Szittyakürt, 2000 (39. évfolyam, 1-6. szám)
2000-09-01 / 5. szám
2000. szeptember-október *mtVAKökt 11. oldal KAPOCS: A BIKAFEJES TEMETKEZÉS BÁNYAI MIHÁLY TOVÁBBÍRJA AZ ŐSTÖRTÉNETET Bányai Mihály 1956-ban hagyta el Magyarországot és Rio de Janeiroban telepedett le. Mint természetkedvelő, az otthonteremtés után kerékpárral járta a vidéket, hódolva régi szenvedélyének, a régészetnek. Ez annál is inkább vonzotta, mert Brazília vadonjai, bennük lévő sziklabarlangok már részben feltártak voltak. A barlangi leletek sok újat elmondtak az őstörténetről: Sikeres barlangkutatásai ösztönözték arra, hogy közelükbe költözzön. így 1964-ben Lagoa Sántán telepedik le. A sok értékes régészeti leletét nem tudta másként megőrizni, csak úgy, ha önerőből privát múzeumot épít. Hat év alatt felépítette Brazília egyetlen magánmúzeumát Lagoa Sántán, amelyet azóta 42 országból több tízezer látogató keresett fel. A látogatók csak elragadtatással tudtak szólni a látottakról, erről a hihetetlenül szerteágazó munkáról így vall:- „Ez az elfoglaltság nem fáradság, hanem üdülés volt számomra.” Ez a titka Bányai Mihály életútjának. Beszélgetésünkben kutatásainak eredményeiről faggatjuk.-Milyen „felfedezései‘ voltak kutatásai során ? — Az ásatásaim során olyan összefüggésekre jöttem rá, amelyek látszólagos ellentmondásokra engedtek következtetni a régészet iskolájában. Ahhoz, hogy vélekedésemet a tudományos világ is elfogadja, részben át kellene írni az őstörténetet. Nevezetesen a kőbalták és kőtárgyak használátát illetően. Az a véleményem az eddigi tudományos állásfoglalással szemben, hogy a kőbaltát, kőtárgyat sohasem használták durva munkára, csak kultikus, tézaurális célokat szolgált: Ezek a csodaszép csiszolt kőeszközök a már kihalt, korábbi népek munkái lehettek, akik az óvilágból hozhatták magukkal. A forma és a készítési technika arra enged következtetni, hogy közös tőből erednek, akárcsak a predínasztikus egyiptomi sírokból előkerült, szintén sohasem használt, de gyönyörűen kidolgozott, nem egyszer nemes kövekből készült kultikus kőbalták. Másik felfedezésem a bikafejes temetkezéshez kapcsolódik. Ugyancsak az óvilág mediterrán térségében, annak keleti, afrikai pereméről származnak a sötét színű, égetett, ökölnyi „éji démonfejek”. Ez a mezopotámiai, perui és maja „indián” kerámiákon is megtalálható. Ugyanis a bikafej Mezopotámia szimbóluma.- Felmerülhet a talány, honnan vehették az indiánok a bikafej ideált?- Azt tudjuk, hogy a sumérok, asszírok, egyiptomiak, - a mediterrán térségek lakói - kultusza volt a bikatisztelet. Az egykori Fönícia területéről is kerültek elő ilyen leletek. Nevezetesen a csökevényes szarvval ábrázolt bikák. Én pedig az egyik barlangban olyan faragott bikafejre bukkantam, ami ezekhez hasonló. Hogyan kerülhetett az egykori indiánok közé a bika képe a spanyol és portugál hódítók előtt? Feltevésem szerint a levantei protoember már 3 ezer évvel ezelőtt is képes volt az átkelést lehetővé tevő hajók megépítésére. Ez a tudás azután átszármazódott a későbbi utódokra is, ötvöződve a mezopotámiai, egyiptomi, föníciai kultúrákkal is, mely azután elterjedt Lagoa Sántától Peruig. Tehát a hajósok hozhatták erre a földrészre ezt az ábrázolásmódot. De ugyanilyen nagy hasonlóságot mutatnak a spanyol és brazil barlangrajzok is.- Mi volt a legnagyobb felfedezése?- Egy olyan ősi barlangra bukkantam, ahol 26 emberi tetem fosszizálódott maradványait találtam meg. Mintegy 10-12 ezer éves leletekről van szó, amelyről Kiszely István budapesti jeles antropológus azt mondja, hogy ezek az emberi maradványok nem a mai indián típust képviselik, korban megelőzik a mongoloid típust, tehát nem lehetnek az indiánok elődei. Úgy véli, hogy az általam feltárt lelet tehát az ősi ember típusa, aki 25-30 ezer évvel ezelőtt élt, majd kihalt ezen a vidéken. Ők az igazi Lagoa Santa-i ősemberek. Bányai Mihály nem csak feltárója, hanem megőrzője is az őstörténetnek. Régészeti munkásságát könyvben foglalta össze. Régészeti kutatásaim Brazíliában címmel. A mű olvasmányos formában, igényes nyelvezettel, élvezetesen avatja be olvasóit régészeti kutatásainak rejtelmeibe. „Sohasem vezetett hiúság, de eredményeim jogos büszkeséggel töltenek el.” - vallja a szerző e könyvről. - Gyermekkorom óta imádom a történelmet, rengeteget olvasok. 