Szittyakürt, 2000 (39. évfolyam, 1-6. szám)
2000-09-01 / 5. szám
Spanyolország az 1956-os Szabadságharc egyetlen szövetségese 2000. szeptember-október «IttVAKÖftt 5. oldal Előzmények. Az első világháborút követően 1923-ban Miguel Primo de Rivera katonai diktatúrával stabilizálja Spanyolország helyzetét. A Bourbon uralkodó XIII. Alfonso elfogadta ezt a megoldást így jellemezve; „Primo az én Mussolinim.” Ez a spanyol többség számára egy elviselhető diktatúra volt az anarchiával szemben. 1930-ban Primo lemondott és az elkövetkező évben a köztársasági szocialisták és a Catalánok közösen megnyerték a választásokat, Spanyolország nagyobb városaiban. XIII. Alfonso elérkezettnek látta az időt és elhagyta Spanyolországot. Ekkor vette kezdetét Spanyolország második köztársasága. Kevesen ismerték fel, hogy a bukás magjai el voltak vetve. Az egyházellenes baloldal és a hadsereggel és a katolikus egyházzal szimpatizáló jobboldal közötti ellentét elkerülhetetlen konfliktusa jelen volt. Ekkor Primo de Rivera fia Jose Antonio megalapította a Falange pártot. 1933-ban egy jobboldali kormány került uralomra. 1934-ben észak Spanyolországban Asturios-ban a bányászok és munkások szövetsége egy szovjet (kommunista) uralmat kiáltott ki. Madridban Francisco Franco Bahamonde tábornok lett felkérve, hogy verje le a kommunista lázadást, amit meg is tett. 1936-ban a kommunista baloldal megnyerte a választásokat és kiéleződött a harc. A hadsereg fellázadt a nemzeti becsület és rend nevében, azzal az elhatározással, hogy harcolnak a végsőkig. Az ország két táborra szakadt, a baloldali szocialista köztársaság pártiakra és a jobbboldali nemzetiekre. A kommunisták kezére került Madrid, Barcelona, Valencia és a keleti rész, a Baszk vasipari rész és az északi Asturia-i bányavidék. A nemzetiek a nyugati mezőgazdasági területeket, az észak egy részét és Sevillát uralták. Franco generális sikeresen hazahozta a jól képzett spanyol katonai egységeket Marokkóból, és Madrid felé vonult. A polgárháború kiszélesedett és a külső hatalmak kezdtek beavatkozni. A Nemzeti Szocialista Németország és Mussolini küldött fegyveres segítséget a nemzetieknek. A baloldali köztársaság pártiak segítséget kaptak Sztálintól. Anglia és Franciaország hivatalosan a beavatkozás ellen nyilatkozott, de megengedték a baloldali polgáraik önkéntes csatlakozását, több amerikai baloldalival együtt a Nemzetközi brigádban a köztársaságiak oldalán. Ezek között volt a magyarországi kommunisták Zalka Máté által vezetett csoportja is. 1936-ban ezek a csoportok Madrid térségében résztvettek a harcokban. A baloldali köztársaság pártiak által kontrolált zónában több mint 5000 egyházi vezetőt végeztek ki. A Nemzetiek a baloldali vezetőket számolták fel. Az antikommunista polgárháborúban Franco kiemelkedett, mint a legerősebb nemzeti vezető és államelnöknek jelölték. Franco a Falangista pártnak a programmját fogadta el. José Antoniot a kommunista baloldal az Alcant-i börtönben kivégezte. A német légi támogatás a híres Kondor légió segítette a nemzetieket Bilbao elfoglalásában. 1937 végére Franco generális uralta Eszak-Spanyolországot. Az ország keleti részén folytak a harcok, de Sztálin kezdte megvonni a segítséget a spanyol kommunistáktól, mert szüksége volt, hogy Hitlerrel szövetséget kössön, és így beletörődött, hogy német segítséggel Franco győzelmet arasson, ami 1939. március 27-én bekövetkezett. Franco generális többször utalt arra, hogy a polgárháborút követően Spanyolország nem tud egy világháborúban • részt venni. De erkölcsi kötelességének tartotta, hogy egy önkéntes antikommunista hadosztállyal viszonozza a német segítséget. így került a keleti frontra a híres önkéntesekből álló Kék hadosztály, akik keményen megállták a helyüket. Franco generális és Kemál Atatürk volt a kor két realista nacionalista vezetője, akik Hitlert óvakodásra intették a második világháború kimenetelét illetően évekkel a háború kezdete előtt. - Aki időt nyer életet nyer - Hitler ezt nem fontolta meg annak ellenére, hogy a német tudósok is erre többször figyelmeztették. A vesztes háború és a 44 év kommunizmus