Szittyakürt, 2001 (40. évfolyam, 1-6. szám)
2001-11-01 / 6. szám
2001. november-december $*lîîVAKÔfcî 11. oldal Völgyi József - volt G.345-ös Gulágos rab - költő, 56-os bajtársimból kértem és kaptam a „keserves” időkben írt verseiből kettőt. Különösen értékesek, mert bizonyítják, hogy a hajszálon függő élet kínjai is elviselhetők, ha vigaszt talál az, akinek másba kapaszkodni nem lehet. Fogadjuk szívesen és kérjük a Magasságost, hogy kommunista paradicsomot SOHA TÖBBET! RAB KARÁCSONY A GULÁGBAN Elült a szél a késő éjszakában, Homály borítja földünk bús egét. Kihalt a táj, csupán egy néma tábor Mereszti félve száznyi villany szemét. Körötte semmi zaj, a zord vidékre A téli éj mogorva csendje ült. Pihenni tért már régen átva népe, Az elgyötört had rég elszenderült. A nagy barakkot néma csend borítja S a fáradt, csüggedt foglyok álmait, Csupán az őrnek lépte háborítja, Ha olykor-olykor barakkba nyit. De csitt! Az egyik csöndes, szűk sarokban Gyakorta éled félénk, gyönge zaj, Sugárzó szemmel, boldog izgatottan Suttogni kezd két átva, rab magyar. Az ő szívük felömlő sóhajára Betölti most barakkjuk halk zugát. E két ember ma szívrepesve várja A bűnös föld megváltó Krisztusát. Mit szívük mélye mindig féltve rejtett, Ma újra hallják áhítatuk szavát S eszükbe jutnak régen elfelejtett Kedves, vidám szent Karácsony éjszakák. Szemüknek megtört halvány csillogása Csodás sugárzó fénnyé változik. Mély csönd borul a zsúfolt, szűk hodályra, A két magyar csöndben imádkozik. Az ég Urához esdeklő imájuk Magasra száll hitüknek szárnyain S szívük mélyén az apró gyertya lángok Sziporkázó szent fénye lobbanik. Te durva őr! Az ünnep éjfelében Hiába harsan káromló szavad, Magyar raboknak meggyötört szívében Ma este minden, de minden út szabad! S a Krisztus Úr a tiszta téli éjben Halkan kopogtat két szív ajtaján S könnycsepp ragyog a két magyar szemében Csöndes, csodás szent karácsony éjszakán. Cseljabinszk, 1948-1950 * •EMLÉKEDRE• SZEMEREY LÁSZLÓ ZSIGMOND 1930 - 2001 Nem tudok száraz életrajzi adatokat sorolni. Előttem állsz szikár alakoddal, megritkult, ősz magyar bajuszoddal, ragyogó, tiszta szemeddel, szilárdan tartva a lyukas lobogót. Csak pár nap telt el utolsó találkozásunk óta, mikor egy pohár tokaji bor mellett beszélgettünk egy 56-os menedékház alapítvány létrehozásáról. Nehézkesen indultál, fokosodra támaszkodva a lépcső felé, testedet megtörte az 56-ért kapott bányamunka és a tényleges főteomlás.- Vigyázz magadra, egészségedre, - kértem.- Majd vigyáz rám, aki felettünk van, - volt a válasz. Másnap, a borús őszi idővel jött a behívó, a bénulás s Ond vezér kései unokájaként egy hét után bevonultál az égi seregekbe. Nem tudtad megvárni 71. születésnapodat, bár szíved s elméd keményen harcolt, akárcsak egész életedben. Barátaid, gyermekeid arcát látva búcsúztál el tizenkilencedike reggelén. Emlékszem, mennyit meséltél, mennyi hasznos tapasztalatot és tartást, intelligenciát adtál át közvetlen környezetednek s a Kötött Kéve hasábjain - Hugomasszonynak címezve — széles olvasó táborodnak. Erdészként ismerted s bejártad ez hazát Soprontól a Hargitáig, s szeretve népét, harcos múltat hagytál magad mögött. Magyarságod és igazságérzeted nem tűrt csorbát, ellenfeleid (elleneink) pedig rettegve hallgatták dörgő intelmeid. Nagyon fogsz hiányozni barátként és harcostársként, de tovább élsz bennünk a szittya magyar lélek megtestesítőjeként. A Magyarok Istene fogadjon és vezéreljen egy szebb jövőbe! Isten Veled, kedves Öreg Barátunk! Hungária, 2001. 