Szittyakürt, 1992 (31. évfolyam, 1-2. szám)

1992-01-01 / 1-2. szám

8. oldal «ITTVAKÖftf 1992. január—február hó A magyar őstörténelem a világ őstörténelme (Folytatás a 7. oldalról) ről délnek haladva szállták meg a víz alól felszabadult helyeket. A déli menedék helyről északnak haladva szállták meg a víz alól felszabaduló helyeket. Év ez­­redek teltek el, mire városok építéseit is elkezdte. A legidősebb város alapjait Jerikóban találták meg. 8.000 évesre becsülik Jerikó=jóúrkő. Tehát kb. 2.000 évvel a nagy katasztrófa után már kezdték építeni városaikat. A szaporodás nagy volt abban az időben az egymást segítés megkövetelte és a nagy járványok sokszor egész tartományokat kipusztítottak. Jerikó kánaáni város. Kánaánba a termékenységi vallás dívott, ami a déli hegyekben megmenekültek vallása volt. Dél-Mezopotámiában és dél-Egyiptomban is. Észak-Egyiptomban Ana­­tóliában és Észak-Mezopotámiában a Nap Isten hitűek voltak, akik az északi hegyekből valók. A nagy katasztrófát Isten büntetésének hitték. Ebből vagy ki­tudja milyen okokból, de nagyon vallásosak voltak. Szinte minden kőben Is­tent véltek lakni. Minden természeti jelenséget Isten cselekvésének vélték. A tu­dósok kiértékelése szerint egy nyelvűek az északról jövők és a délről jövők is. Első találkozásaik idejében voltak összeütközéseik is. De valószínű mivel egy­­nyelvűek voltak nagyobb háborúkra nem került sor köztük. Hamar kibékül­tek, sok ezer évekig éltek békességben. A katasztrófa után is csak délnek terjeszkedhettek, mert északi részek, csak épp hogy, felszabadultak a 65.000 éves jégkorszak alól. Ahhoz jócskán idő kellett, mire emberi élet fenntartására alkalmassá lett a terület. így északnak vándorlás csak későbbi időkre esik. Amikorra már a túlszaporodás bekövetke­zett délben! Esetleg kaland vágyó, vagy összeférhetetlenek már északnak ván­doroltak előbb is, de állandó letelepülést vagy földművelést vagy épületek nyo­mait nem hagytak maguk után, azok jóval későbbi, i.e. hat esetleg hét ezer év­vel kezdődtek Európában, nagy ázsia térségében még inkább később. Délen kialakult nép közösségekből országok képződtek, de legtöbb kis vá­ros királyságokba fejlődtek. Nagyobb országokká csak jóval később alakultak némelyek. A királyok mindég legfőbb papok is voltak. Ők magukat isteni vér­ből származottaknak tartották. Az a hiedelem, hogy az égi Isten mikor bevé­gezte a teremtés munkáját, vissza vonult égi birtokára. A nép vezetését pedig rá­bízta az ő véréből származókra, így a királyok földi istennek is tartották magu­kat. Úgy látszik abban az időben a népnek még bizonyítani kellett miért király a király? A közép korban és utána már azzal nem is vesződtek. Király és kész, a népnek meg kuss. Műveltség előre haladás legfőképpen a vallásosságon keresz­tül. A Nap papok figyelték a Nap járását, bizonyos jelekkel írták, mikor melyik időben kell bizonyos mezőgazdasági munkálatot kezdeni. Amiből idővel kiala­kult a naptár. A Napot Isten szemének képzelték el. Nagyon jól tudták, hogy minden élet csak tőle származik. Ezért egész dics himnuszokat énekeltek neki. Az írást eddig úgy tudtuk, hogy Mezopotámiában vált egész tudománnyá. De nem ott kezdődött, hanem úgy hozták valahonnan. De rendes betűs