Szittyakürt, 1997 (36. évfolyam, 2-5. szám)
1997-03-01 / 2. szám
XXXVI. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM — 1997. MÁRCIUS—ÁPRILIS Ára: 1,25 dollár. A KÁRPÁTOKTUL LE AZ AL-DUNÁIG EGY BŐSZ ÜVÖLTÉS, EGY VAD ZIVATAR! SZÉTSZÓRT HAJÁVAL, VÉRES HOMLOKÁVAL ÁLL A VIHARBAN MAGA A MAGYAR. (Petőfi) A HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM LAPJA SüJß*' A SZITTYAKÜRT OLVASÓTÁBORA KÖSZÖNTI A KISKŐRÖSÖN MEGALAKULT MEZŐGAZDASÁGI ÉRDEKVÉDELMI SZÖVETSÉGET Mi vagyunk a gyökér, mely ezredévbe nyúlik, s ott tapad a röghöz a Tisza táján, a bánáti homokban, erdélyi bércen. A jégtől terhes, vad felhők fölött paraszt királyok, királyi parasztok halhatatlan lelke állja a vártát, őrzi az ősi, szent határok mindenegy porszemét, minden tájat — harcra és munkára, kardra és ekére Örökre készen — Krisztus hitével Isten nevében. (Alföldi Géza: Paraszt vagyok c. verséből) (A Magyar Internet világlapon közölt felhívásunk) A Hungária Szabadságharcos Mozgalom, a Nagy Szittya Történelmi Világkongresszus és a Magyar Nemzeti Világtanács felhívással fordul a hazai ellenzéki pártokhoz, csoportokhoz, bajtársakhoz, hogy minden eszköz igénybevételével haladéktalanul csatlakozzanak az 1997-es Magyar Agrárforradalomhoz, mely az 1956-os szabadságharccal megindult rendszerváltás végleges megvalósításához vezethet. Felszólítunk minden magyart, hogy március 10-re meghirdetett agrárdemonstrációt munkából való távolmaradással és a tüntetéseken való aktív résztvétellel támogasson. Mi a nagyvilágban szétszórt magyarok teljes szolidaritást vállalunk az ébredő föld népének harcával a nemzetpusztító reformkommunisták és liberálkapitalisták hatalmával szemben és követeljük a kormány lemondását és az új választások azonnali kitűzését. Mi, magyar szabadságharcosok, tovább harcolunk! Ft. Dr. Dömötör Tibor, sk Major Tibor sk Molnár Lajos sk szabadságharcos püspök, MNV ügyvezető elnök HSZM vez. h. NSZTV elnöke Paraszt vagyok, gyökere egy népnek! BAKOS GYULA: SZALAY RÓBERT: Pénzisten rabszolgái ÖTÖDIK HADOSZLOP Ha majd egy napon késői utódaink végigböngészik a XX. századvégi amerikai újságokat és elolvassák a „fontosabb” híreket, akkor meg lesznek győződve arról, hogy századunk embere vallásosságát pénzisten imádata és szolgálata jellemezte. Vegyük csak sorra az elmúlt hónapok legérdekesebb híreit. • Clinton elnök nagyobb adományokért árulta a Lincoln-hálószobában való alvás jogát a Fehér Házban. (Külföldiek előnyben!) • Gore alelnök hivatalából irányította az elnöki újraválasztásra gyűjtött adományokat. (Törvénytelen!) • Az elnök felesége részese volt a törvénytelenül kiadott kölcsönöknek, amelyek felvételéért többen börtönben ülnek. (Törvénytelen!) • A C.I.A. magasrangú hivatalnokai pénzért amerikai katonai titkokat árulnak el idegen hatalmaknak. (Törvénytelen!) • Magasrangú F.B.I. embereket tartóztattak le kémkedésért, akik hatalmas pénzösszegeket fogadtak el ellenséges országoktól. (Törvénytelen!) • Szenátorok és kongresszusi képviselők pénzt, adományokat, nyaralásokat és egyéb ajándékokat fogadtak el a kijáróktól és azoknak az érdekei szerint szavaztak a kongresszusban. • 1990 és 1995 között több bíró ellen folyt vizsgálat megvesztegethetőség miatt, mint az évszázad előző 90 éve alatt. • Városi hivatalnokok ezerei sikkasztottak el hatalmas pénzeket a közösség pénzeiből. Az Egyesült Államok minden államában bevezették a lottót, ahol milliókat lehet nyerni, de száz milliókat lehet veszteni. Egyre több állam ismeri el „törvényesnek” az azelőtt csak Nevadában megengedett kaszinókat, ahol éjjelnappal folyik a pénz és keresik