Szittyakürt, 1997 (36. évfolyam, 2-5. szám)
1997-09-01 / 5. szám
1 I 2. oldal n ITTVAKÖfcT Az 1956-os Magyar Szabadságharc (Folytatás az 1. oldatról) A következő fejezete a magyar szabadságharc elfojtásának 1989-ben kezdődött, amikor „álszabadságba” fojtották a magyar szabadságharcot. Megszűnik a Berlini Fal és utána a Vasfüggöny, kivonul Magyarországról a Vörös Hadsereg, „szabad” választások lesznek. A mindenkinek, mindig könnyen hívő magyar ünnepel. Nem veszi észre az álszabadság mögül rajta röhögő új rabszolgatartókat, akik már elkészítették a pórázt és a szájkosarat a számára. „Szavaztunk!” De kire? Új arcok és új nevek tűnnek fel a régi programmal. A nép pedig megválasztja azokat, akik a legjobban szidják a kommunistákat és a legszolgaibb módon teljesítik a rabszolgatartók parancsát. Az összezavart programok megzavarják a magyar népet. Senkiről sem lehet tudni, hogy ki volt és mit csinált az előző évtizedekben. Megindulnak a rágalommalmok és terjesztik a hazugságokat. Az emberek pedig, akik eddig lelkesedtek az újért, a szabadságért és az igazságért, belefáradnak a reménytelenségbe és zűrzavarba. Most már el sem mennek szavazni, hiszen „úgyis mindegy!” „Az álszabadság a legveszélyesebb dolog” — mondta egyszer egy francia politikus. Igaza volt. El kell hitetni az emberekkel, hogy szabadok és akkor örökre rabszolgák maradnak. Ezt próbálta megvalósítani a kommunizmus is, de ők rosszúl csinálták, mert a valóság és a propaganda között áthidalhatatlan szakadék volt. Akkor egy párt volt, egy gondolat. A józan ember nem fért bele ebbe a leszűkített „álszabadságba”. Ma sok párt van, sok újság, de csak egy gondolat. Ma már mindenki mondhat, amit akar. Mindez nem jelent semmit. Ki beszél már Magyarországon az 1956-os szabadságharcról? Az „álszabadság” sikere megalapozta a következő fejezetnek a beindítását. Bedobták a történelemben mindig ügyesen használt legnagyobb mozgató erőt: a pénzt. Pénzbefojtották az 1956-os szabadságharcot. A kommunisták által a törvénytelenül elvett és államosított javakat most elosztották egymás között és így mind meggazdagodtak a hűséges elvtársak. A nemzet vagyona és pénze az államosításon keresztül most az ő kezükbe került. Hiszen ők a szakemberek. Egyedül ők értenek mindenhez. Hiszen a kommunista rendszer idején egyedül ők tanulhattak. Mindezért most a nép fizet nekik, illetve most ők fizetnek — maguknak! így kell elfojtani az igazi szabadságharcot. így kell megsemmisíteni az idealizmus híveit, akik 1956-ban és azután minden áldozatot meghoztak a magyar szabadságért. így kell önzővé nevelni a népet. Most a volt párttagok mutatják meg a magyarságnak, hogy nekik volt igazuk, mert „minden rendszerben azok vannak hatalmon, akik közel vannak a pénzhez”. Nesze neked buta magyar, aki csak gondolatokban hittél: Hazában, Nemzetben, Hitben, Igazságban, Szabadságban, Erkölcsben, Csodákban. Nézd mire jutottál! Nézz meg bennünket, akik a pénzt szolgáljuk. Magyarországon a Pártistent felváltotta a Pénz-isten. Mindkettőt ugyanazok imádják és szolgálják. Miközben magyarok munka nélkül vannak, nyomorognak, éheznek és szenvednek. Az elvtársak, nyugati uraik segítségével pénzbe fojtották a magyar szabadságharcot. így érkezünk el a történelemben a mához, a legújabb fejezethez, amelyet a magyar szabadságharc szennybefojtásának fejezeteként nevezhetünk meg. Az 1956-os magyar szabadságharc a tisztaság szabadságharca volt. Tisztaság a célokban, tisztaság az erkölcsökben, tisztaság a végrehajtásban. Jól emlékszem arra, amikor a szabadságharc alatt utcalányok szerettek volna egy éjszakát magyar szabadságharcosokkal tölteni. A szabadságharcosok vezetője kidobta őket. „A mi szabadságharcunkat senki se gyalázza meg” - mondta a fegyveres csoport vezetője. Ma az egész magyarsággal meggyaláztatják az 56-os szabadságharc tisztaságát! A lerombolt erkölcs, a céltudatos öngyilkossá nevelt nép, a nihilizmusba süllyedt ember minden tette és minden gondolata az 1956-os szabadságharc tisztaságának meggyalázása és elfojtása. Ez a magyarázata mindannak, ami ma Magyarországon történik!” „Európa utcalánya lettünk” — mondotta a közelmúltban egy magyar politikus. Igen! Eladtak bennünket és most már mi is eladjuk önmagunkat! Magyar Testvérek! így fojtják el bennetek az 1956-os csodálatos magyar szabadságharc gondolatait és érzéseit a magyarság ellenségei! A magyar történelem következő fejezeteit újra nekünk kell megírni, ha azt akarjuk, hogy életben maradjon a nemzet! Nekünk szabadságharcos magyaroknak, akik egyetlen mozdulattal leráztuk az agyunkba rakott kommunista bilincseket, a