Szittyakürt, 2001 (40. évfolyam, 1-6. szám)
2001-01-01 / 1. szám
2001. január-február EZEK A SZLOVÁKOK IGYEKEZNEK EURÓPÁBA? ____________________MlttVAKdfct_____________________ 9. oldal Nech len odídu a na Slovensku bude konecne pokoj Za stôl si musí sadnút pravda tohto ludu - niet inej cesty Milan JAÙUÙ Csalt menjenek el, és Szlovákiában végre nyugalom lesz Más út nincs - népünk igazságának kell győzni A Magyar Koalíció Pártja azzal fenyegetőzik, hogy kilép a koalícióból, a kormányból, ragaszkodik a dunamenti régió kialakításához. Mindezt a vezetőik, mint Bugát, Csáky, Duray nem tekintik zsarolásnak. Újra felhasználják az előjogaikat, hatalmukat, most nem karddal, hanem politikai erővel, az irredenta, revansista hódításaikra, a földterületek újramegszerzésére. Ha ez nem lesz ugyan nagymagyar királyság, lehet, hogy ez ma elégséges lesz egy köztársaság Európában. A mostani millenneumi ünnepségek több mint sokatmondó bizonyítékai annak, hogy ezen vándor nomádok ereiben féktelenül kering a volt grófok és földesurak vére, mely nem egy történelmi múlt, hanem fenyegető jelen. Elérkezettnek látják az időt arra, hogy hatalmukba kerítsék Magyarországon kívül eső és más országok tulajdonában lévő földterületeket. Az idő megtanította őket a türelmes kivárásra, valószínű az EU-ba való belépésük után lehetőségük lesz Trianon átértékeltetésére. Magyarországnak a Világban most igen nagy politikai támogatottsága van, és ezt az MKP mostani vezetői nagyon jól tudják. Pedig ez nem életbevágó szükséglete Szlovákia magyar nemzetiségű polgárainak, ezeket az irredenta víziókat terjesztik sok más országokban is, főleg Közép-Európában. A céljuk világos, megszerezni a politikai hatalmat, utána gazdasági téren összeharácsolni amit még lehet. Ezek után pedig már nem jelenthet számukra problémát a lelki genocídium bevezetése a velük élő más nemzetiségiekkel szemben. A Parlament, a kormányunk, népünk választott vezetői mindezt csak szemlélik, hallgatnak, tétlenül figyelik a szlovákok kiirtását Szlovákiában. Ezt a folyamatot főleg az USA támogatja, (Soros, Lipták, stb.) Céljuk, a Szlovák Köztársaság belülről való bomlasztása, ha ez már kívülről nem sikerült nekik. Most alakul ki Szlovákia jövője, még kezünkben van a hatalom a magyarok garázdálkodásának megfékezésére. Ne feledkezzünk meg véres áldozatairól, ne feledjük Stefanikot, Hlinkát, Rázust. A szlovák nemzetnek továbbra is menetelni kell az O történelmi útján. A magyarak most készülődnek. Már előre örülnek az eljövendő zsarnokoskodásuknak, úgy, mint valaha a főispán urak. Könyörtelenül szervezkednek a hatalom megkaparintására, legalább Szlovákia déli részén az úgynevezett Komárom megyében, amely történelémileg soha nem létezett, még az Osztrák-Magyar Monarchiában sem. Ne adjunk lehetőséget a nagymagyar víziók felújítására, főleg a területi követelésükre. A kormányunknak hagyni kell, hogy az MKP ilyen zsarolások után lépjen ki a kormányból, a politikából. Ez a hely a szlovákok részére teremtődött, ezt kell most kihasználni! Csak menjenek, ezután lesz béke Szlovákiában. E földön nincs helye a renegátoknak és az irredentáknak. Ez a nép itt a Tátra alatt már rengeteg vért adott és rengeteg borzalmakon ment át az elmúlt ezer éves elnyomatása alatt. Itt