Szittyakürt, 1999 (38. évfolyam, 1-12. szám)
1999-04-01 / 4. szám
1999. március «ITTVAKÖfcf 11. oldal Hogyan befolyásolta a magyar történelem alakulását az, hogy Istvánnak nem volt fia, aki Árpád-házi királyként követte volna a trónon?- Ebből dinasztikus viszályok származtak, amelyek azonban nem tekinthetők magyar specialitásnak. Trónviszályok az egykori Európa minden országát jellemezték. Sőt a középkori egyetemes történelem szakértői bizonyára egyetértenek velem abban, hogy nálunk jóval kevesebb olyan szörnyű, véres dráma ment végbe, amilyenek például a középkori Angliát jellemezték. Shakespeare nálunk talán éhen halt volna, mert nem lett volna annyi rémisztő témája, mint Angliában. Feudális urak nálunk is összetűztek egymással meg az uralkodóval, de akkoriban mintha valamivel nyugodtabb és szelídebb lett volna itt az élet. A XIV. században Franciaországban súlyos politikai válság, belső és külső háború meg pestis pusztított. Nálunk e jelenségek mintha valamivel kevesebb áldozatot követeltek volna. Szent Istvánt és Koppányi újra és újra szembeállítják. Az utóbbit nagy magyarként, igazi ősként és hősként, követendő példaként emlegetik.- Az ostobaság mindig ostobaság marad, akkor is, ha újra ismételgetik. A történelmietlen rakoncátlankodásoknak semmi közük a múlt valóságához. Csak azt mutatják, hogy felidézőik nem, bírják elviselni a valóságot, és benne önmaguk sorsát, hanem egy álvilágot próbálnak helyette kitalálni. Ez is az előbb említett sokkhatással kapcsolatos. Azok menekülnek emóciókba, érzelgős, romantikus mesékbe, akik nem tudnak szembenézni azzal, ami velük, velünk és körülöttünk történt. Elveszítették hitüket abban, hogy értelmes és cselekvő módon alakítani tudják életüket. Bizonytalanná váltak, és ezért a múltat sem képesek tudomásul venni. Trianon például kétségtelenül súlyos történelmi sokk volt. De ahogy arra bizonyos politikai körök annak idején reagálni próbáltak, az bizony inkább szánalmas volt a nagyvilág előtt, semmint értelmes és reális. Amikor a harmincas években Párizsban egyetemre jártam, néha szégyelltem magam honfitársaim bizonyos megnyilatkozásai miatt. Nem szabad ábrándokba menekülni, és nem szerencsés, ha hiú mesékkel próbáljuk bíztatni magunkat. Ez a nyomorúságos huszadik század, amely szerencsére már a végéhez közeledik sok bajt hozott ránk. De az is bebizonyult, hogy ez a nemzet erős lábakon áll, hiszen még a „lelki gombásodás” is csak ennyi kári tudott tenni benne. Arra gondol, hogy éppen csak megérintett bennünket a marxizmus, a fasizmus...- Ezek kifejezetten külső hatások voltak, bár helyi feltételek is kellettek ahhoz, hogy érvényesüljenek. De én itt most elsősorban saját hibáinkra gondolok. A csehek, a lengyelek és a magyarok államalapítása egy időben történt. Most pedig ugyancsak egyszerre kérik tagfelvételüket az Európai Unióba.- Mert egy régióban, Európa egyazon fejlődési zónájában élünk, a XV. században is ez a három ország versengett azért, hogy a kialakuló soknemzetiségű, összetett monarchiát amelyet a török veszély tett időszerűvé, melyikük vezesse. Mátyás király alatt a magyarok voltak a kezdeményezők. Utána a lengyel, illetve cseh Jagellók jöttek, végül a Habsburgok kerültek felül, de ez nem változtatott a három ország jellemzőjének sokban hasonló jellegén. A huszadik század vége felé járunk. A következő vajon jobb lesz a magyarnak?