írás­nak csak is ott fejlődött ki, hogy honnét hozták senki sem tudja, pedig csak a legvalószínűbb, hogy a menedék helyről. Valamilyen jel és képekkel már na­gyon régen közölték gondolataikat. Prof. Badiny szerint a Kárpát medencéből. Ahol, de holt biztos, hogy az emberi élet jóval később kezdődött, mert az éghaj­lat miatt csak később kezdődhetett. És a megtalált leletek is elenyészően kevés a közel keleten megtalált leletekhez képest. Ahol tényleg vagon számra menő lele­teket találtak. Igen közel keleten vannak megtalálva jóformán az összes ősi írá­sok, kő s cserép táblákon találni az összes, világ kezdetéről, vízözönről stb. Mind ős árja nyelven. Majdnem 3,000 évvel Mózes előtt. És ma már az is tudott dolog, hogy Mózes csak lekopírozta a zsidó bibliába az ősi írásokból. De Mózes idejében, már megírt Biblia is létezett, a neve mazarát, mint, hogy legvalószínűbben abból származik a magyaráz szavunk. A vízözön utáni időkben, csak 4 ember fajtát ismerünk. Az árjákat, a feke­téket, akik nevüket mindenütt kusnak nevezik. Legfőbb szinbólumuk is egy fekete fejű kos nagy körbe alakuló szarvakkal. Aztán a szemiták, és a mongo­loid, az ő kialakulásuk még ma is titok. Közel keleten és egész indiában is csak az árják és a kusok léteztek. A kusok először a bengáli öböl vidékén és Afriká­ban egészen délen a mai mozambik környékén laktak. Amíg nem ők is szét nem vándoroltak fel egész Egyiptomig sőt még tovább is az idők folyamán. A szemiták csak jóval később jelentek meg közel keleten kb. olyan i.e. 2,000-ben, valahonnan távol keletről. Szerintem még a nagy katasztrófa előtt az amerikai földrészre is volt átjárás, mert a Bering szoroson való betelepülés lehetetlen. Dél-Amerika legalsó részén is találtak 8,000 éves emberi lakó helyeket és cson­tokat stb. Nem rég értesültem egy equadori asszonytól, aki Prof. Móricz János tanítványa volt, hogy Móricz ott equádorban talált ős árja nyomokat, de annyit, hogy szerinte ott volt az ősnyelv kezdete. Azt írja Prof. Baráthnak, Móricz beszélt olyan Máya indián törzsekkel még ma is Magyarul. Tehát a maya név is több mint valószínű, hogy a magyarból ered. Közel keleten a túl szaporodás elég hamar 3-4 évezred alatt már megkezdő­dött. És az elvándorlások is. De a szélrózsa minden irányába, sokan fel észak­nak települtek be a nagy üres helyekre. Először az irány csak északnak egyip­­tomból hajókkal özönlötték el az égéi tenger szigeteit Balkán déli részeit, Mezo­­potániából fel ázsiába az arai tó vidékén át mindég feljebb, majd keletnek. Fel­­töltötték idővel egész nagy Ázsiát. Európába először egyiptomi nép elemek ér­keztek délről égei=égi tenger térségéből. A balkán=bálkan félszigeten felvonul­va kerültek a Kárpát medencében. Ahova már az új kőkor idejében beérkeztek, de nem csak egyszerre érkeztek, hanem hosszú időn át sok hullámban jöttek délről, később már egész közel kelet vidékeiről vándoroltak a balkánon fel északnak. Kárpát medence lett a központjuk. Európában ott alakult ki legelő­ször a földművelés és az ipar, ásványokban nagyon gazdag terület szinte vonzot­ta az embereket. Itt alakult ki talán a világon legelőször az öntözés nélküli mezőgazdálkodás. Mert esőzése volt bőven. Kialakult világhírű ipara a