az ideje, hogy sorsát újra kezébe vegye. Az igazságnak győzni kell. Ma előttünk csak ez az út áll, más utunk nincs! Fordította: Vitéz NEMZETISÉGI KÉRDÉS PEDIG NINCS! Mondották Szigeti és Csáky „ politikusaink” a dunaszerdahelyi Simek-féle középiskola kapcsán. Mert ugye az már igazán csak nem nemzetiségi ügy, hogy a magyar tömb központjában nyugodtan szlovák nyelvűre változtatta az igazgató az eredetileg magyar nyelvű iskolát. S csupán úgy tudhatta meg a közvélemény, hogy az iskolatanácsba - majdnem két évvel a demokratikusak hatalomra kerülése után - rosszul választottak. Nem hihető, hogy ennyire kelljen fajtestvéreinknek a másság; hisz már tízegynéhánymillió anyanyelvű munkaadó van mögöttük....De szeretni kell az idegent, a Simek-féléket. Mily jó, hogy az ÚJ SZÓ újra közölte öt évvel ezelőtti nyilatkozatát. Akkor is reagáltam rá, bíztatva Püspöki Péteréket, de hiába. Röviden: nemhogy a honfoglalás óta mindig magyar föld volt vidékünk, hanem már jóval ezelőtti időből is kimutatható a magyar jelenlét, megközelítőleg több ezer éves a kárpát-medencei jelenlétünk.Ugyanakkor a honfoglalás előtti időben még szlovák szakember sem tud kimutatni szláv jelenlétet. Mindezt Kazár Lajos, László Gyula és mások is bebizonyították. Csak ugye mindez nem juthat el egyes magyar demokrata politikusaink tudatáig. Valószínű az sem, hogy volt Trianon, de minden változik, így ezt sem lehet örökre ránk kényszeríteni. Gyászmagyar felvidéki poltikusaink helyett a Raffay Ernők, Kiss Dénesek és sokan mások nemzetiségi kérdést csinálnak ebből, attól függetlenül, hogy létezik-e Simek vagy nem. Zilizi Tihamér Pozsony EMLÉKEZÉS Zokog szívünk, sír a mi lelkünk, Mert veszni, fogyni látunk drága nemzetünk. Nincs már egy szív, egy akarat, Mert kiirtották negyven év alatt. Drága hazánkat újra elosztották, A magyar népet földig megalázták, Akiknek adtatok, mostohák! Még a magyar beszédünket is elnémítják! Régi igazság, száz példa mutatja, Hogy a titkos bűnt a tyúk is kikaparja, Benne törik meg sokaknak keze, Ha eléri az Isten büntetése. Tudjátok-e hányszor védtünk titeket, Amikor a tatár , török meglepett? Tudjátok, hogy 56-ban egy volt a magyar, Harcolt, mert szabadságot akart. Hiába kértük, hogy segítséget adjatok, De ti nem adtatok, csak bíztattatok Hagytátok, hogy ifjú hőseinket felakasszák. Ezért a lelkiismeret titeket nem bánt? Gyászol még most is nemzetünk, Mert mi soha nem felejtünk. Megbocsátani meglehet, De felejteni soha-soha nem lehet. Szeretett hőseink jeltelen sírokba temettek, Benőtte már az akác, ahol ti pihentek. Fájó szívvel emlékezünk reátok, Mert ti a szabadságért életeteket adtátok. Ha van igazság, ha van még becsület, Minden titkos ügy még kiderülhet. Bízunk most, hogy győz a magyar! Lesz még egy szív, ha egyet akar! Lesz még dicsőség, boldogság: Felébred még Magyarország! Gál Dénes, Komárom ___II I» SÜSS” 1738-ban, február 14-én akasztották fel Süss Openheimert Stuttgart főterén. A vád ellene: hivatal (tisztség fondorlatos megszerzése, felségsértés, hazaáruló üzelmek, erőszak a herceg lánya ellen, s Kari Alexander, würtenbergi herceg nevében pénzszerzés, zsarolás.) Több regény, film készült életéről. Többek közt a hitleri idők (Magyarországon is bemutatott) „lázító” propaganda film. A