a szerencsét a szerencsétlenek százezrei. Sportolók százai írnak alá millió dolláros évi szerződéseket. A televízió szerencsejáték programjain dollárezreket nyerhetnek a legprimitívebb játékosok is. Sétahajók százain folyik a pénz és tömegek állják körül a gépeket és szerencse-asztalokat. A mi szerencsétlen emberi világunkban lassan minden a „szerencsére” lesz felépítve. És mintha mindezt szentesítené a szerencsések igazsága, az amerikai pénzre rá van nyomtatva: „Istenben bízunk!” Természetesen a pénzistenben! A hollywoodi filmcsinálók pénzistene hatalmába kerítette a televíziót, az újságokat, a rádiókat, az államot, a társadalmat és az egyént. Amikor pedig a pénzisten átveszi a hatalmat és kiűzi az agyakból, a telkekből és a szívekből az erkölcsöt, a becsületet, az igazságot, a munkakészséget, akkor megjelenik az erkölcstelen(Folytatás a 2. oldalon) Ez a fogalom az 1936—39 között zajló spanyol polgárháború utolsó sza! kaszában vált közismertté, amikor Franco tábornok nemzeti csapatai négy I hadoszlopban támadták a még kommunista uralom alatt álló Madridot. Azért, hogy a fővárost minél előbb fel| szabadítsák, és hogy a civil lakosság ; szenvedését megrövidítsék, különleges osztagokat juttattak be az ellenséges j vonalak mögé. Ezek feladata volt, a hírközlő vonalak rombolása, vezetési ! pontok megsemmisítése, vagy kikapcsolódása, az ellenállás gyenge pontjainak felderítése, zavarkeltés, a lakosság felhívása az ellenállásra, stb. Tehát azóta, az ellenség, az ellenfél soraiba beépített, vagy beépülő zavartkeltő, bomlasztó romboló, ellentéteket szító egységeket, vagy egyedeket „ötödik hadoszlopnak” nevezik. Ez érvényes nemcsak az akkori katonai, hanem napjainkban a politikai életre is. Az egyes pártok, pártcsoportok igyekeznek a velük szembenállók soraiba olyan egyéneket beépíteni, vagy a pártokon belül olyanokat keresni, akik az adott szervezetet belülről gyöngítik, bomlasztják, hogy ezzel saját pozíciójukat erősítsék. Vegyük ezután sorra, a hazai politikai palettán szereplő pártokat, hogy melyiket milyen mértékben veszélyezteti az „ötödik hadoszlop”. MSZP. Az 1994-es választások győztes pártja, a kormánykoalíció erősebb tagja (52%). Ez a párt 50 évig kommunista emlőkön nevelkedett. Jól elsajátították Lenin és Sztálin elvtárs tanítását, hogy „úgy vigyázzunk a párt tisztaságára, mint a szemünk fényére!” És valóban az MSZP szilárd egységet mutat. Az egynéhány valóban szocialista elveket valló idealista elvész a „pártfegyelem” elveit valló kommunistákból kapitalistává váló többségben. Ide nem tud befurakodni a nemzeti oldal ötödik hadoszlopa. A kormánykoalíció másik pártja az SZDSZ. Ez a párt talán még az MSZP- nél is masszívabb, egységesebb tömböt képez. Nem véletlen, hogy akaratát szinte minden alkalommal rátudja kényszeríteni az abszolút többségben lévő koalíciós partnerére. Ezt a pártot nem csak a hatalomban való megmaradás érdeke tartja össze, hanem eltéphetetlen ideológiai, gazdasági, sőt vallási elvek és érdekek fogják szoros egységbe, ami ráadásul számtalan szállal kapcsolódik a kozmopolita világpolgárság és nemzetközi pénzvilág vezető köreihez. Ez a szoros érdekazonosság szinte lehetetlenné teszi bármilyen nemzeti eszme behatolását a pártba. Ha bárkinél a legkisebb megingást tapasztalják, bármilyen értékes tagja is a pártnak, azonnal kilökik soraikból, (lásd Tölgyesi). A koalíción kívüli pártok közül a FIDESZ-szel kell legelőször foglalkozni. Ugyanis ez a párt egyértelműen az ötödik hadoszlop szerepét tölti be a nemzeti oldalon. Már születése is gyanús körülmények között történt. Amikor a pártái-