Szittyakürt, 2000 (39. évfolyam, 1-6. szám)
2000-07-01 / 4. szám
2. oldal (folytatás az első oldalról) nek. A kérdésnek hivatalos bécsi szakértője Bartenstein báró, aki még 1755-ben is elutasította a magyaroknak a Temesi Bánság területére való beköltözési kérelmét, mondván „a szerbeknek vissza kell adni régi földjeiket, mivel kiváltságaik isteni jogon alapulnak. így készítették elő a Magyarországot létében veszélyeztető nagyszerb nemzeti és területi aspirációkat a Kollowratok és Bartensteinek. A XVIII. század folyamán Szent István, országába betelepített idegenek száma a következő: bunyevác 30.000, szerb (rác) 250.000, német 600.000, oláh 200.000, egyéb 300.000, abból 75.000 zsidó. Az erős hitében ragyogó nagylelkű és hősies nemzet teljesítve rendeltetését és megvédve Európát pajzs és bástyaként, összetört végül a rázúduló csapások alatt s hazája pusztán marad téréin olyan jövevények furakodtak sorai közé, kik már nem akartak Atilla nemzete, Árpád és a szent királyok népe, a nagy Szent Korona tagjai lenni. Az első világháborút követő trianoni békediktátumban Szent István keresztény birodalmát darabokra tépték, feldarabolták. Az eredendő bűn nem a szentistváni népközösség felosztása és szétmarcangolása volt csupán. A bűntettet Európa ellen követték el a Párizs-környéki békeszerződésben, amikor Európa legfontosabb hányadát, Dél- Kelet-Erópát tördelték apró nacionalizmusokra, kis vámhatárokra, csonka Magyarországokra, szabdalták Nagy-Romániára, Nagy-Cseh-szlovákia és Nagy-Jugoszláviára. Európa árulása, hogy medret ásott a világ körül örvénylő kommunizmusnak, és a szovjet-bolsevizmus Teherán-Jalta kisajátított jogán odáig jutott előre Európa testén 1945-benn, ahol Nyugat többi között már Trianonban és Saint Germainban a nem-zetközi igazságosság és szeretet megcsúfolásával elárulta önmagát. Keresztény államiságunk ezer évének történelmi filmkockái bizonyítják, hogy az első világháborúból kinőtt új világpolitikai helyzetet és a zsidó-kommunizmusban rejlő európai veszélyeket a „Szegedi Gondolat” szellemében a legkorábban magyar népünk fogta fel, amely másfél évtizeddel előzte meg Európa hasonló modem nemzeti mozgalmait. Ámint a keleti veszéllyel kapcsolatos belső megerősödés programját mi magyarok állítottuk fel legelőször egész Európában, ugyanúgy vitéz nagybányai Horthy Miklós tette meg az első úttörő lépéseket a fenyegető kommunista veszély ellen való katonai felsorakozásra is. Horthy volt az, aki már 1932-ben terjedelmes emlékiratban sürgette 23 uralkodónál, illetve köztársasági elnöknél a keresztény kultúrnépek időbeni összefogását az emberiséget fenyegető szörnyű veszedelem, a bolsevizmus ellen. Okulásul idézzük ezen emlékirat lényeges részeit: „Genfben, Lausanneban, Stesában és másutt a vezető államférfiak azon fáradoznak, hogy felszámolják a világ e nagy válságát, azonban csak annak a válságnak rendezésére törekszenek, amely a romboló és anyagi kötelezettségekkel járó háborúnak - a határokat eltoló békeszerződéseknek - számtalan új vámsorompó folytán keletkezett eddig iparszegény államok iparosításának a következménye. Ha mindezeken a bajokon lehetne is segíteni, amíg tűrjük Szovjet-Oroszországot, ezt a veszedelmes gennygócot az emberiség testén, addig az emberi kultúrát megmenteni, az emberek nyugalmát