Szittyakürt, 1997 (36. évfolyam, 2-5. szám)

1997-03-01 / 2. szám

12. oldal «ItTVAKÖfcT 1997. március—április küldik. Egész csokorban vannak együtt Erdélyben a sumír földrajzi nevek. Maros neve már nem ilyen romantikus. Egysze­rűen utat jelent. Maras = út. De bizony a régiesen Marasnak nevezett Marosunk volt a legbiztosabb út, rajta szállították Erdély aranyát, sóját a királyi adó fejében még a késő középkorban is. Kud = határ, a középkorban még Hutu. Szolnok- Dobokában kis község: Várkudu a Bethlen-vár ha­tárán fekszik. Zil (to be clear) = fénylő tisztának fordíthatjuk. Zsil folyónk neve, de ott van Kud-Zsiri havasokban: határa a fényesnek, azaz az aranyvidék határ hegy­sége. Za, Zalah = sziklás, Zilah, Gurus = erőd, Kolozs, Gúla nagy erős Gyula. Kussu = trón, szék, Kassa. Gur-gu-la = erő-nagy-tette: Gurgulata. Kabud erdé­lyi falu neve: Kies hely, Zeeb = szép: Zebegény. Gim = nő, gyimes szoros. Zalag fénylő, csillogó: Zalatna aranyvidék. A mi Göncöl-szekerünket a sumírok Margitának hívták és az összes népek között csak a magyar és a sumír lát kocsit ebben a csillagképben. Margita Istor csillagszekere volt. Margita erdélyi falu név és talán Hargita hegyvidékünk igazi neve. Gis = fa, és minden ami fából van archaikus magyar gesz. Czuczor—Fogarasi szótár 1864 gesz =fa, Gesz, Gesztes falunév. Érdekes, miként vezeti leT. Kovács Zsuzsanna az élet szavunkat: Balatu... alat... élet. A középkorig az ó-korban az Olt feljegyzett neve Alatu = élet, innen származik az Olt, Ojtozi-szoros és innen „Balaton” az élet tava. Végül tudnunk kell, hogy a sumírok hazájukat Kalámnak nevezték. Hunyad megyében ismeretes vasgyáráról Kalán község és határában még a ró­maiak alatt is használt Kalán-fürdő. ötezer év távlata nyílik meg előtted szép hazám! Ötezer éve a mi nyelvünket beszélő nép lakta völ­gyeidet, nevezte el hegyeidet, halászott folyóidban. Ötezer év nagy idő. Ideig-óráig idegenek bitorolták; latin, dák, szláv, gót mind csak átvonult rajtad, ittlétünknek alig hagyva nyomát. Mert éppen Hero­­dotos fent említett idézete bizonyítja, hogy nem hagyta el hazánk területét a Kr. e. VII. században annak egész lakossága. Szkítia volt a Dunától keletre eső egész terület. Nagy Sándor hadai ott találták őreidet az Alduna mellett. Szkítia törzs és a Maros folyó mellett és arany mosással foglalkozik. Hundzuk és Attila hunjai is csak visszatértek ide a szkítaság őshazájába (12). Hogy a székelyek, azaz szikulok törzse Attila halála után maradt vissza vagy az avar birodalom megmaradt népe, nem tudjuk. Csak a tény fontos: a honfoglalás korában is magyarul beszélő szkítaság hazája volt a Duna-medence: a székelység a határhegységekben, Ménmaróth népe Székelyhídiéi fel a Szolnok-Doboka-i Málomig és Décséig, akikről a pozsonyi krónika emlékszik meg: előbb harcoltak Árpád ellen, aztán mikor rájöttek, hogy a „régi perzsiai haza” nyelvén beszélnek és így megértik egymást, szövetséget kötöttek. Magyarok éltek nagy számban a németek által is Hunnenland­­nak nevezett Dunántúl, Ormányság, Kalocsa, stb. vidékén és magyarok a Tátra, Mátra, Fátra vidékén, a palócok őshazájában. Itt nőtt életfád erőssé, kitéphetetlenül gyökerezve az ősi talajba. Innen akart kiirtani hol Kelet, hol Nyugat. Itt támadtad hol Keletet, hol Nyugatot. Végzeted és rendeltetésed szerint itt hullattad véredet két pogány közt egy hazáért. Ki meri tagadni, hogy jogod van itt ülni az Élet vize partján, amíg csak égnek emeli koronás fejét a Kár­pátok és folyóhabját görgeti a vén Ister. ADATOK: 1. Gordon Childe: The Danub in Prehistory. 