09. 21. Emléked megőrizzük. Király B. Izabella a Magyar Érdek Pártja Elnöke Sokoray László a Magyar Nemzetgyűlés Párt Elnöke Sokorayné Teli Ágnes az Aranyszarvas Alapítvány Alapítója Cséve Tiborné Tomcsányi Amália 1927 - 2001 Nagy veszteség érte az 56-osok egyre ritkuló táborát, amikor a mindannyiunk által csak Amálkának ismert özv. Cséve Tiborné életnek 74. évében váratlanul elhunyt. A bolsevizmus elleni küzdelemnek egyik kiemelkedő alakja volt. 1944-ben vezérkari ezredes nagybátyja mellett résztvett az előrenyomuló szovjet csapatok elleni küzdelemben. Ezért 1945-ben egy szovjet katonai bíróság 15 évi kényszermunkára ítélte. A GULÁG lágereinek poklában edződött a lelke. Sorstársnőinek szenvedése és pusztulása, valamint az őt ért megalázások, melyeket egy 18 éves leánynak a lelketlen, durva öröktől kellett elszenvednie, egy életre meggyűlöltette vele a bolsevista rendszert. Közel 11 évi rabság után, 1955-ben szabadult és tért vissza szülővárosába, Sátoraljaújhelyre. A rövidesen kirobbanó 1956-os forradalomba az elsők között kapcsolódott be. Létrehozták azt a fegyveres csoportot, mely élenjárt a városi kommunista apparátus felszámolásában, a forradalmi szervek létrehozásában. Nov. 4-én, mikor a szovjet csapatok elfoglalták a várost, 26 fegyveres forradalmár a közeli hegyekbe vonult és ott egy volt pártüdülőben foglalt el védelmi állást. 10 nap múlva a városi párttitkár vezetésével többszáz, nehézfegyverekkel is felszerelt szovjet katona vette körül az üdülőt, és megadásra szólította fel a felkelőket. A sokszoros túlerő láttán, szabad elvonulás és büntetlenség ígéretével letették a fegyvert és hazatértek. A kommunisták ígéretéből nem lett semmi! Rövidesen elkezdték begyűjteni a felkelő csapat azon tagjait, akik hittek a kommunistáknak, és nem menekültek külföldre. így a csapat parancsnokát, Józsa Györgyöt is, akit halálra ítéltek és kivégeztek. Két helyettesét, távollétében ítélték halálra. A csapat többi lefogott tagját 3-tól 15 évig terjedő fegyházbüntetésre ítélték. így került Amálka ismét a kommunisták börtönébe. Bátran elmondhatjuk, hogy a legöntudatosabb antikommunista nők közül, talán Amálka töltötte a leghosszabb időt börtönben. Az un. rendszerváltáskor az elsők között lépett a változásért küzdők sorába. Az 56-os Magyarok Világszövetsége és a Corvinközi Bajtársi Közösség tagjai között érezte magát legjobban. Törékeny alakja, de lelkesedéstől csillogó szeme és bíztató szavai minden rendezvényen erőt adtak a sokszor már-már csüggedő idős „Pesti Srácoknak.” Halála nagy vesztesége a nemzeti eszmékért küzdő barátainak, bajtársainak. jAl harmadik évezred kezdetén a liberalizmus letűnő szakaszában különös jelentősége van az örök értékű, de mesterségesen háttérbe szorított keresztény és konzervatív filozófiai gondolatoknak. Sorozatunk célja, hogy hiánypótló filozófiai és teológiai alapművek közkinccsé tétele