és prosperitását elérni nem lehet. Azért bátorkodom megragadni a szovjet kérdés megoldásának kezdeményezését, mert Magyarország már saját testén érezte a szovjet hatalom borzalmait, továbbá azért, mert meggyőződésem, hogy amennyiben a kommunizmusnak módjában áll nyugodtan föltartóztatás nélkül tovább működni, ez az emberiség bukását jelentené. Ezt a kérdést Genfben nem lehet tárgyalni, mert egy nyilvános tárgyalás eleve elgáncsolna minden kísérletet. Mégis minden más, Genfben tárgyalt kérdést meg kell előznie ennek, mert például, hogyan lehetne végrehajtani Európa lefegyverzését, amig fennáll a szovjet lerohanás veszélye. Szovjet-Oroszország 15 év óta (1932- ben írta Horthy) nyíltan megsemmisítő harcot folytat az egész világ ellen, azzal a jelszóval, hogy ki kell irtani a nyugati kapitalizmust. És ez a nyugati kapitalizmus, ahelyett, hogy összefogna és felvenné a harcot, segít ellenségének békés és háborús technikájának teljes kiépítését. A szovjet azokat az értékeket, amelyeket egy óriás állam «ITÍVAKÖfct 2000. július-augusztus évszázadokon keresztül megtakarított, világfelforgató munkára fordítja. Otthon terrorcsapatot tart fenn, külföldön a lázítók és ügynökök seregét, miközben a saját munkásainak nemegyszer száraz kenyeret sem juttat. Á kommunisták az „egyenlőség” jelszóval harcolnak. Hol van egyenlőség? A nyomorban és a rabszolgaságban. Meg kell semmisülnie annak a hatalomnak, amelyik meg akarja semmisíteni az emberi kultúrát, amelyik megfordítja a tízparancsolatot, amelyik nem ismeri az erkölcs fogalmát és a rabszolgaságot ideális állapotnak, a szabadság gondalatát pedig bűnnek tekinti. A világ lebecsüli a veszélyt, pedig a helyzet napról-napra veszedelmesebbé válik, hol itt, hol ott csapnak fel a lángok. Meg kell ragadni a kezdeményezést, mielőtt nem túl késő. Én ezt megkísérlem, az eredmény iránti minden remény nélkül, inkább lelkiismeretem megnyugtatása végett. Valakinek el kell kezdeni. Meg kell indítani végre ennek a pokoli hatalomnak a megfojtását, a világ gyógyulásának előmozdítása érdekében, hogy lehessen megint élvezni a békét, a boldogságot. A bolsevik hatalomátvétel 80. évfordulóján jelent meg „A kommunizmus fekete könyve” (bűntény, terror, megtorlás), több történész munkája, amelyben a szerzők: a kommunizmus áldozatainak számát 80-100 millióra becsülik. „Magyarországon - írják a könyv szerzői - 1948-ban kezdődött a heves összecsapás a katolikus egyház és a hatalom között, az igen sok egyházi iskola „államosításával”. Öt plébánost júliusban ítéltek el, a többire ősszel kerül sor. 1948. december 26-án karácsony másnapján, Magyarország tántoríthatatlan hercegprímását, Mindszenty József bíborost is letartóztatták. 1951-ben a püspöki kar rangidőse, Mindszenty közeli munkatársa, Grősz kalocsai érsek jutott a hercegprímás sorsára... Magyarországon, nem csak a katolikusokat sújtotta az egyházak és szerzetesrendek üldözése. A lényegesen kisebb kálvinista és lutheránus egyháznak is meg voltak az áldozatai a püspökök és lelkipásztorok között, áldozattá vált olyan kiváló kálvinista személyiség is, mint Ravasz László püspök” - eddig a könyv ismertetés - és letartóztatták Ordas Éajos evangélikus püspököt is. (szerk.) Amikor a vörös hordák elfoglalták Debrecent, 1944. decemberében összeült az