- Azt hiszem, igen. A magyar történelem mozgásterét mindig a nemzetközi erőviszonyok határozták meg. Nem mi csóváltuk a világokat magunk körül, hanem fordítva. A huszadik század elején a nagyhatalmak versengése változtatta Európát olyan puskaporos hordóvá, hogy egy balkáni pisztolylövés - ami ott nem ritkaság - kirobbanthatta az első világháborút. Aztán jött az összeomlás, majd a második világégés. Hitler, Sztálin, nyomorúság, üldöztetések, a polgári eszmények lerombolása. Csoda, hogy még élünk! Most nem látok ilyen, fenyegető, bennünket szűk mederbe szorító veszedelmeket, diktátorokat. Vannak vitáink szomszédainkkal, de ezek talán kezelhetőek. Ugyanakkor alakul az, egységes Európa, mint egy olyan nagy könyv, amely-nek lapjai, ha jó kötés védi őket, a szélein sem szakadnak be többé, s a mi történelmünk is e lapokra íródik. TÁLTOS Történelmi és kulturális lap A Körösi Csorna Sándor Történelmi Társaság kiadványa Megjelenik kéthavonta Alapító és szerkesztő: Forrav Zoltán Tamás P.O.Box 1991 Peterborough. Ontario CANADA K9J7X7 P O. Box 664. Station A Toronto. Ont. M5W 1G2 A Magyar Ház telefonszáma: (416) 654-4926 Kéziratokat elfogadunk de nem örzünk meg. A lapban megjelenő írások tartalmáért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. A lap ára: $2.00 Előfizethető a fenti címeken „hun birodalom” mint Hungária, Európa területén és visszakerült a Nagyboldogasszony (Anahita-Istár) koronája is, amelynek nevében ezer éven keresztül uralkodtak királyaink. (Géza 983-ban elfoglalja Melk várát, amit nem tehetett volna meg, ha olyan gyönge lett volna.) Tény az, hogy Hungária már végérvényes formában áll a 900-as évek közepén egészen Trianonig. Míg a fejlett nyugati országok, mint a német, csak a múlt században kovácsolódik állammá, Bismarck kancellár által a különböző fejedelemségekből és őrgrófságokból. Az olasz úgyszintén Garibaldi által áll össze Itáliává... VÁLASZ LEHETNE: Valójában sehogy, mivel az Árpád-ház folytatódott oldalágon; csak az idegen befolyás megerősödése és hatalma próbálta a nyugati kereszténység felvétele utáni zavaros időt kihasználni. De a régi magyar szokások és hatalmi kötődések még mindig elég erősek voltak akkor, hogy ezt a próbát kiállják. Később ez már sajnos nem tudott megismétlődni, így 1526-os mohácsi vész után egy idegen uralkodóház vette át a hatalmat a magyarság felett és ellen. VÁLASZ LEHETNE: Szent István és Koppány kérdése a mai napig vitatott: érdemes volt-e olyan áron, tűzzel-vassal a nyugati kultúrkörbe erőszakolni "Hungáriát” a hunok országát, amelynek lelke keleten volt? A mai napig ez egy lelki meghasonlottságot, tudathasadást okoz mindamellett, hogy a lehető legpesszimistább és szomorúbb nemzetünk Európában. Mintha a mai napig nem találná a helyét a világban. Ezért olyan szomorúak verseink, ódáink, himnuszunk. Talán ezért itt a legtöbb az öngyilkosság, a legmagasabb a halandóság. Talán ha később és lassan alakul ez a folyamat, és lágyabban keresztény, nem vérrel erőszakolva és nem testvérharc árán, hanem megfontoltan, óvatosan válik a kereszténység egyáltalán nem előnyös „bástyájává”, akkor talán nem lenne ilyen állapotban ma. Különben is elég erős volt még Hungária és István is a testvérharc után, hogy több német támadást visszaverjen és megsemmisítsen. Nem igaz az az állítás, hogy azért kellett fölvenni a kereszténységet, mert