Szittyakürt, 2000 (39. évfolyam, 1-6. szám)
2000-01-01 / 1-2. szám
ÍÍITTVAKÖteT 2000. január-február 8. oldal Magyar Kongresszus Clevelandben 1999. november 26-27-28. án 39. alkalommal gyűlt össze az Egyesült Államokból, Canadából, Európa több országából és Magyarországról többszáz nemzeti elkötelezettségű magyar, hogy a Seraton hotel termeiben három napon át megvitassák a Világban élő 15 millió magyar közös problémáit. Dr. Nádas Gyula érdeme, hogy a kitűnő szervezéssel, magasszinvonalú előadásokkal és művészi produkciókkal tarkított kongresszus bebizonyította, hogy a magyarság minden szétszórtságból adódó nehézség ellenére, töretlenül őrzi nemzeti identitását. Örömteli tényként kellett tapasztalni, hogy nagy számban jelentek meg másod és harmadgenerációs fiatalok, akik kitünően beszéltek magyarul. 26. án pénteken, Főtisztelendő Dr. Dömötör Tibor Püspök Úr megnyitó imaként elszavalta saját versét, ami a hallgatóságot mélyen meghatotta. Ezt követően Dr. Nádas Gyula megnyitó beszéde hangzott el, melynek keretében ismertette Dávid Ibolya Miniszterasszony kongresszushoz intézett levelét, melyben sajnálattal közölte, hogy kormányzati kötelezettségei miatt nem tud a kongresszuson résztvenni. Az első előadó Dr. Sasvári László volt Svájcból, aki a Bizantinizmus, Pánszlávizmus, Balkán címmel tartott egyetemi színvonalú előadást, melyben rámutatott a bolsevizmus ősi gyökereire. Másodikként Kardos Béla szólt, aki Ausztráliából jött, mint a Magyarok Világszövetsége Elnökségi Tagja. Bevezetőjében Csóri Sándor üdvözlőlevelét olvasta föl, mely a magyar egység fontosságát emelte ki, idézve „Aki nem tud jót mondani az egyik magyarról, az rosszat ne mondjon.” Ezután az MVSZ feladatáról beszélt a XXI. században, különös tekintettel az elszakított területek magyarságának megőrzése vonatkozásában. A következő előadó a MIÉP Országgyűlési Képviselője Fenyvesi Zoltán volt. Jól felépített előadásában a belpolitika, a külpolitika, az erkölcsi válság kérdéseivel és az ebből adódó feladatokról beszélt. A délelőtti utolsó előadó Esztergály Előd volt Budapestről. Ismertette a Körösi Csorna Sándor őstörténeti Kutató társaság és KFT célját és bemutatta az angol és magyar nyelven kiadott, eddig legteljesebb Körösi Csorna Sándor életútját ismertető könyvet, majd felhívta a jelenlévők figyelmét a Túrán c. folyóiratra, mely Magyarországon jelenik meg kéthavonta, és a legnevesebb őstörténészek írásait közli. A szünetben Nádas Gyula adott nagyvonalú állófogadást a résztvevőknek, majd folytatódtak az előadások. Elsőnek id. Szalay Róbert Budapestről, az 56 os Magyarok Világszövetsége szóvivője tartott érdekfeszítő előadást a Magyarországon folyó töténelemhamisításról, különös tekintettel az 1956 os forradalom és szabadságharc történetének megtévesztő bemutatásáról. Felhívta a figyelmet a közelmúltban megjelent 195ó Igaz története c.tanulmányra, ami elsősorban azt tartalmazza, ami az elmúlt tíz évben megjelent könyvekből kimaradt. A délutáni programból kiemelkedett Dr. Tápay Miklós előadása, melyben tudományos színvonalon, megdöbbentő hitelességgel ismertette Hruscsov 1956. februárban elhangzott titkos beszédét. Az előadások után külön külön szekciókban folytatódott a kongresszus A Magyar Mérnökök és építészek Világszövetsége 29. évi találkozóján v. Fáik Viktor okleveles elektromérnök köszöntötte a megjelenteket, ahol Canadából és az Egyesült Államokból érkezett mérnökök ismertették a legújabb kutatások eredményeit, és azokat a távlatokat, melyek a technika, a természet és orvostudomány előtt állnak. A Szabad Magyar Újságírók Szövetsége közgyűlésén az emigrációban és Magyarországon tevékenykedő, nemzeti elkötelezettségű újságírók fejtették ki nézeteiket. Visszaemlékeztek az elmúlt évtizedek nehézségeire, az írott média fontosságára és a még mindig meglévőlehetőségeire. Nagy érdeklődés kisérte a Magyarországról érkezett Brády Zoltán a Kapu