Szittyakürt, 1999 (38. évfolyam, 1-12. szám)
1999-01-01 / 1. szám
1999. január-február ÍZITTVAKÖRT 13. oldal MAGYAR MŰVELTSÉG SZOLGALAT D VtCfiiifl ŐRVIDÉK C ERDÉLY L FELVIDÉK VIDÉK*KARFÁTAL|A Bajban a kárpátaljai magyarság Tisztelt Szerkesztőség! Szeretett Magyar Testvéreim! A Magyar Műveltség Szolgálat azért alakult, hogy cselekedetekkel, tettekkel segítse a másik magyart. Eddig is ezt tette. Könyvet, könyvtárt, parabola antennát, élelmet, gyógyszert, stb. vitt a megalakult határon túli csoportjainak. Most, amikor a Tisza a hanyag, gondatlan, nemtörődöm, szlavobolsevista, majd ennek utódai azonos viselkedése következtében több helyen áttörte a gátját, ami a Tiszának nem volt gát, a magyar segíteni akarás, az összetartozás felismerése már az első napon jelentkezik. Mikor e sorokat írom, Petőfi Sándor versének megrázó képe sejlik fel bennem: ,,Jön az árvíz, jön az árvíz, hangzik / s tengert láttam amint kitekintik. / Mint az őrült, ki letipte láncát, / Vágtatott a Tisza a rónán át, / Zúgva, bőgve törte át a gátat / El akarta nyelni a világot." A hideg futkosott a hátamon, míg e sorokat róttam. Hirtelen képek rohannak el szemem előtt: emberek a háztetőn, a vízben, a vályogház lassan térdre ereszkedik. Minden ott marad, amit az eddigi élet alatt ebben a nincstelen, szegény, nélkülözőkkel teli országban meg lehetett szerezni. Az éléskamrát viszi a víz, utána a budit. Mintha versenyt bukdácsolnának. Segítség! Segítség! Aki megmaradt, aki el tudott menekülni az árvíz elől, egy szál ruhában, kenyér, élelem nélkül maradt. Itt a tél, a mínusz tíz, tizenöt, húsz fokos hideg! Mi lesz velük, a gyerekekkel?! A magyar segítség már az első napon jelentkezik. Gátat erősít, ruhát, pokrócot, élelmet hoz, személyautóval, kis busszal, tehergépkocsival, kamionnal. Az ukrán állam segítségnyújtásáról alig lehet hallani. Gyors intézkedés történik viszont a szétosztás oldalán. A hatósági emberek jogosultak a szétosztásra! Nekem önkéntelenül a „davaj” jut az eszembe, vagy a határon a simább, az akadékoskodás útját kikerülő „ajándék” átadás. A Magyar Műveltség Szolgálat egyik szolgálójának telefonja megerősíti az aggodalmamat. Igen, a segélyeket megdézsmálják, elviszik a magyarok orra elől. A MM Szóig. Létrehozza az „ÁRVÍZKÁROSULT CSALÁDOKAT SEGÍTŐ SZOLGÁLATÁT.” a MAGYAR POSTA INGYEN VISZI A HATÁRIG, Beregsurányig az árvízkárosultaknak feladott csomagot. Innét az egyik szolgálónk megszervezi a továbbítást. A beregsurányi postamesternő a MM Szóig igazolványra is átadja a csomagot, így a rászoruló családokhoz jut. Ez a csomag-küldés folyamatos marad. Enni kell, tisztálkodni kell. A világ minden táján igyekszik a MM Szóig megkeresni a segítőkész embereket és a „Segítsig" kiáltását hallatni. Áz MM Szóig reméli, hogy kevesebb lesz a süket fülű és a szőrös szívű magyar, mint halló és az össznemzetért dobbanó szívű. Mindenki gondoljon jól vele, hogy ez a katasztrófa is Trianonnak köszönhető. A Közép- Európára szabadított szláv kegyetlenség, brutalitás, embertelenség, nemtörődömség, primitívség, az emberélet semmibevevése, a hatalom fitogtatása, mind tetten érhető a tiszai árvíz katasztrófájában. Ez csak súlyosbítja a Tisza mentén élő magyarok helyzetét. Szeretném, ha minden magyar elgondolkozna ezen és Jézus ökonómiáját (közgazdaságtanát) vallaná: Minden irtik, szellemi, anyagi az Atyától származik. Ebből minden ember, minden magyar annyit használhat fel a saját javára, mint amennyit a másik ember, a másik magyar boldogulására fordít. Levelemet „jaj’’-kiáltással fejezem be. „Jaj”, bajban van a kárpátaljai magyarság. Segítség, óh, Segítség. S. O. S! Segítsenek, segítsetek! A segítségen keresztül fogjuk meg egymás kezét. Szólítsunk fel mást is a segítségre. Ettől a JAJ-tól hangozzék a világ. A légitársaságokat kérjük meg, vegyük rá, hogy ha a szállítandó súly nincs kitöltve, a tiszai árvízkárosultak részére feladott csomagokat ingyen hozzák Budapestre. A másik magyar megsegítésében jeleskedőket az MM Szóig Szabó Dezső Emlékokirattal ismeri el. A bajbajutott másik magyar és ruszin megsegítésében bízva