mellett elősegítsük az új évezred világnézetének kialakítását, a ma emberének is üzenetet hordozó, a jövő számára is örök érvényű igazságokat tartalmazó keresztény és konzervatív gondolatokkal. A sorozat induló kötete egy kitűnő magyar szerző, az igazságkeresés történetébe, a filozófiai gondolkodás rendszerébe és folyamataiba bevezető, számos világnyelven megjelent kézikönyve, amely világviszonylatban még ma is az egyik elismerten legkiemelkedőbb bölcselettörténeti mű. A napjainkban napvilágot látó filozófiatörténeti munkák nagy részének két jellemző fogyatékossága van. Az egyes filozófusok műveit, szövegeit csupán kultúrtörténeti jelenségként ábrázolják, egyfajta kordokumentumnak tekintik, a filozófiai szövegek forráselemzésére és forráskritikájára nagy súlyt fektetnek, de a filozófiai gondolatok valóságértéke iránt kevés érdeklődést mutatnak. Ezért e műveken az objektív igazságkeresés helyébe a történelmi relativizmus és a nominalista szkepticizmus lép. A másik tipikus hiányosság a filozófiatörténeti munkák zömében a túlzott lexikalitás, és ezzel párhuzamosan a szisztematikus rendszerek bemutatásának hiánya. Az olvasókra zúdított adathalmaz közepette a rendszerbe foglalt filozófiai gondolatok nehezen követhetők. Az Európaszerte ismert és nagyrabecsült néhai Kecskés Pál professzor műve mentes mindkét hiányosságtól. Nála az egyes filozófia iskolák nem úgy jelennek meg, mint a letűnt korok kultúrtörténeti különlegességei, nem is úgy, mint egymásnak szögesen ellentmondó ismerethalmazok, hanem a szerző mesterien érzékelteti a bölcselettörténet folyamában a főbb filozófiai problémák folyamatosságát. E műből kitűnik, hogy a filozófiatörténet az objektív igazság megközelítéséért folytatott monumentális küzdelem. Kecskés Pál könyvének nagy érdeme az is, hogy történeti ismereteken kívül dióhéjban filozófiai alapvetést is nyújt, világosan, közérthető módon. így az olvasó nem vész el az adatok sűrűjében, és lehetővé válik számára, hogy ne csak filozófiai szövegeket ismerje, hanem filozófiai gondolatokat is. A tudós szerző a svájci Fribourgban végezte egyetemi tanulmányait, majd évtizedeken át volt a Pázmány Péter Tudományegyetem, majd 1950 után a Hittudományi Akadémia professzora. Több neves etikai és szociológiai munka szerzője. Az évtizedek óta nehezen hozzáférhető művének reprint kiadása jelentős kincse tudományos életünknek. Tudós-Takács János A „Szittyakürt” szerkesztősége őszinte szeretettel gondol minden olvasójára, akik a világ bármely pontján élnek, hogy a lapra történő előfizetésükkel és anyagi támogatásukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarországon, a nehéz körülmények között élő barátaink ingyen kaphassák meg a lapot, mely 40 éve változatlan formában és változatlan szellemiséggel hirdeti azokat a gondolatoka, melyeket a bolsevizmus, a kommunizmus elleni harc jegyében 1944-ben és 1956-ban zászlajára tűzött a magyar ifjúság. a'ldott karácsonyt és Boldog újévet} A szeretet ünnepén gondoljunk azokra a Magyarországon élő nemzettestvéreinkre, akik reménykedve várják a 2002-i választásokat, hogy a nemzeti erők győznek, és akkor talán, végre eljön az igazi rendszerváltás, a 12 éve várt igazságtétel!