áldozatai igazolják Franco és Atatürk megfontolt óvatosságát. Hidegháború. A második világháborút követően Európában az egyetlen nacionalista államforma Spanyolországban maradt fenn. Eleinte a kommunizmussal szövet-Rendhagyó interjú a A magyarországi média, főleg a napi, heti és havi lapok rendszeresen közölnek interjúkat, riportokat neves személyekkel, tudósokkal, politikusokkal, stb. A Rádió, a TV is mikrofon ill. kamera elé ültet egy-egy kiemelkedő közéleti személyt. Azok, akik szeptember 11-én délután elmentek a Semmelweis utcai Magyarok Háza dísztermébe, egy rendhagyó interjúnak lehettek szem és fültanúi. Magyarország egyik legnépszerűbb, nemzeti elkötelezettségű hetilapjának, a „Demokratának” a főszerkesztője, Bencsik András készített riportot Patrubány Miklóssal, a Magyarok Világszövetsége Elnökével, mindezt több száz ember előtt a zsúfolásig megtöltött teremben. Meglepetéssel kezdődött a nem mindennapi esemény. Az éppen Magyarországon tartózkodó Kalotaszegi Népi Együttes énekesei és táncosai tartottak hangulatos bemutatót. A színes kalotaszegi hímzéses ruhák és az ízes magyarsággal előadott dalok, minden jelenlévő szívét megdobogtatták. Ezt követően Király Zoltán, az MVSZ Budapesti elnöke üdvözölte a jelenlévőket, bemutatta a kalotaszegi együttest, majd felkérte Patrubány Miklóst és Bencsik Andrást, hogy foglalják el helyüket a színpadon előkészített asztalnál és tartsák meg az interjút. A felkért két személy hatalmas taps kíséretében lépett a színpadra, ami mindkettőjük nagy népszerűségét bizonyította. A szerkesztő nem kímélte riportalanyát és azonnal olyan „rázós” kérdéssel kezdte, mint az MVSZ legutóbbi közgyűlését követő botrányos támadássorozat és bojkott kísérlet, mely megkérdőjelezte a közgyűlés hitelességét. Patrubány Elnök úr válaszában cáfolhatatlan tényekkel mutatott rá arra, hogy a támadók, a feljelentgetők és bojkottálók helytelen úton haladnak, mert milyen nyakatekert gondolkozás az, hogy a közgyűlés lefolyását demokratikusnak, szabályosnak és érvényesnek fogadják el, ugyanakkor az ilyen körülmények között megválasztott elnökkel nem hajlandók együttműködni. A következő kérdés a bojkottáló személyek kilétére és az MVSZ-en belüli sorsukra vonatkozott. Az Elnök úr nagy higgadtságáról tett bizonyságot, amikor nem nevezte meg azokat, akik három hónapja próbálják a MVSZ munkáját szabotálni. Elmondta, hogy az elnökség és a vezetőség 90%-a eleget tett annak a közgyűlési határozatnak, mely kimondta, hogy a tisztségviselők 30 napon belül legyenek átvilágítva. Az a 1%, akik ennek nem tettek eleget, - ezek főleg a bojkottálók soraiból kerültek ki - a közgyűlés határozata értelmében fel lettek függesztve, sorsukról a következő közgyűlés fog dönteni. A Szövetség pénzügyi helyzetére vonatkozó kérdésre Patrubány Miklós elmondta, Molnár Lajos a H. Sz. M. elnöke tiszteleg Franco tábornok sírjánál az Elesettek Völgyében séges nyugati hatalmak kiközösítették Spanyolországot, mint náci szimpatizánst, de az amerikaiak hamar ráébredtek, hogy szükségük van Francora, mint antikommunista szövetségesre és dollár milliókat ajánltak fel cserébe katonai bázisokéit. így Franco Spanyolországa szalonképes nacionalista államnak lett elkönyvelve a volt kommunista szövetségesek által. — Ez reálpolitika. 1956 a Fordulat éve. 1956 a fordulat éve, amikor a hidegháború csúcspontján a Magyar Nemzeti Szabadságharc véres küzdelemben felrúgta a Yalta-i szerződés által ránk szabadított bolsevista diktatúrát. Ebben a küzdelemben a hidegháborús antikommunisták a nyilvánosság előtt csakelitéléssel és fenyegetéssel verték az asztalt, de ezen túl nem jutottak. A volt szövetségesek, mint Németország meg volt szólva önálló külpolitika nélkül. Az egyetlen aki segíteni akart és tudott volna az Franco generális volt, aki spanyol önkénteseket akart szállítani az 56-os antikommunista Magyar Szabadságharc megsegítésére. Ez meg is történt volna, de az egyesült Államok elnöke Eisenhower kiadta a parancsot a megszállt Németországnak, hogy a spanyol repülők nem szállhatnak le Németországban üzemanyagért, és ezzel a tettel elárulta a magyar forradalmat. A hatvanas években a Cleveland Ohio-í magyarlakta választó kerületek kongresszusi képviselője, Feighan képviselő nyilvánosságra hozta, hogy Eisenhower elnök Tito jugoszláv elnök segítségével üzenetet továbbított Hruschovnek, hogy a Jaltai egyezmény még érvényben van és az Egyesült Államok nem lát szívesen ellenséges államokat a Szovjet birodalom határain. Ezzel sorsunk meg volt pecsételve. 