rézkor­­szakban (Folytatás következő számunkban) „CSAKIS EGY MAGYAR SZELLEMŰ, MAGYAR HITŰ ÉS MAGYAR LELKŰ IFJÚSÁG TUD MAGYAR JÖVŐT TEREMTENI.” Népirtás a Délvidéken Szégyen, ami Jugoszláviában törté­nik! Nacionalista polgárháború tom­bol, ami könnyen lángba boríthatja fél Európát. Egy olyan országban, mely több fajból, nemzetiségből áll, semmi sem veszélyesebb, mint a vi­szálykeltés; a nemzetiségi, vallási el­lentét és gyűlölet szitása bármelyik csoport kárára. Jugoszlávia népeinek többsége beteg: megfertőzte a naciona­lizmus és a sovinizmus, a demokrácia gyilkosa. Az egységes nemzetállamok­ra való törekvés maga után vonja a ki­sebbségek j ogfosztottságát, egyenlősé­gük és szabadságuk elvesztését. Mert ha teljes jogegyenlőség, vagyis demok­rácia uralkodna, akkor a jelenlegi vál­ságnak és harcnak nem lenne semmi értelme. A diktátorok álma, mesterségesen létrehozott birodalma előbb-utóbb szétfoszlik. így lett ez Sztálin Szovjet­uniójával, és így lesz Ceausescu Romá­niájával, Tito Jugoszláviájával is. Szét­hull, mert nincs, ami összetartsa. Egy bukott eszme háborúja dúl itt a hala­dással szemben, amit nemzetiségi me­derbe terelnek. Válogatás nélkül mé­szárolnak, akasztanak, emberi végta­gokat vágnak le, fejeket skalpolnak, szemeket tolnak ki és etetik meg tulaj­donosukkal a legbarbárabb, legbalká­nibb módon. Tönkretesznek, hidegvérrel elpusztí­tanak mindent: Kórógy, Szentlászló, Vukovár, Eszék, Dubrovnik és a többi ma már csak tragikus mementó, jósze­rivel nem is létezik. Ám Jugoszlávia sajnos nem Irak. Itt nincs izraeli érde­keltség, ezért oly közömbös Ameriká­nak. A civil lakosság zöme óvóhelyen, pincékben lapul, de mind többen egy­szerűen elfutnak, jobbára hozzánk. Micsoda pszichopata vezetés az, amely egy ország hadseregét egy üvöltő cset­­nik-horda oldalára állította? Lesz-e még béke a lángtenger közepén, lesz-e még élet a lerombolt falvak, városok romjain? Rendszeresen megsértik hazánk lég­terét, Barcsot megbombázták, vajda­sági magyarokat hajszolnak az akna­mezőkre, vagy fegyvertelenül a tűz­­vonalba. Közben folytonosan gyaláz­­zák a Magyar Köztársaságot (lásd fegyverbotrány!), s még ők, az orszá­gunkat fondorlattal megrablók han­goztatják területi igényüket velünk szemben is. Lényegesen több magyart soroznak be, mint szerbet, s az eszte­len csatározás minden 4.-5. halottja nemzetünk fia, azaz számarányunknál 10-szer nagyobb a veszteségünk. Mi ez, ha nem tudatos, tervszerű nép­irtás?! A magyarokat rendszeresen megfenyegetik, üldözik, javaikat meg­dézsmálják, elhagyott otthonaikba szerbeket költöztetnek. A családok kettészakadnak, nincs villany, telefon, nem jár a busz, zárva az üzlet s a pos­ta. Sötétedés után életveszélyes ki­menni: orvlövészek lesnek áldozataik­ra. Teljes a bizonytalanság! A harcok főleg Szlavóniában és Baranyában, vagyis Horvátország azon részein folynak, ahol a legtöbb magyar él. Ott, ahol még békében is rohamos volt a beolvadás — 20 év alatt 45 ezerrel 26 ezerre csökkent vé­reink száma, ám 1912-ben még 100 ezren voltak. Mára földönfutóvá lett minden magyar Horvátországban és Szerbiában is! Ha így folytatódik, hamarosan végleg eltűnnek a térkép­ről. Megengedhetetlen, hogy idegen népek — akár szerbek, akár horvátok — területi és hatalmi érdekeiért a ma­gyarság is vérét ontsa! Az állandó fenyegetettség miatt ren­getegen menekülnek hozzánk. Befoga­dásuk nekünk is súlyos gondokat okoz. Mert nemcsak magyarok, ha­nem többségükben horvátok és szer­­bek is jönnek velük. Számukat csak becsülni lehet. Hozzávetőleg 35-40 ezren vannak, ebből kb. 5-8 ezren Sze­ged térségében. így a Romániából, a Szovjetunióból, a Balkánról és más te­rületekről érkező menekültekkel és betelepülőkkel együtt számuk megha­ladja a 100 ezres nagyságrendet. Tran­zitország lettünk, Európa átjáróháza! Ennyi embert, élelemmel, ruházattal, lakással, pénzzel és munkával ellátni képtelenség. A külföldi „segélyek” föl­szívódnak, mint csepp a tengerben. A hazai mellett immár a külföldi bűnözés is virágzik: nő a kábítószer-, az ember- és fegyvercsempészet, a rablás, a gép­kocsilopás, a valutaüzérkedés, az erő­szak és a prostitúció. Mégis válogatás nélkül mindenkit befogadunk. Nincs egyetlen ország, amely hasonlóképpen cselekedne. A fejlett Olaszország pél­dául zokszó nélkül visszadobta a mint­egy 3 ezer albán menekültet. Rájuk ta­lán nem vonatkozik az Emberjogi Egyezmény, csak miránk?! Aztán itt van a védelem kérdése. Magas rangú kormánytisztviselőnk nemrég még „körkörös védelemről” ábrándozott, pedig ha jól megnézzük, egyetlen határunkat sem tudjuk meg­óvni egy esetleges támadással szem­ben. Romániának és Szerbiának 3—3-szoros, Csehszlovákiának 2-sze­­res túlereje van emberben és hadi­anyagban is. Ráadásul, ha bármelyik­kel konfliktusba keverednénk, bizton számíthatunk rá, hogy a másik kettő sem mellettünk ránt kardot. Ez rögtön 8-szoros túlerőt jelent. Még belegon­dolni is rossz, mire mennénk a saját erőnkből. No persze, majd a Nyugat megvéd bennünket (legalábbis külügy­miniszterünk szerint!); ha pedig nem, hát volt-nincs Magyarország. A tria­noni dögkeselyűk régóta csak erre vár­nak! Mi pedig a hatékony fegyverkezés helyett gázálarcot osztunk a határmen­ti falvakban, és a kitelepítést gyakorol­juk ellenségeink kaján örömére. Mind ellenségünk az, aki a fajtán­kat bántja. Mi senkit sem gyűlölünk, de nem mondunk le egyetlen magyar testvérről, egyetlen magyar vérrel áz­tatott rögről sem! Az emberek többsége viszolyog a forradalmaktól és ellenforradalmak­tól, a megszállástól és az ellenállástól, egyszerűen csak normálisan akar élni. Semmi sem szörnyűbb egy oktalan testvérháborúnál. Ennél még a nyílt katonai diktatúra is elviselhetőbb. Reménykedjünk, hogy Európa és Amerika józan erői beavatkoznak, s megállítják az őrült fanatikusok hatal­mi tébolyát! Siklósi András Űj párt alakult Felvidéken 1991. december 9-i hivatalos bejegy­zéssel elkezdhette működését a MA­GYAR NÉPPÁRT. Az újrarendeződés folyamata elérte hát a felvidéki magyarságot is, hiszen a kormánykoalícióban elhelyezkedő Független Magyar Kezdeményezés egyre több csalódást okoz a Szlovák Köztársaság területén élő magyarság­nak, elsősorban azért, mert a hatalom érdekeit képviseli... Az FMK-val szemben felálló Ma­gyar Néppártnak nagy sikert és fényes politikai szereplést jósolunk, hiszen a célkitűzései, melyet Popély Gyula, az előkészítő bizottság szóvivője fogalma­zott meg, valóban biztatóak a jövőre nézve...

Next

/
Thumbnails
Contents