marxi, lenini, szta-Romanelli Guido (Folytatás az I. oldalról) csúnyább módon aláásta az Egyesült Államok tekintélyét. Amerikának világosan észre kellett volna vennie, hogy Nyugat-Európa vele van és a semleges államok is. Annál inkább, mert nyilvánvaló volt az orosz szándék, hogy vad bosszúval, megszégyenítőleg vágjon vissza Nyugatra és a nyugati civilizáció fogalmára. Az sem kifogás, hogy Amerika akkor a szuezi kérdéssel volt elfoglalva, mert Szuez és a magyar tragédia gyökere egy: az orosz agresszív magatartás és az amerikai remissziv magatartás. Az események tanúsága az, hogy Amerika nem tudott felemelkedni arra a magaslatra, melyet Nyugat vezetője és kormányosának tisztsége megkövetelt. A szám és a nagy gazdaság egyedül nem elegendő cím ily feladat vállalására, amely mindenekelőtt hosszú politikai tapasztalatokat követel meg és vr« 0 Felhívás minden haza- és családszerető asszonyhoz és lányhoz ! NÉMA ASSZONYTÜNTETÉS lesz 1997. okt. 23-án, de. 10 órakor Budapesten, a Köztársaság téren ! Várunk mindenkit, akinek fontos gyermeke jövője, unokája sorsa! Tüntetésünk a magyar erők pártoktól független összefogására szólít! Magyar Édesanyák a Nemzeti Megmaradásért Mozgalom Kiss Katalin és Ofella Györgyné az '56-os Magyarok Világszövetsége támogatásával. Ü ft % p w p *«5 SIS Sí AZ 1956-OS NEMZETI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC negyvenegyedik évfordulója alkalmából a HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM 1997. november 2-án, vasárnap Akronban a Szabad Magyar Református Egyháznál 2625 Copley Road, Akron, Ohio rendezi meg a hagyományos MAGYAR SZABADSÁGHARCOSOK DÍSZEBÉDJÉT és az azt követő SZABADSÁGHARCOS EMLÉKÜNNEPÉLYÉT ÍWJL előtte 10.45-kor Istentisztelet az Egyház templomában. Az 1956-os szabadságharcosok szeretetével hívjuk és várjuk magyar lesvéreinket! Ü nnepi szónok: Ft. dr. Dömötör Tibor a Szabad Magyar Református Egyház püspöke Hozzájárulás személyenként 12 dollái • Az ebédjegy nov. l-iga következő telefonszámokon rendelhető meg: 1-330-666-1313 - 1-330-666-9777 216-476-1696 1997. szeptember—október lini agymosás hazugságait. Akik a Gérecz Attilák, Tóth Ilonkák, Gulyás Lajosok és sokezer más magyar hős és mártír vérével áldoztunk a magyar szabadságért 1956-ban és az azt követő években. Akik végleg letörölhetjük a végtelenül folyó magyar könnyeket! Akik igazi jólétet teremthetünk az egész magyar nép számára! Akik igazi szabadságot és függetlenséget adhatunk a magyarnak! Akik visszavihetjük népünket a pénz imádásából az Isten imádásába! Akik újra tisztává tehetjük az 1956-os szabadságharcot és népünk életét! Erre hívott el bennünket az Isten! Ezt várja tőlünk a Nemzet! Ezeknek a gondolatoknak a győzelemre jutásával ér majd véget az 1956- os, csodálatos magyar szabadságharc! Éljünk, dolgozzunk és harcoljunk azért, hogy ez minél hamarabb így legyen! Főt. Dr. DÖMÖTÖR TIBOR szabadságharcos, a Szabad Magyar Református Egyház püspöke a Szabad Magyar Világ Tanács ügyvezető elnöke és a pesti srácok olyan nemzeti humuszt, amely kedvező egy nemes, érdekmentes, humánus misszió idea-erejének a kisugárzására. Ez okból, vagy más okok miatt is ma nem kevesen vannak, akik úgy gondolják, hogy végső fokon nem Amerika, hanem az öreg Európa, az ő kimeríthetetlen szellemi értékarzenáljával — melynek csodálatos példáját adta Magyarország — találja meg magában a bátorságot és erőt, hogy feloldja a nemzetközi helyzet mai emergens állapotát, melyet az utolsó háború hagyott ránk, súlyos teherként, nem engedve számunkra a háború természetes epilógjának megszületését, amelynek neve: Igazságos béke! Nincs olyan Isten... Szentmihályi Szabó Péternek Azt mondod: térdre! Válaszom: talpra! E földet nekünk az Isten adta. Nem ingyen, harccal, kemény csatákkal, heggyel és völggyel, Dunával, Tiszával, mezövei, réttel, bérccel, rónával, hűs Balatonnal, Bácskával, Munkáccsal, Pozsonnyal, Csíkkal, Szamossal, Vággal, Olttal, Marossal, Kincses Kolozsvárral... Azt mondod: térdre! Válaszom: talpra! Megmaradásunk, Isten parancsa! Nem hunyászkodva, többé nem félve, hívő nemzetünket több szégyen ne érje! A világ becsapta, szétszaggatta testét, megraboita kéjjel, rabszíjára fűzte, láncokra kötötte, gyalázta, elűzte. Hát azért is: talpra, soha, soha: térdre. Azt mondod: térdre! Válaszom: talpra! Emelkedésünk Isten akarja. Merjünk már mozdulni, próbáljunk már kérni, ősi jussainkat törvénnyel idézni, nincs aki segítene, s megóvna a bajban, talpra hát testvérem, bármilyen viharban, mert ha elgyávultan veszteglőnk meg térden, nincsen olyan Isten, Aki megsegítsen... Köröndi F. János