segítőkész szerető magyar szívvel Tatár József Magyar Műveltsig Szolgálat Ügyvezető szolgálója Kárpátalja árvíz-sújtottá magyarjait pusztulás fenyegeti. Segítségetek nélkül éhen halnak, megfagynak. Küldjétek pénzt! Élelmet, ruhát, fűtőanyagot vásárolunk Csonka Magyarországon belőle, Kárpátaljára szállítjuk és a rászorulók között osztjuk szétl Kárpátalja árvíz-sújtottá magyarjai - ha túl is élik a telet - menekülni fognak szülőföldjükről. Segítségetek nélkül nem tudnak új hajlékot emelni maguknak. Küldjétek pénzt! Építőanyagot vásárolunk belőle Csonka-Magyarországon, Kárpátaljára szállítjuk és a leginkább rászorulók, a nagycsaládosok között osztjuk szét! Tájékoztatásul: az itthon kapható „kanadai gyorsház” ára kereken: 200 USD m2-ként. A Magyar Műveltség Szolgálat hetedik éve dolgozik a Kárpát-medence magyarságáért. Helyi csoportjaink Erdélyben, Délvidéken, Őrvidéken, Felföldön és Kárpátalján nevünkhöz méltóan és eredményesen szolgálnak. Küldjétek pénzt, hogy hatékonyan szolgálhassunk most is! Bankszámlánk valuta számla száma: Konzumbank Rt. H-1132 Budapest, Nyugati tér 5. - 00669809 - Money Order-en keresztül, vagy csekk segítségével szíveskedjetek a felajánlott összeget elküldeni. Levélcímünk. Magyarok Háza 1052 Budapest, V. kér. Semmelweis u. 1-3. Vagy: H-2092 Budakeszi, Pf. 2. Magyar Műveltség Szolgálat Tatár József Üzenetrögzítős telefon és fax. (00)36-450-462 Adományaitok felhasználásáról részletesen beszámolunk! Minden fillérről elszámolunk! Szabó Dezső regényének címével kezdtünk, az ő gondolatával végezzük: „MINDEN MAGYAR FELELŐS MINDEN MAGYARÉRT!” Csendőrnapon 1945 óta a kommunista magyar nyelvű sajtó mindent elkövetett a Magyar Királyi Csendőrség bepiszkolására, amely annak idején nyolc évtizeden át a rend és a becsület őre volt. A kommunista népbíróságok előtt lefolyt csendőrperek a magyar igazságszolgáltatás legsötétebb lapjai közé tartoznak. Aki, mint csendőr került a „koalíciós pártok” népbírósága elé, annak azonnali akasztással kellett számolnia. 1945-1947 között száz és száz magyar csendőr végezte életét a történelem folyamán ránk fröccsent nemzetidegenek bitófáin. 1974 elején jelent meg Kanadában vitéz Kövendy Károly százados szerkesztésében a magyar csendőrség múltját ismertető, ,,Magyar Királyi Csendőrség” című könyve. A könyv ennek a testületnek az emlékére íródott a rend és a fegyelem hűséges őreiről, hogy emléket állítson a halhatatlanoknak, a magyar csendőröknek, akik a Kárpátoktól a nyugati határig védték a hazát. Budapest ötvenkét napos ostroma során háromezer csendőrt és százhatvan csendőr tisztet vesztett a magyarság. A Királyi Várat az utolsókig védelmezték a csendőrök, onnan adták ki utolsó rádióüzenetüket 1945. Február 12-én. Ez az üzenet a halálba térő Hősök megható búcsúja volt, hogy aztán a romba dőlt Várba betörő vérszomjas ellenség kioltsa mindegyikük életét... A csendőrrádió jelentéseiből tudjuk, hogy a csendőrvédők parancsnokai minden este jelentésen és eligazításon jelentek meg a védők legfelsőbb parancsnoka, vitéz Hindy István vezérezredes előtt. Az 52 napos csata keresztül húzta Moszkva azon számításait, hogy lerohanja Európát és elérje az Atlanti óceánt. Vitéz Hindy István legendás csapatainak és Szilády Gyula csendőr ezredes 3.160 főnyi csendőr áldozata nem volt hiábavaló. Budapest a ,,Hősök városa" volt 1944-45-ben éppúgy, mint 1956-ban, mikor hősi ifjúságunk kivívott győzelmét taposta vérbe ugyanazon ellenség. A Szittyakürtben Hajas István munkásköltőnknek a csendőrökről írott versével tisztelgünk dicső emlékük előtt: A kakastollasok Hol vagy nappali hajnalunk, Szépálmú éjszakánk? Hová lett tollas sereged, Békéd őrzői nincsenek, Falvak s kisvárosok. Csillagok után tartanak A kakastollasok. Akácos országutakon Nem jönnek őrszemek, Tömegsíroknak hőseként Békésen fekszenek. Ok álltak vártán Nemzetem, Végsőkig mint sasok, Oltárodért véreztek el A kakastollasok. Új hajnalunk, ha felvirradsz, Ragyogd be sírunkat! Harmatozd égálmuk felett A vadvirágokat. Emléküket vigyék tovább Az ifjú harcosok, Hadd álmodják a szebb jövőt A kakastollasok.
