazitákat, akkor 200 év múlva a mi leszármazottaink halálra dolgozhatják magukat munkahelyeiken, miközben ők kezeiket dörzsölgetve számolják majd a hasznot, amit a mi verejtékünkből loptak. Ezeket örökre ki kell tiltani a pénzügyek és államügyek intézéséből, mert ha ezt most nem tesszük meg, akkor 200 év múlva az utódaink átkozni fognak bennünket, akik elvesztették mindazt, amit mi kiharcoltunk nekik.” Sajnos, Franklin nem nevezte meg ezeket a személyeket, vagy csoportot, csak az amerikai társadalomra nézve káros tevékenységük, tulajdonságuk alapján határozta meg kilétüket és jellemüket azzal, hogy „parazitáknak” nevezte meg őket. így tehát - úgy a mai Amerikában, mint bárhol másutt a világon - azokat a társadalomban található személyeket, vagy csoportokat nevezzük parazitáknak - akikre, vagy amelyekre ráillenek a Franklin által meghatározott ismérvek, tevékenységek, jellembeli tulajdonságok, és akik így, ezekről felismerhetők bármely ország társadalmában a hasznos tevékenységet folytató személyek között. Tehát azokról a parazitákról van szó;- akik az eddigi tevékenységükkel, a történelem tanúsága szerint, mindenütt a fennálló rendszerek, társadalmak pusztulását okozták,- akik túlságosan elszaporodva, megsemmisítik a befogadó nemzet erkölcsi értékeit,- akik tönkre teszik a becsületes kereskedelem alapjait,- akik kigúnyolják és lenézik bármely nemzet kultúráját, vallását,- akik átalakítják a Jézus alapította eredeti keresztény vallás igaz Istenét, és a szeretetről szóló erkölcsi tanításait,- akik elkülönítik magukat a befogadó nemzettől és az ország érdekeitől,- akik elszigetelik magukat politikailag és vallásilag a befogadó ország lakosságának szemléletétől,- akik államot alkotnak bármely ország társadalmában,- akik így kiközösítik magukat a befogadó ország társadalmából,- akik korunkban a POLITIKA - GAZDASÁG - TUDOMÁNY - OKTATÁS - BANK - IPAR - KERESKEDELEM - MŰVÉSZET - RENDŐRSÉG - HONVÉDELEM - HÍRKÖZLÉS területén csak azért törnek a vezető állásokra, hogy ott a saját érdekeik szerint befolyásolják azok működését,- akik a vezető állásokon, és gyakorlatilag már a kezükben lévő pénzen keresztül akarják megtartani az ő saját anyagi- és erkölcsi érdekeiket szolgáló hatalmat a befogadó ország nemzete felett,- akik a pénzükkel és ezen keresztül a kezükbe került hatalommal elpusztítják mindazokat a nemzetüket féltő hazafiakat, akik észreveszik és szóvá teszik az ő nemzetellenes tevékenységeiket,- akik a fent említett területeken - és azok közül egyet, a HÍRKÖZLÉST kiemelve - a rádió - TV - nyomda - újság - könyvkiadás- posta, és minden más hírközlő szerveken, keresztül irányítják és az ő saját érdekeik szerint befolyásolják, agymossák az illető nemzet politikai és vallási szemléletét napjainkban. Mindezeket a több mint 200 évvel ezelőtt elhangzott franklini észrevételeket és figyelmezetéseket ma, Magyarországon is figyelembe kell vennünk, ha el akarjuk kerülni az amerikai társadalomra vonatkozó és arra említett veszély kialakulását a magyar társadalomban most, a 2002. évi szabad választások előtt és után, hogy szabadságban élhessünk. Ha most nem korlátozzuk ezeknek a parazitáknak a jövendő szerepét a magyar társadalomban, és ha most nem szorítjuk megfelelő keretek közé ezeknek a rajtunk élősködni akaró parazitáknak a tevékenységét, akkor bizony nem csak a jövőben, hanem már a napjainkban is agyon dolgozhatjuk magunkat az ő anyagi hasznuk érdekében, és azért, hogy ezek a paraziták a kezeiket dörzsölve, számolhassák majd a magyar nemzet munkájából eredő hasznukat. Csak úgy, mint ahogy a történelem tanúsága szerint ez bekövetkezett minden olyan országban, ahol ez a korlátozásuk nem történt meg. Ezért - Franklin Benjamin bölcs tanácsát követve - amint felismerhetőkké válnak ezek a paraziták a magyar társadalomban, azonnal és örökre ki kell tiltani őket a magyar társadalom minden vezető helyéről. Ez NEMZETVÉDELEM a magyarság számára! 