Szittyakürt, 2001 (40. évfolyam, 1-6. szám)
2001-03-01 / 2. szám
10. oldal St IttVAKÖfct 2001. március-április FAJ ÉS INTELLIGENCIA <x) (David Duke: My Awakening c. könyvének ismertetése) „Semmi sincs bizonyosabban megírva a sors könyvében mint, hogy a négereknek szabadon kell élni. Nem kevésbé bizonyos az sem, hogy a két faj (fehér és néger) egyforma szabadsággal nem élhet együtt egyazon államon belül. A különbségek természetükben, faji bélyegeikben és gondolkodás módjukban örök válaszvonalat képeznek közöttük. Még hivatali időszakom alatt elfogjuk kezdeni a békés emancipációjukat és kitelepítésüket olyan kis lépésekkel, hogy a káros hatások ne legyenek érzékelhetők és a helyüket... hasonló ütemben szabad fehér munkásokkal fogjuk betölteni. Ha ellenben hagyjuk, hogy ezek a dolgok erőszakkal kényszerítessenek ki, akkor az emberi természetnek el kell borzadnia a várható következményektől. ” (THOMAS TEFFERSON) Európa nemzetiségi problémái Amerika szabad világába egy magasabb szinten, faji kérdésként, tevődtek át. Úgy is mondhatnánk: Amerika cigánykérdése a négerkérdés. Korántsem azért, mintha az amerikai társadalomnak nem lennének, lehetnének nemzetiségi problémái. Csupán arról van szó, hogy - miként az erősebb fájdalom is kioltja a gyengébbet -, ügy a nagy rasszok közötti feszültséget jelentő faji kérdés is elnyomja a kisebb súrlódásokat okozó etnikai problémákat. Egyelőre. Mindez pedig annak a következménye, hogy a világ etnikai-faji feszültségeire még ma sincs orvosság. A tanulság pedig az, hogy a hasonló bajokkal küszködő Amerikától erre a kérdésre választ mi sem várhatunk. Az Új Világrend apostolai ugyan váltig a liberalizmust kínálgatják gyógyszerként, de olyan ez, mintha veszekedő emberek között kényszerzubbonnyal, bódító szerekkel, sőt halálos mérgek beadásával igyekeznek valakik „békét” teremteni. A kór okai helyett csak a szimptómákat kezeli erőszakkal, vagy a tömegkábítás eszközeivel. A faji-etnikai problémák mögött azonban sokkal mélyebb okok vannak hogysem azok tüneti kezeléssel orvosolhatók lennének. Kultúrák és kultúrkörök összeütközéséről, még mélyebb szinten a gének harcáról van szó. Első pillantásra Amerika társadalma a multi-nacionális társadalom mintapéldánya, melyet faji, vagy etnikai és ebből eredő kulturális feszültségek nem háborgatnak. Sokan úgy vélik, hogy Amerika Európa elutasításából, mondhatni gyűlöletéből született, ahol kezdettől fogva nem volt és ma sincs helye a személyiségnek és az arisztokratikus életfelfogásnak (Az amerikai társadalom kritikája, Pannon Front, 7. p. 14) Ha azonban közelebbről megvizsgáljuk a kérdést, úgy fogjuk találni, hogy Amerika fehér népességét is az a két típus alkotja, ami Európáét: a tömegember és a nemes. Az első, mint a nyomor, vagy politikai üldözés elől menekülő Európa számkivetettje, a gyűlöletét hozta magával mindennel szemben, ami európai és a kitaszítottak társadalmát építette. Jellegzetes típusaikat a western-filmek képkockáiról láthatjuk viszont, amint mocskosán, gyilkolva, egymást sem kímélve özönlik el az újvilágot. Rájuk és társadalmukra, a yankee-k világára nagyjából érvényes a fenti meghatározás. A második típus mint reguláris gyarmatosító katona, tiszt és tisztviselő érkezett és magával hozta azt az európai kultúrát, amely annak a vezetőrétegnek szerepével függött össze, mely az ókor végén és a középkor elején a nemesi rend alakjában európaszerte kialakult. (TOKAY F.: KUFTÚRA ÉS CIVILIZÁCIÓ) Ez az alapvetően feudalisztikus szemléletű embertípus nemes életszemléletét hősi életfelfogását és lendületes romanticizmusát vitte át az Újvilágba, ahol a Dél európai, tradicionális normákhoz igazodó társadalmát építette. Ennek a fajnak a szemléletmódja, kultúrája, teljesen idegen úgy a sémi típusúak mind a négerek felfogásától és kultúrájától. Amerika szecessziós háborújában, Észak és Dél harcában ugyanúgy ez a két oldal, életfelfogás és kultúra csapott össze, mint az európai forradalmak és világháborúk csataterein - mindenütt ez utóbbi, a nemesség szenvedett vereséget. A nemes azonban - félreállítva, politikai befolyásától, sőt vagyonától Amerikában is megfosztva (idézzük emlékezetünkbe