állandó kereszteshadjáratok színterévé és céljává vált volna az ország. így is az volt, mint keresztény állam. Árpádházi királyaink, István, András, Béla többször is harcoltak a nyugati hódítók ellen. De mi is lett volna, ha saját érdekei szerint cselekszik a mongol hadjárat vagy az ottomán török hódítás idején Hungária? Erre csak egy lehet a válasz: MA TALÁN EURÓPA EGYETLEN NAGYHATALMA LENNE! (Talán egyszer még majd be lehet nyújtani a számlát a múltért Európának, de ehhez olyan gerinces politikusok kellenek, akiket a még gerincesebb történészek, nemzettudat építők készítettek föl.) VÁLASZ LEHETNE: Külső hatások is csak azért érintettek bennünket, mert meg voltunk osztva. Szent István óta sajnos minden szebb, jobb, érdekesebb ami külföldi vtöüt: legyen az német, francia, latin, orosz vagy angol-amerikai, de lehet, hogy kínai lesz a jövőben majd. VÁLASZ LEHETNE: A török hódító háborúk miatt vált 150 év alatt az egységes magyar Kárpátmedence bevándorlások, betelepítések célpontjává, mivel a magyar véráldozat miatt sok vidék elnéptelenedett. Magyarország stratégiai helyzete a többi környező országokéhoz képest elsőrangú. Az új világhelyzet formálódásában kiemelkedő helyen van, szomszédaihoz képest, mint pl. Szlovákia, amely a mai napig nincs tisztában önmagával. Magyarország közép-európai állam, sőt a legújabb műholdas NASA bemérés alapján Csepel szigetén van Európa közepe. VÁLASZ LEHETNE: A magyarnak jobb lesz, mert mint említődött, stratégiailag és földrajzilag is Európa szíve. A szláv erősödés végétért, utórezgések vannak. A germán befolyás ismét erősödik Európában. A latinnak nincs vezető szerepe többé. Az angolszász világ globális ”Pax Anglo-Americana” elfoglaltsága miatt csak végső esetben avatkozik be Európába. Magyarország stratégiai helyzete így a többi környező országhoz képest elsőrangú az új világhelyzet formálódásában. Ezért valószínűleg a harmadik évezred elején ennek megfelelően Európa és a világ érdeke lesz, hogy Európa közepén levő ütközőhely és tengely egy erős Magyarország legyen. Egy újra fölerősített és kiterjesztett Magyarország Európa és a világbéke záloga, ahol egyik fél (germán-latin-szláv) sem kerekedik fölül a másikon, mert a Kárpát-medencében, Európa szívében egy erős távoltartó állam van. Ez egy semleges Magyarországgal megvalósítható. Sajnos, évtizedek jóléte kell ahhoz, hogy a népszaporulat zavartalanul javuljon, hiszen a Kárpát-medence százmilliós népességet is képes eltartani, ha arra lehetőséget kap. Ehhez igaz magyar történelemismeret és önmagunk fölértékelése, önbizalmunk, javítása kell. Ehhez magyar-tudatú, magabiztos, gerinces akadémikusok, történészek, professzorok kellenek. Az elvetett magból erős nemzet nő majd! A Szerkesztőség megjegyzése: Kosáry ostobaságot, romantikus meséket, nyomorúságos századot, szánalmas sorsot, hibáinkat emlegeti, „csoda, hogy még élünk”. Ilyen történészek a kisebbrendűség és a meghasonlás prófétái, akiknek a 3. évezred magyar történetírása nem szabad, hogy szerepet adjon. Csak jót vagy semmit!! TÁLTOS Régies alakban: TÁ TOS A dzsihan-chohan mágusvallási iratokban a titok nyitója, AHHI-AHI- TÁTÓJA Az AH ITAT nyitója, kitárója AHI - az emberi létsík feletti birodalom, a “mennyország" neve. AH ITAT mai magyar értelemben a mennyek országának kapu-nyitója, kitárója. Ezért a TÁLTOS az égi-földi kapcsolatok ápolója.