2. Aarne Tallgren: La Pontide Prescythique. 3. Torma Zsófia: Etnographische Analogien, 1894. 4. Walley: Ur Excavitions of the royal cemetery, 1934. 5. Philis Ackermann: The Luristan Brons, Buffalo, 1946. 6. Max Tilke: The Costume of Eastern. Berlin, 1925. A magyar ruházat és hímzések mását a Kaukázusban és Perzsiá­ban találta meg. 3000 darab indiai ruhát, kendőt, stb. hozott magával, amelyek szabása, díszítése megegyezett a magyar nép­­művészeti munkákkal, főleg az úgynevezett matyóval. 7. Edward Hinke: On the language and mode of writing of the ancie Assuryans. Felszólalás az Angol Társaság értekezletén Edinburghban. 8. Babylonian cultur owned its origin to a race whose type of language was that of the Finn, the Magyar. 9. Galgóczy János: A sumír kérdéshez. Etnográfia, Buda­pest, 1904. — Sumerisch-Grammatische Erörterungen Zeit­schrift für Astrologie, Strassburg, 1909. 10. Dr. Bobula Ida az első nő, akinek a magyar egyetem megadta a történelemből a venie legendi-t, szakképzett nyelvész. 1951-ben Washington D. C. adta ki tanulmányát Sumerian Affiliations címen. 11. Varga Zsigmond: Ötezer év távlatából. Debrecen, 1942. 12. Telekiné Kovács Zsuzsanna, Kolozsváron és a Sorbonne­­on (Párizsban) végzett nyelvtanárnő: Többezer éves mezopotá­miai magyar szövegek. New York, 1955; — és Magyar földrajzi nevek sumír és akkád eredete. New York, 1956. (Lármafa, 1957. január—márciusi szám.) Magyarország Amerikában! Idős, egészséges, egyedülálló magyaroknak, házaspároknak, betegségben szen­vedőknek ellátás, gondozás, gyógykezelés mérsékelt áron az akroni magyar központ épületeiben: a Lorántfyy Otthonban, Bocskai Házban, Rákóczi Házban, Károli Házban, Bíró Házban. 107 személyes magyar ápoló otthon magyar orvosokkal, lelkészekkel, magyar ápolókkal, magyar szakácsokkal, magyar hivatalnokokkal — magyar könyvekkel, magyar filmekkel, magyar újságokkal és folyóiratokkal a világ minden részéből, magyar szeretettel és magyar becsülettel szolgálja öreg magyarjainkat. Medicare, Medicard, magánbiztosítások, veteránbiztosítás. Magán- és kettes szobák, fürdőkádakkal és kertre nyíló ajtókkal, léghűtés. Terápia. Pezsgőfürdő. Szórakozás. Egyházi szolgálat. Bevásárlás. Pénzügyi szolgálat. Egészséges magyar testvéreinknek magánszobák, fürdőszobákkal, étkezési kiszolgálással és mosással, szükség esetén felügyelettel, mentőautó szolgálattal, Nyári kirándulásokkal. Havi fizetés élelemmel és minden szolgálattal együtt egészségeseknek: 700, 800, 900 dollár, házaspároknak 1100 és 1500 dollár között. A magyar központ épületébe beköltözőknek a beköltözéskor személyen­ként 1000 dollár adományt kell adni, hogy az előnyös feltételekben egész életükön keresztül