zsidók minden fáradsága ellenére nehéz, hogy Jüd S-t tisztára mossák - még az izraeli Nachum T. Gidai professzor: „A zsidók Németországban” c. könyvében is megemlíti, S. Oppenheimer nem volt egészen „koscher”, Arroganten Dandy”-nek nevezte. -A herceg bankárja, J. Süss bérbeadott, vagy másoktól elkobzott, vagy vásárolt dolgokat, birtokokat, házakat, látszólag más nevére íratott, de tulajdona volt. Sötét üzletei által bámulatos gazdagsághoz jutott. Lepénzelt hivatalos embereket, és pénzügyi manipulációi valóságos „hőst” csináltak személyéből. Nemcsak régen, de pl. 1998-ban Stuttgart belvárosában róla nevezték el a teret, és carrarai márványból készült óriási szobra a városháza előterében áll. A szobor avatásánál politikusok közt Iganaz Bubis, az akkori zsidók elnöke, is megjelent. A szobrot a berlini Angela Zaich készítette. A művésznő Alfred Hrdlica tanítvány, azé az Alfred H-é, aki Hannover városát boldogította a tömeggyilkos Haarmann szobrával... Jud Süss szobrát csupán bizonyos időre adták kölcsön Stuttgartnak. A szerződés értelmében - most elvitték, vissza exportálták - a városházából. A média felsírt. Antiszemita cselekedetről írtak. A városatyákról írtak, kik kijelentették, nincs pénz a megvételre. A válasz: Ne játszanak kengurusdit: üres az erszény, de közben nagyokat ugrálnak! Vegyék meg a szobrot! Stuttgartban már nyüzsögnek a zsidók emlékére emelt szobrok, emléktáblák, holokauszt emlékművek. A 80- as években eltörölték a régi utcaneveket, s előkelő zsidókról neveztek el utcákat, tereket. Mellékelve a rég (NS időkből, 1940!) származó plakát képe a betiltott filmről. Az újságban a Coca-Cola hirdetés is látható, nem restek : náci lapokban hirdetni cégük! A főszereplő Ferdinand Marian volt, Kristine Soederbaum, Heinrich George kitűnő alakítások voltak a filmben. Természetesen 1945 után eltiltották őket a színészi pályáról. Ferdinánd Mariant meghurcolták, lecsukták, több időt börtönben töltött. Nem hozott szerencsét Jud Süss alakítása. Karrierjének vége volt. A híres és betiltott (utolsó) Jud Süss film Lion Feuchtwanger könyve alapján készült, magyarul is megjelent! Az első Jud Süss színdarabként jelent meg Münchenben, de már a próbák után leállították. Vidéki színházakban futott még egy darabig. Maga a szerző sem találta elég jónak, azért a színdarabot átírta regénnyé. Az átdolgozott könyv csak 1922-ben készült el, de bárhova küldte be a kéziratokat a szerző, visszaküldték! Az első világháború után akadt egy bátor kiadó -sa könyv kasszasiker lett. Még Angliában, Amerikában is! Londonban évekig játszották az angol Gaumont B. által filmre vitt „Jew Suess”-t, a film bejárta az egész világot. A szerző maga is csodálkozott, miképp lehetséges, hogy a rég elfelejtett herceg és udvari zsidaja (HOFJUDE) mennyire foglalkoztatja a világot. Lefordították oroszra, japánra, még Bengáliában is eredeti nyelven jelent meg. Hitler uralmával együtt - eltűnt a Németországban gyártott „antiszemita” J. Süss film, de Feuchtwanger könyve ma is ott van minden könyvtárban, az olvasók rendelkezésére áll. Nemrég egy izraeli írónő: „Justitz MORD” címmel könyvet adott ki, hogy Jud Süsst tisztára mossa. Fehér mellényt kapott a könyvben. A „mártírhalált halt hős”-t ma is ünnepük... Terebessy Emőke