MARGARET MITCHELL Gone With The Wind c. világhírű regényét) - továbbra is létezett és létezik, létével örök fenyegetést jelent az egyenlők társadalmára. Ha megölni, kiirtani nem lehet a kiválót, akkor tagadjuk hát a létét - ez lett a liberalizmus vezérelve. A tényekkel azonban nagyon nehéz vitatkozni. Amikor 1905-ben A. Binet francia pszichológus, a mentálisan visszamaradottakat segítendő, kifejlesztette az első intelligencia tesztet, maga sem gondolta, hogy ezzel éppen nem az egalitarianizmus híveinek szolgáltat majd érveket. Bebizonyosodott, hogy az IQ-tesztek eredménye pozitív korrelációban van az életteljesítménnyel, az iskolai, munkahelyi előmenetellel, jövedelemmel stb. Például az IQ-tesztek eredménye alapján legalább olyan pontosan megjósolható a vizsgált személy egyetemi teljesítménye, mint a középiskolai tanulmányi eredmény alapján. Ausztráliai felmérések még olyan statisztikai mutatókkal is - ezúttal negatív - kapcsolatot mutattak ki, mint a halálos közúti balesetek. Az IQ tesztelés érvényességét cáfolja a kommunista és a liberális tömegtájékoztatás is - természetesen egészen más szemszögből. Ok az ember és ember közötti örökletes adottságok egyenlőtlenségét tagadják - de a gyakorlatban kénytelenek akceptálni. A Szerző például említi azt, hogy az egyenlősdiség legékesszólóbb képviselői is elismerik az intelligencia és az életteljesítmény közötti kapcsolatot és még a hadseregben is bevezették a mérését, jóllehet nem IQ-tesztnek nevezik, hanem „Fegyveres Erők Minősítési Tesztjének” (AFQT). Az oktalan dogma és a rosszul interpretált tudományos eredmények vitájába jobbról mi nem avatkozunk bele. Bizonyos, hogy az intelligencia az emberi minőség egyik legfontosabb mutatója. Dr. Erdey Zoltán Várgesztes- FOLYTATÁS A KÖVETKEZŐ SZÁMBAN -Jelentős esemény a szlovákiai magyarság életében A válságos napjait élő Magyarok Világszövetsége egy pozitív eseményt könyvelhet el! A szlovákiai magyarság nagy része csalódott eddigi vezetőiben, akik márc. 24-én Pozsonyban gyűlést hívtak egybe. Jellemző, hogy ezen mindössze 23 ember jelent meg, szemben az ugyanerre az időpontra Párkányban összehívott gyűlésen 163 magyar tett hitet az új vezetés mellett, amit az MVSz Elnöke is legitimnek ismert el. Reméljük az új vezetés új szellemet hoz a magyarság érdekvédelmében, szemben azzal a semmitmondó politikával, amit eddig tapasztalt a sokat szenvedett, megalázott szlovákiai magyarság. tudósító Nagy veszteség érte az emigrációs sajtót. 74 éves korában elhunyt Molnár Viktor A Los Angelesben megjelenő „Új Világ” főszerkesztője, a nemzeti emigráció közismert és tiszteletben álló tagja, Molnár Viktor 17 évesen, a Hunyadi Páncélgránátos Hadosztály tagjaként, az előrenyomuló Vörös Hadsereg ellen harcolva hagyta el Magyarországot. Az összeomlás után egy holland család fogadta örökbe. Itt végezte el egyetemi tanulmányait. Az 1950-es évek elején az USA-ba települt át. A Vietnami-háborúban az Amerikai Hadsereg századosaként vett részt. A háború befejezése után Szaud-Arábiában, mint sikeres üzletember tevékenykedett.Visszatérve az Egyesült Államokba, Los Angelesben telepedett le, tehetségét és vagyonát a magyar ügy szolgálatába állítva szervezi és szerkeszti az „Új Világ” c. hetilapot, mely az Egyesült Államokon kívül, számtalan alkalommal Magyarországon is megjelent. Minden jelentősebb amerikai magyar rendezvényen ott volt, barátai és tisztelői nagy örömére. Több alkalommal járjt Magyarországon, ahol egy gyógyüdülőt szeretett volna felépíteni, ebben azonban váratlan halála megakadályozta. Emlékét kegyelettel megőrzik mindazok, akik az Ő szellemében küzdöttek a nemzeti ügyért, a magyarság megmaradásáért. FERENC AMÁLIA HÚSVÉTI ÉNEK Húsvétkor a lélek rezdül Húsvétkor a harang csendül Feltámadott a Megváltó! Feltámadott a Megtartó! Énekeljünk érte strófát Énekeljünk szép zsolozsmát Isten fia lejött földre A világot megmentette! A Szittyakürt világhálózati honlapja elérhető a következő címen: http://web.cetlink.net/-szittya Drótposta (email) címe: szittya@cetlink.net Kérjük kedves olvasóinkat, akik számítógéppel és email-lel rendelkeznek, küldjék be címüket a SZITTYAKÜRT email-jére.