c. folyóirat főszerkesztőjének előadását. Elmondta, hogy az un. rendszerváltás első demokratikus lapja, nem csak írásaival, hanem dokumentumfilmjeivel is küzd a történelmi igazságért, melynek határainkon kívül is nagy vízhangja van. Az őstörténeti frakció Dr. Veres Ferenc elnökletével folyt. Itt Paposi Jobb Andor, Tomory Zsuzsa, Forrai Zoltán, Abelovszky Eliz és Radies Géza előadásai, ill. hozzászólásai nyújtottak élményt a résztvevőknek. Külön meg kell említeni az ősi kelta és magyar nyelv, ősi közös gyökereinek vizsgálatát és az ezzel kapcsolatos feladatokat, ill. lehetőségeket. A kongresszus keretében került sorra az Árpád Akadémia évi közgyűlés, ahol Lux András a XX. szd. természettudományos kutatásairól, Dr. v. Lengyel Alfonz a 2000- re tervezett nemzetgyűlés előkészületeiről beszélt. Az Akadémia Orvosi Szakosztálya is ülésezett Dr. Nádas János vezetésével, ahol neves előadók tanácskoztak a stressz, a félelem, az emigrációs élet sajátosságairól. Feltétlenül meg kell említeni a péntek esti irodalmi és művészestet. Itt elsőnek Főt. Dr. Dömötör Tibor Püspök, a napokban megjelenő verseskötetéből olvasott föl néhányat, majd a cserkészlányok emlékeztek meg kedves műsor keretében 1956- ról. Emlékezetesek maradnak Kiss Erzsébet énekművésznő és Neszlényi ludit zeneszerző által előadott énekszámok. Szombaton a díszvacsora előtt kerültek kiosztásra az Árpád Akadémia kitüntetései. Ezt követte fiatalok látványos népi, majd nyitótánca. A vacsora után megkezdődött a tánc és a közel 400 résztvevő kitűnőhangulatban, barátkozott, ismerkedett egymással. A 39. Magyar találkozó és kongresszus megmutatta, hogy az emigráció erős, majdnem egységes és van ereje küzdeni a 15 millió magyar boldogulásáért. Tudósító Abelovszky Eliz: PÁR SZÓ A MAGYAR HIMNUSZRÓL Kölcsey Ferencnek a „Himnusz a magyar nép zivataros századaiból” című verse a hazaszerető és szabadságra vágyó multszázadi magyarságnak - szinte máról-holnapra! - nemzeti imádságává lett. Erkel Ferenc gyönyörű zenéje énekelhető imává tette azt. Azóta sokan hallották, szerte a világon, ünnepélyes szárnyalását az Ég felé, főleg az Olimpiai dobogón álló győztesek dicséretére! Himnuszunk viszontagságos sorsa hasonló a magyar népéhez. Csak három történetet írok le, ami azt is bizonyítja, hogy az elnyomók mindig, mindenütt féltek tőle......éppen úgy, mint népünk szabadságszeretetétől! 1907-ben, Erdélyben, Fogarason, felfüggesztették állásából a polgármestert, mert a Városháza homlokzatára március 15-én kitűzte a magyar zászlót és elénekeltette a Himnuszt. Erdély akkor Nagy-Magyarország alkotmányos területe volt,... ez a Kiegyezés után történt,... abban a korban, amit nagyszüleink Boldog Békeidőként emlegettek, mert a Habsburg elnyomás elviselhetőbb, észrevétlenebb volt, mint a Bach-korszak éveiben! A másik eseménynek még élőtanúi is vannak: 1949-ben a Baár-Madas leánygimnázium igazgatóját elbocsájtották állásából, mert a tanév-zárón elénekeltette a Himnuszt. Úgy látszik, mindegy, hogy császári koronát vagy Lenin-sapkát visel az elnyomó,... a reakcióik azonosak! A következő történet csak szűk baráti körből terjedt el,... s mindig ajakra ejtett újjal közöltük,... megbízható barátok között. Az un. Fordulat éve után Rákosi Mátyás egy állami fogadáson személyesen felkérte Kodály Zoltánt, hogy írjon egy új Himnuszt amiből a „Felszabadított magyar nép boldogsága, öröme, hálája csendül ki!” Akkor még élt első felesége, Sándor Emma, aki okossága mellett arról is híres volt, hogy nem félt senkitől. Ő és felesége mélyen egymás szemébe néztek, utána Kodály Zoltán megszólalt, s kb. ezeket mondotta: „Gyönyörű a Magyar Himnusz, ... senki sem tud szebbet írni.....de ha valaki mégis megpróbálná,... minden művészi és nemzetközi befolyásom igénybe veszem, hogy megakadályozzam azt...” Ezt a nemzetközi és művészi befolyást Rákosi is ismerte,... már csak azért is, mert igen sok valutát hozott be az országba,... tehát cselhez folyamodott. Rövid idő múlva minden iskolában megtanították az u.n. Köztársasági Indulót és mindenütt azt kellett énekelni, ...vagy az Intemacionálét! ...A Himnusz helyén vagy ... ahelyett! 