ideiglenes „nemzetgyűlés,” és megalakult a kormány, amelyben a Moszkvából hazatért zsidó emigráns kommunisták vezetőszerepet játszottak. Ezzel megindult a keresztényüldözés. Az üldözés menetrendjének egyes állomásai sorrendben a következők: a vagyonelkobzás, a főpapok közjogi állásának megszüntetése, az egyházi vezetők bebörtönzése, az alsópapság és a hívők megfélemlítése, a keresztény iskolák államosítása és javaik elkobzása, a szerzetesrendek feloszlatása, az apácarend megszüntetése, az egyházi kinevezések állami ellenőrzés alá helyezése és a Szentszékkel való minden, érintkezés megakadályozása. Apor Vilmos győri püspök palotája kapujában a nők védelmében halt mártírhalált. Negyven pap esett áldozatul a bevonuló szovjet katonák dühének. Az összeesküvési perek kapcsán több szerzetest és világi papot kínoztak halálra, az üldöztetés, első nagy szakaszában Mindszenty József hercegprímással az élen a bebörtönözött papok száma hatszáz körül mozgott. A keresztény magyarság az üldöztetés idején is élő hittel járja keresztútját! Mikor augusztus húszadika felé fordul az idő, az első keresztény királyunkra, Szent Istvánra gondol a magyar. Hol volt még az európai egyesülés gondolata, mikor nálunk már ezeréves hagyományként élt, formálta a népek lelkét az együttműködés, együttélés irányába. A budai várból még mindig az ő ércparipáról széttekintő, ércalakja jelképezi a hitet és utat a nemzeti feltámadásunk felé! Aki harminc, ötven, vagy hetven átélt esztendejére tud egy percig koncentrálni, már érezheti, hogy mit jelent keresztény államiságunk ezer esztendeje! Aki pedig magyarnak érzi magát és lélekben átöleli ma is élő tizenöt milliós magyar családját, az a népének nemzeti létét ölelte meg, pontosan a magyar lét, Szent István királyunk ezeresztendős hagyatékát! Az alábbi két levelet kaptuk Székesfehérvárról ill. Maraosvásárhelyről, amit változatlan formában közlünk . Ezek nem csak arra mutatnak rá, hogy a Szittyakiirt népszerűsége egyre terjed országszert és az elszakított területeken, de érzékelhetjük azt a megfeszített küzdelmet is, amit az egész ország vívott az eddigi legnagyobb árvízzel a Tiszánál, valamint Erdélyben élő nemzettestvéreink helyzetét. Drága Magyar Testvérünk! Elérkeztünk abba a korba, amelyben fölemelhetjük fejünket mi is: erdélyi magyarok. A küzdelmeknek és megpróbáltatásoknak kora közelről sem ért véget, elsorvasztásunk és felmorzsolásunk továbbra is célja az álszent és képmutató román „demokráciának". Megmaradásunkat csak nemeslelkű, ősi gyökereinkből táplálkozó nemzethű magyarok biztosíthatják, akik tovább adják a tudást, magyarságunk múltjának ismeretét fiáknak, unokáknak, hogy szabaddá váljon a magyar lélek, amely hinni tud egy isteni örök igazságban. Tisztelettel kérjük az Ön és szervezete segítségét: támogassa Magyar Olvasó Körünket nemzethű magyar kiadványokkal . Köszönettel : A Magyar Olvasó Kör nevében Fülöp Zoltán Cím: Marosvásárhely (Tg. Mures) 4300 Tudor Vladimirescu 39/B (Ro) Kérjük, hogy a postai küldeményekre ne írják rá a Magyar Olvasó Kör elnevezést. TRIANON TÁRSASÁG Hungary-1052 Budapest Semmelweis u. 1-3. Tel/Fax: 00 (36-1) 267-4515 / 315 mellék HAmit erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatják. "(Deák Ferenc) FEJÉR MEGYEI TAGOZATA 8000 Székesfehérvár Szedreskerti lkt.20. T. Főszerkesztő Ùr I Rendszeres olvasója vagyok a SZITTYAKOR!