2002. januárjában Üdvözlettel: Kindler László 11. oldal Szélviharként Csere-bere Gyere csak be, Kint is bent is jól megvagyunk Értjük egymást Jön a hívás! „bukott elvtárs” „Béke-bíró?” lekenyerez. Tere-fere Nagy mosdatás Évtizedek- Hazug szólam, szajkózás tart: bámész „magyar” harapva kap. Felejt múltat, tapsviharként dicsőítve-Elnyomóit. ígérgetés: nesze, fogjad, Semmit sem kapsz-Nem is nyerhetsz. Zűr-zavaros hebe-hurgya Szélhámosok-Uszítása Kerge-forgó Szélviharként, tépdesi szét: Magyarságot! Mányoki-Németh Károly Toronto Könyvismertető Milyen faji, biológiai, élettani tulajdonságokkal rendelkezik a magyarság? Melyek a magyar faj más fajokétól eltérő fizikai, lelki készségei? Veszélyezteti-e a magyarság megmaradását a vérkeveredés, a vegyes házasság, az asszimiláció? Milyen egészségügyi és családvédelmi intézkedésekkel biztosítható az egészséges népszaporulat Kárpát-Európában? Ezekre a sorsdöntő kérdésekre válaszolt az orvostudomány, a népélettan, az eugenika és a statisztika eredményeinek ismertetésével Székelyföld szülöttje, Doros Gábor ( í 892- 1980) budapesti főorvos és egyetemi tanár, a bőr- és nemi betegségek kutatója. 1945-ig számos cikke, tanulmánya jelent meg a magyar faj- és családvédelem feladatairól, a népszaporodás feltételeiről és védelméről, a gyermekhiány történelmi kialakulásáról, a házassággondozásról, az egyke és a nemi betegségek elleni küzdelem módszereiről. Család- és faj védelmi tanulmányait 1945- ben az „Ideiglenes Nemzeti Kormány” bezúzásra ítélte, éppen úgy, mint 1944-ben kiadott fő művét, „A magyarság életerejé”-t. Doros Gáboron kívül soha senki nem írt a magyarság antropológiájáról, eugenikájáról tudományos igényű munkát. Míg Né-metországban Hans F. K. Günther írt hasonló tanulmányokat (a görögök, rómaiak, németek és a zsidók fajképéről), addig Magyarországon egyedül Gáspár János ,,Fajismeret”-e (1928), Kausz János „Az emberfajok élete és jövője” című tanulmánya (1928), valamint Méhely Lajos írásai foglalkoztak érdemben a fajvédelem céljaival. De a Kárpát-medence magyarságának faji összetételéről csak ő tudott írni enciklopédikus munkát. A közkézen forgó kézikönyvekben a fajtudomány szinte egyetlen magyar képviselőjének tekintett Bartucz Lajossal ellentétben világosan tisztázta a faj fogalmát. Felfogása szerint a faj nemcsak antropológiai, élettani és biológiai sajátosságok összessége, hanem mindezekkel együtt lelki-szellemi egység is. Ez az, amit korunk materialista kézikönyvei és katedrái makacsul tagadnak. Ma ugyanis az antropológusok reszketnek az ember esetében a „faj” szónak pusztán a kimondásától is, nem is szólva a faji tulajdonságok különbségeinek kimutatásáról. Doros Gábor számára nem volt a faj fogalma „senki földje”: a nemzetnevelés értékhordozó kategóriái közül ezt tekintette elsőnek. Nem lehet eléggé méltatni ezt a hatalmas művet: belőle megismerhetjük a magyarság páratlanul gazdag fizikai, szellemi és lelki tulajdonságait, amelyek következtében a kultúra- és birodalomalkotásra képes fajok közé sorolandó. Ezért műve nélkülözhetetlen mindmáig mind az oktatásban, mind az ismeretterjesztésben. (A kötet megvásárolható vagy postai utánvéttel megrendelhető kiadójánál: Gede Testvérek Bt. 1385 Budapest 62, Pf. 849. Tel : 349-4552 Ára: 3000 Ft. - és minden jobb könyvesboltban.) Ifj. Tompó László A Szittyakürt világhálózati honlapja elérhető a következő címen: http://web.cetlink.net/~szittya Drótposta (email) címe: szittya@cetlink.net Kérjük kedves olvasóinkat, akik számítógéppel és email-lel rendelkeznek, küldjék be címüket a SZITTYAKURT email-jére.