1956 után ismét csoda történt! Az öt világrészben szétszóródott magyarság,... éppen úgy, mint a háború után elmenekült emigráció,... magával vitte Nemzeti Imáját, és templomaikban, és minden emlékünnepen,... sokszor könnyes szemmel énekelte-imádkozta, hogy: „ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART!” Az azóta bekövetkezett történések igazolják, hogy Isten meghallgatta imádságunkat, még akkor is,... ott is,... ahol és amikor... valahogyan a háta mögé kerültünk.... Évekkel ezelőtt találkoztam azzal a hölggyel, aki Kodály Zoltán - ma már világhíres zenepedagógiai módszerét, egyetemi szinten meghonosította Amerikában. Zenénkről, népünkről, nyelvünkről csak szuperlatívuszokban beszélt. Többek között azt mondta nekem, hogy „a magyar Himnusz a világ legszebb himnusza!” Nos, ez a „Világ legszebb Himnusza” most újra veszélyben van. Amit a nemzetközi kommunista istentelenség nem tudott elérni, azt a kozmopolita liberálisok hada ismét megpróbálja. Talán úgy vélik, hogy a félévszázados, elzüllesztő agymosás könnyű prédává teszi a morális és nemzeti önvédelemre képtelenné tett nemzetet!? A modernség álruhájába öltözött belső ellenségeink még máig sem tanulták meg a Szovjetuniónak adott leckét: a magyar nép türelmének is van határa! Gyönyörű Himnuszunk becsmérlése, elavultsága, kicserélése veszedelmes közelségbe hozhatja az agyon provokált, túlfeszített türelem határát. „ A gyújtózsinór... titokban kúszik tíz-száz évekig, hamuban, éjben, míg a keservek lőporához ér... s akkor ...” (Végvári) 1956-ban a Szovjetunió - magyar csatlósaik kérésére! - 2000 ezer tankot küldött, hogy leverje az egész világ által igazságosnak minősített szabadságharcunkat. Több helyen belelőttek a Himnuszténeklők békés csoportjába! De a pártatlan vélemény bizonyítására azt is le kell írni, hogy a „száműzött“ Himnuszt évek múlva a Városi Színházban hallottuk újra, amikor az ott vendégszereplő Pjatniczkij-kórus a műsor első számaként gyönyörűen elénekelte! ők nem tudták, hogy Rákosi túlteljesítette Moszkva parancsait! Alig 4 évtized után, a magyar népnek egyetlen puskalövésre sem volt szüksége, hogy távozásra kényszerítse a közel százezer, állig felfegyverzett, elnyomó hadsereget. A közelmúltban a magyarság szeretetét megszerezni kívánó Habsburgok egyike a budapesti Bazilikában tartotta esküvőjét, és az ünnepi esemény utolsó programja a Magyar Himnusz eléneklése volt. Érteni kell az Idők jelét,... amíg nem késő! A valódi rendszerváltást bizonyító jel az lesz, ha minden ünnepélyes alkalommal felcsendül és szabadon szárnyal világszép Himnuszunk szava és zenéje! SZÁND MEG ISTEN A MAGYART! MAGYAR IMÁDSÁG URUNK! Felette vagy térnek és időnek, csodás Teremtője világmindenségnek. Tőled várja néped bízva, reménykedve: hogy lesz majd magyarnak jövője, jókedve. Óvjad életünket zűrzavar korában, éljen minden magyar boldogan honában. Add vissza hitünket, melyet támad Sátán, erősítsd lelkünket szent csodáknak láttán. Tartsd meg anyanyelvűnk, melyet Tőled kaptunk, jöjjön fel egünkre Ősi magyar Napunk. Legyen világelső népünk dicsősége, szent történelmünknek sohse legyen vége. Fiaink tudása, lányaink erkölcse legyen magyar szülők megszentelt gyümölcse. Adj bölcs vezetőket, bátor hitvallókat, népükért élőket, hitükért halókat. Örök élet nyelvén hozzánk Jézus szóljon, Ne engedd, hogy magyar magyarral harcoljon. Áldd meg száműzöttek hűséges munkáját, add vissza magyarnak Ősi, nagy hazáját. Tégy csodát a Földön, mint kétezer éve, áldott termést adjon minden magyar kéve. Magyar hegyek borát ízlelhesse ajkunk, Isten szent áldása örök legyen rajtunk. Ez az imádságunk itt ezen a helyen, erre feleljük most mindnyájan: úgy legyen! DÖMÖTÖR TIBOR