1956 november 4-e Amerika szégyene. így kell, hogy bekerüljön a világtörténelembe. Az elkövetkező hónapok folyamán aztán ismét egy volt spanyol kolónia, Kuba volt, amely keményen kiállt és harcolt a magyar szabadságharc mellett az ENSZ előtt. Ekkor már Castro szele fújt és ők tudták mi vár rájuk. Az ENSZ gittegylet az elitélő határozatokon kívül másra nem volt képes. Nekünk maradt a 44 évig tartó szovjet kommunista megszállás mely ember és anyagi áldozatokban a legnagyobb volt Kelet-Európábán. 1975-ben Francisco Franco tábornok, államelnök meghalt, de egy gazdaságilag erős, modem Spanyolországot hagyott hátra, és utódjául Juan Carlos de Barbon uralkodót jelölte, és így a Barbon dinasztia visszaállításával a nemzeti hatalom folytonosságát biztosította. Most, 2000 októberében tisztelettel és elismeréssel emlékezünk Franco tábornokra, és azokra a spanyolokra, akik az 1956 -os Magyar Szabadságharc megmentésén fáradoztak. Ez alkalomból a Hungária Szabadságharcos Mozgalom képviseletében Molnár Lajos letisztelgett Franco tábornok sírjánál, „Valle de los Caidos” az elesettek völgyében. Mi nem felejtünk. A H. Sz. M. történész csoportja Magyarok Házában nem tudja, hogy a költségvetés mennyivel támogatja majd az MVSZ-t, de a jelenlegi vezetőség olyan elszánt, hogy bármennyi is lesz a támogatás, mindenképen életben tartják a Szövetséget, mert a világban szétszórt magyarságnak ez az egyetlen összefogó szervezete. Ezután rátért a Szövetség programjára, melynek alapja az a tervezet, amit a Millennium jegyében, augusztus 20-án adtak át a kormánynak, aminek lényege, a külföldön élő magyarok állampolgárságának megadása. Ez nem ad lehetőséget a Magyarországon való letelepedésre, nem ad szavazati jogot, de munkavállalásra, tanulásra, egészségügyi ellátásra, stb. teljes egyenjogúságot biztosítana minden magyarnak. A MVSZ munkáját hármas jelszó alapján kívánja végezni. Szándékában áll megőrizni a hagyományokat. A magyarság őstörténetének széleskörű kutatását, a finnugorizmus mellett, más kutatási eredmények ismertetését, a nyelvi, népviseleti, népszokási értékek megőrzését az egész Kárpát-medencében. Ennek volt példája a kalotaszegi együttes itteni szereplése. Tanulni, művelődni, új ismereteket szerezni, a magyar nyelvet ápolni és megőrizni. Ennek érdekében a magyarnyelvű oktatás kiterjesztése ott, ahol magyarok élnek. Önálló magyar főiskolák, egyetemek létesítése, de legalább a kolozsvári magyar egyetem visszaállítása. Nagy „diplomáciai” siker volt, hogy az Elnökség meghívta azoknak az országoknak budapesti nagyköveteit, ügyvivőit, ahol nagyobb számban élnek magyarok. A meghívást majdnem mindenki elfogadta és a legtöbb felmerült kérdésben azonos álláspont alakult ki. Ez elsősorban annak is volt köszönhető, hogy a nagykövetekkel az Elnökség tagjai saját anyanyelvükön tárgyaltak. Az Elnök rámutatott, hogy a végső cél a 15 millió magyar testvéri egységének megteremtése, annak a tudatnak kialakítása, hogy bárhol él egy magyar, az tagja a 15 milliós magyar nemzetnek. Ennek tudatosítása elsősorban a MVSZ feladata és kötelessége, mert mint társadalmi szervezet, olyan fórumokon is felléphet és hallathatja hangját, ahol hivatalos állami szervek részvételét a diplomáciai szabályok nem teszik lehetővé. Az interjú a hallgatóság s szűnni nem akaró tapsával ért véget. Patrubány Miklós és Bencsik András alig tudott kiszabadulni a jelenlévők lelkes gyűrűjéből, a feléjük nyúló kezek megszorításából, az egyetértés megannyi megnyilatkozásából. Több ilyen találkozóra lenne szükség, hogy az MVSZ ismertsége, népszerűsége növekedjék, hogy ezzel feladatát minél tökéletesebben tudja teljesíteni és a gáncsoskodók megszégyenülten tűnjenek el a magyar politika színpadáról. tudósító