1956-ig 1600 kötetem volt. Itt Brazíliában közel 1400 kötetet gyűjtöttem össze. Autodidakta módon, könyvekből tanultam meg a régészetet is, amely betöltötte életemet. Bányai Mihály Jánoshalma és a magyar nép büszkesége. Életműve példaértékű, üzenet a jövő generációinak is. Rendek Magdolna Munkástanácsi elnök volt 1956-ban Dr. Dohnál Jenő Kórházunkban 1874. január 30-án, 78 éves korában halt meg Dr. Dohnál Jenő gyermekorvos, a híres Jósadinasztia harmadik tagja. Számos érv szólt mellette, hogy megemlékezzünk Róla: 1. kiemelkedő szakmai pályafutása 2. 1956-os tevékenysége, és ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE ELNÖKSÉGE Budapest, 1974, február 27. dr.Fazekas Árpád Ilvlrorvhúsn Tisztelt Doktor Ur ! dr.Dohnál Jenőről irt necemlókezését a legnagyobb sajnálatunkra sera tudjuk lapunkban közölni.Van lapunkban orvos történeti rovat, de ön által küldött noconlékezést ebbe a sorozatba néz tudjuk beállítani. Köszönjük minden eddigi támogatását és továbbra is várjuk érdekes Írásait. Jó raunkát kívánva üdvözletemet küldila: Surf i Tíózsi az EgészriócUcyi üunka .. ..főszerkesztője. 3. családi körülményei, amelyek pályaválasztását és hazafiasságát is meghatározták. Ekkor megemlékezést küldtem be, külső munkatársként az Egészségügyi Munka c. laphoz, de a főszerkesztő mentegetőző leveléből meg kellett tudnom: 1956-os emberről nem jelenhet meg nekrológ. Dr. Dohnál Jenő 1896.július 4-én született Kemecsén, Dr Dohnál József (1867-1925) körorvos és Jósa Vilma házasságából. A serdülő ifjúra nagy hatást gyakorolt anyai nagyapja, Dr. Jósa András (1834-1918), akiről később a kórházat elnevezték. Orvosi oklevelét 1920-ban szerezte Budapesten. Ezután alorvos lett a nyíregyházi Erzsébet kórházban. Ugyanitt az 1925-26-os években ún. rendelőfőorvos lett, azaz a kórházba érkező gyermekkorú járóbetegeket vizsgálta, fekvőrészleg nélkül. Ezután következett az a 3 évtized, amikor kinevezett kórházi főorvosként a kórház gyermekgyógyászati osztályát vezette. Tény, hogy 1927 és 1957 között Dohnál főorvos vetette meg meg megyénk gyerekgyógyászati ellátásának alapjait. Évtizedeken keresztül nem nagyon volt A Szittyakürt világhálózati honlapja elérhető a következő címen: http://web.cetlink.net/-szittya Drótposta (email) címe: szittya@cetlink.net Kérjük kedves olvasóinkat, akik számítógéppel és email-lel rendelkeznek, küldjék be címüket a SZITTYAKÜRT email-jére. Szabolcsban olyan gyermekorvos, aki Dohnál Jenőtől ne tanult volna! A II. világháború után, 1947-1949- es években igazgató főorvos is volt, azonban erről saját elhatározásából lemondott, s „csak” a szakterületének élt. Országosan is kitűnő eredményeket mutatott fel a csecsemő-halálozás terén. A számára is sorsfordító 1956-os forradalomkor már 61. élet évében járt, és sokat betegeskedett, de a főorvosi kar egyöntetű kívánsága és a kórházi dolgozók 1956, okt. 31-i titkos és szabad választása alapján a végleges munkástanács elnöke lett. Ilyen általános bizalom elől akkor magyar ember nem térhetett ki. Különösen nem az 1948-as eszméket valló, rebellis Jósa András unokája, aki őszintén demokrata és hazafi volt. A munkástanács csak 3 napig működhetett. Dr. Dohnál Jenő főorvost mégis 1957. május 28-i hatállyal „ellenforradalmi magatartása” miatt a kórházból elbocsátották, augusztus 6- án már letartóztatták, lakásán házkutatást végeztek, és az ún. Babicz-féle koholt per II. rendű vádlottjaként a nyíregyházi Megyei Bíróság szemrebbenés nélkül 4 évi börtönre ítélte. Végül 1959. január 13-án még betegebben kiengedték. Ezután a Báthori u. 18 szám alatti lakásán éldegélt, és rendelgetett ragaszkodó régi betegeinek. A telefonját természetesen leszerelték! Autót nem vezethetett! Dohnál Jenő némi szakmai rehabilitációját jelenthette, hogy az általam javasolt Jósa András név felvételekor 1959. december 5-én avató beszédet mondhatott a nagyszabású kórházi ünnepségen. Megnyugvása és öröme sajnos nem sokáig tartott. Szeretett felesége, Belényessi Katalin 1972-ben közlekedési baleset áldozata lett. Egyetlen gyermekük, Márta távol élt, egy müncheni orvoshoz ment feleségül. A magányos Dohnál Jenő szívbetegsége egyre jobban elhatalmasodott, kérte felvételét kórházunkba, s itt halt meg 20 évvel ezelőtt. A mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gyógyító-megelőző gyermekellátásának dolgozói 1994-ben már szakmai összejöveteleiken méltóan emlékeztek Dr. Dohnál Jenőre, a gyermekorvoslás megyei úttörőjére. Igazi megbecsülése 2000. október 23-án érkezett el, amikor emléktáblát helyeznek el tiszteletére a Jósa András Kórház új gyermekosztálya legújabb épülettömbjének bejáratánál. Dr. Fazekas Árpád