részesüljenek. Az elfogadott jelentkezők akkor is itt marad­hatnak életük végéig, ha a pénzük elfogyott, de orvosilag ápoló otthoni kezelésre van szükségük. Állami engedélyekkel és kitüntetésekkel rendelkező magyar központ! Jelenleg 140 öreg magyar otthona! — 100 magyar munkás munkaadója. Érdeklődők írjanak a következő címre: LORÁNTFFY OTTHON 2631 Copley Road, Akron, Ohio 44321 vagy telefonáljunk bővebb felvilágosításért: (330) 666-1313 — (330) 666-2631 — (330) 666-2611 Mindent Isten dicsőségére és a magyarság javára! Madártávlatból: Templom, Lorántffy Otthon, Bocskai Ház, Károli Ház, Rákóczi Ház, és a még üres terület. A Magyarországi Ruszinok Szervezete élesen tiltakozik az ukrán-ruszin probléma kijevi megoldása ellen A Magyarországi Ruszinok Szerve­zetét félelemmel és mély felháborodás­sal tölti el a Magyar Fórumban 1997. február 27-én megjelent „A ruszinok után a magyarok következnek?” című megdöbbentő tudósítás a kárpátaljai ukránosításról. A lapban közölt do­kumentumot eredeti ukrán nyelven a napokban postai utón szervezetünk­höz is eljuttatták. Szervezetünk elnöksége ezúton éle­sen tiltakozik az ukrán kormány azon szándéka ellen, amely a kárpátaljai ruszin identitást részletesen kidolgo­zott program alapján fokozatosan fel­számolja. Mindez alapvetően ütközik az egyetemes emberi jogokkal és szá­mos vonatkozó ENSZ-dokumentum­­mal, állásfoglalással. Felháborítónak találjuk az ukrán kormány azon lépéseit, hogy Kijev erőszakos ukránosítási politikája kö­vetkeztében beavatkozik Szlovákia, Magyarország, Románia, Jugoszlávia, Lengyelország ruszin ügyeibe. A Magyarországi Ruszinok Szerve­zete a közölt dokumentum miatt hiva­talos panaszt tesz a strasbourgi Európa Tanácsnál, az Emberjogi Bizottságnál, a budapesti Helsinki Bizottságnál. A Magyarországi Ruszinok Szerve­zete továbbra is állhatatosan küzd a hazai ruszinok érdekeinek védelmében és szolidáris a ruszin nép más országok­ban — különösen a Kárpátalján — ékő nemzetrészei sorsának további ala­kulásával. Budapest, 1997. február 28. Magyarországi Ruszinok Szervezete Elnöksége Somogyi futárszolgálatunk: MÁRCIUSI FOHÁSZ Kicsiny Hazám nagy ünnepén Véreimhez így szólok én: Jöjjön közénk minden magyar, Ki népünknek jobbat akar! Lopnak ezek éjjel-nappal, Mit törődnek a magvarral. Üssed őket ahol éred, Védd a,Hazád, s védd a néped! Kinek nem kell népámítás, Kit nem kábíthat pufajkás, Dülledt szemű Pető Iván, Kit a nép a mélybe kíván. Suchman Toncsi rút „áruló)", Minden javunkat eladó, Cigány képű aljas Bokros, Medgyessy ki vörös-mocskos. Ébredj magyar: nem tesz Hazád! Elándja Árpád apád. Nem az aki ide hozott, Hanem ez az elátkozott. Meg a másik kerti lötpe, Kinek gerince volt törve. Mind a kettő silány fakó, Álljon értük jót a bakó! Én Istenem ami kérlek, Vess véget e szenvedésnek. S még mielőtt elpusztulunk.. Adj vezetőt nekünk Urunk! Olyat adj ki népének él, Nem hazudik, és nem henyél. Kinek apja s anyja magyar, Aki velünk egyel akar. Tiszta múltú igaz ember, Nem szennyezte „vörös tenger". S ha lehel szavam még egy végső: Ma hozd Uram, mert holnap késő! 1996. március 14.

Next

/
Thumbnails
Contents