-nek ás azonos elvű alapállás ómmal irigylem a VII. NAGY SZITTYA Történelmi VILlGKONGRESZSZUS Clevolenö-ben ofct. 13-15-ig, negyedik alkalommal rendezendő találkozó résztvevőit. Csakis ez adhat magyarságunknak elég szellemi erőt az igazság további harcéhoz és kimondottan sajnálom, hogy személyesen nem lehetek ott. Szervezetünk a megjelenő számokból rendszeresen megtárgyalja az Írások tartalmát és a csodálatos térlátását. Ezért bátorkodom mellékelni a TRIANON T/.RSASÁO-bsn elhangzott ügyvezető elnöki beszéd leiratát és a Tisza—i árvizn-ál való szereplésünket, melynek alapján az esetleges üres órákban keresztmetszetet lehet követni ténykedésünkről és az igaz magyarságunk mondanivalójáról, amiről tán honfitársaink is tudomást szerezhetnek. Székesfehérvár, ?OCO. VI. 50. Tisztelettel ; 1 V i s y Imre ép. mérnök, TRIANON TÁRSASÁG ÜGYVEZ. E L K Ö K E SEGÍTÜNK, HOGY SEGÍTHESSÜNK! Hetek óta minden hírforrás beszámol a legfrissebb Tisza-i fejleményekről, a gátakról, az árvízi helyzetről, a víz szorításában élő falvakról. Az árvíz miatti szorongás kézzelfogható ezen a környéken, a Felső és a Középső Tisza-i szakaszon. Ahogy látja az ember a nap mint nap a segítségre váró emberek helyzetét, ez az atmoszféra azonnal átragad és cselekvésre késztet. A házat, az otthonokat, a hazát kell védeni! A jelenlegi árvizek természetrajza a kárpátaljai tragédia és mindez Trianonnál kezdődött. Szolnok, Martfű, Tiszainoka, Tiszakürt és Tiszaug a legveszélyesebb szakasz, ahol a fák lombját borítja az ár, az ártéri házakból alig-alig látszik valami. Szívszorító látvány. Közép Tiszavidéki felhívásra, TRAN0N TÁRSASÁG Fejér Megyei elnöke, Visy Imre és négy nágy szimpatizánsuk jelentkezésükkel ki is vették részüket a védekezésből a 100 éves gátakon. A hosszú, véget nem érő műszakok egyértelmű szolidalitásról és a bensőséges magyar azonosulásról árulkodtak. Mivel az elnök a Tiszaugi Önkormányzat szervezésében ténykedett azon önkéntesekkel és gyakorlati tapasztalatokkal, amivel képessé váltunk átlátni a legszükségesebb teendőket. Félelmetes volt látni azt, hogy a gátat támasztó bordák homokzsákjai ellenállnak a víznyomásnak azzal a statikai erővel, mellyel nem engedi megcsúszni, megrepedni a gátat, mert a sáros Tisza kitörése könyörtelen dolgokat művelhetett volna. Ezért nem számított a feltámadási ünnep, és a Húsvét is a gátakra szólította a nemeslelkű embereket. Csodálatos volt ez az összefogás! Zsákot töltöttek, gátat, bordákat építettek szó nélkül, csak meg kellett mutatni a gyakorlati fogásokat, mert nem ehiez szokott a védekező nép, legyen az főorvos, vagy gépészmérnök, vagy gazdasági dolgozó, netán önkormányzati irodista, akik párját ritkító intenzitással dolgoztak a sürgős feladatokon. Láttuk ugyan, mégis hihetetlennek tűnik, miként tudja a meder felett partjai közé kényszeríteni ez a gyengének látszó alkotmány a nagy áramlatot. Mire képes az emberi tudás, tenniakarás, kitartó, jól szervezett munka, és hol a teljesítőképesség határa! Az önkormányzat és a falubeliek mindent megtettek, hogy az önkéntesek a legszükségesebb ellátásban részesüljenek, amiért ismételten hálás köszönetünket fejezzük ki azzal, hogy máskor is számíthatnak ránk. Tiszaug, 2000.
