Szittyakürt, 1991 (30. évfolyam, 5-12. szám)

1991-05-01 / 5-6. szám

XXX. ÉVFOLYAM, 5-6. SZÁM - 1991. MÁJUS-JÚNIUS HÓ Ára: 1.25 US dollár A KÁRPÁTOKTUL LE AZ AL-DUNÁIG EGY BŐSZ ÜVÖLTÉS, EGY VAD ZIVATAR! SZÉTSZÓRT HAJÁVAL, VÉRES HOMLOKÁVAL ÁLL A VIHARBAN MAGA A MAGYAR. (Petőfi) «ITTVAKVRT A HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM LAPJA DÜLEDEZIK AZ EURÓPA-HÁZ Évekkel ezelőtt, jóval a német egye­sítés és a tervezett szovjet katonai visz­­szavonulás előtt, Gorbacsov elmon­dotta első beszédét „az Európa-ház­­ról”. Ebben a beszédében kifejtette, hogy az európai népek gazdaságilag, iparilag, politikailag és katonailag egymásra vannak utalva és csak úgy maradhatnak fenn a nemzetek harcá­ban, ha összefognak és összhangba hozzák érdekeiket. A beszéd egészen új volt és addig ismeretlen programot jelentette be Európa számára. Való­színű, hogy a szovjet tudta, hogy a második világháború végi szerződé­sek alapján hamarosan letelik a sza­badrablás és a katonai megszállás en­gedélyezett 50 esztendeje (1945—1995) és éppen ezért fel kell készülni az új helyzetre és a békés és tervszerű vissza­vonulásra Európából. A Reagan elnök által teljesen modernizált ameri­kai hadsereg, légierő és haditengeré­szet pedig emlékeztette az oroszokat arra, hogy ha békésen nem mennének bele a titkos szerződések nyilvános végrehajtásába, akkor szemben talál­ják magukat az őket teljesen megsem­misíteni tudó nyugati katonai erőkkel. Gorbacsov tehát feltalálta a fából a vaskarikát és elkezdte „Európa-ház” megvalósítására kitűzött programját, amelynek külső jelei Németország egyesítésében és a megszállt országok fokozatos kiürítésében, belső eredmé­nyei pedig a szovjet rendszer politikai fellazításában és gazdasági átrendezé­sében kezdtek megmutatkozni. A Szovjetunió belső helyzetével és a nagy hazárdjátékkal ebben a cikkben nem kívánunk foglalkozni, de vessünk egy pillantást az „Európa-ház” ben­nünket magyarokat is életbevágóan érdeklő helyzetére és elképzeléseire. Az „Európa-ház” lehetővé tenné a Szovjetunió békés kivonulását katonai és ideológiai vonalon, de ugyanakkor garantálná a Szovjetunió további veze­tő szerepét gazdasági és kereskedelmi vonalon. Ma már világos, hogy a szov­jet kezében tartja a feladott országok gazdasági jólétét és ezzel a gyeplővel könnyen tudja irányítani vagy befolyá­solni volt kényszer-alattvalóit. A másik gyeplő, amit Lenin kezdett alkalmaz­ni, de amit Sztálin vitt tökélyre, a ter­rornak az irányító és mindeneket el­hallgattató és összetartó ereje. Ezt a terrort alkalmazták a kis Sztálinok év­tizedeken keresztül, de éppen olyan sikeresen, a megszállt országokban, hátuk mögött a szovjet titkosrendőr­séggel és a szovjet megszálló hadsereg (Folytatás a 2. oldalon) „Június 16-án, az első országgyűlés történelmi szín­helyén: Ópusztaszeren megtartandó ÁRPÁD-NAP tiszteletadás, seregszemle, ősi örökségünk melletti tanúságtétel, az ÁRPÁDI ERÉNYEK követése akar lenni az egy magyar nemzetcsalád tagjai részéről, a világ bármely sarkából, a feldarabolt ősi haza: a Kár­pát-medence bármely részéről jönnek is össze. ” Andrékovics Péter a kanadai Körösi Csorna Sándor Történelmi Társaság elnöke ÁRPÁD-NAP Az 1960-as évek végén Dél-Ameri­kában — Argentínában — élő Magyar József tanár vetette fel a gondolatot, javasolva a hazátvesztett, megosztott emigráció számára: közeledvén a hon­alapítás 1100. évfordulójához, évszáza­dos mulasztásokat bepótolandó és ösz­­szefogó példaképpé magasztosuló ÁRPÁD NAGYFEJEDELEM tiszte­letére rendezzünk ünnepnapot. Az Isten által természetes földrajzi egységgé teremtett Kárpát-medence magyar életterét őslakos népével a két világháború utáni trianoni, párizsi bé­kékben a győztes hatalmak önkénye­sen szétdarabolták: mind a megmaradt országcsonkban, mind az elszakított területeken idegen, ellenséges hatal­mak kiszolgáltatottjaivá vált nemze­tünk. Ősi hagyományaink ápolását megtiltották, mondáink, krónikáink hitelét, történelmi tudatunkat lerom­bolták; a hazafias érzés helyébe idegen pártszemléletet helyeztek. Üldözés, börtön, sőt sok esetben halál jutott azoknak, akik nemzeti érdekeink, tör­ténelmi- és emberi jogaink ügyében buzgólkodtak, vagy egyszerűen azért, mert magyarnak születtek. Ebben a demokráciát, szabadságot, emberi jogokat hangoztató világban Európa közepén, a magyarságtól ta­gadták meg — és vonják meg ma is — nemzeti életlehetőségeit. Ugyanakkor kozmopolita, liberális körökben hirde­tik, szorgalmazzák „Európához való felemelkedésünket”, mintha nem Európában lenne szülőföldünk. „Eu­(Folytatás a 2. oldalon) A SZITTYAKÜRT SZERETETTEL KÖSZÖNTI AZOKAT A NEM­ZETTESTVÉREINKET, AKIK AZ ÓPUSZTASZERI ÁRPÁD-NAP ALKALMÁBÓL MÚLTUNK ŐSFORRÁSÁNÁL AKARNAK ERŐT MERÍTENI AZ ÚJ TÖRTÉNELMI MAGYARORSZÁG FELÉPÍTÉSÉHEZ! „Vállaljuk népünk tragédiáit, hogy részünk lehessen népünk feltámadásában! Rakjuk le újra a nemzeti Ma­gyarország alapjait, amely nem mond le az évezredes magyar területekről és sok millió magyarról. 1945-ben nem ért véget a háború Kelet-Európábán, csak más formában folytatódott, mert a győztesek nem a béke útját választották, hanem a bosszúállás rendszereit ál­lították fel. Újra szentesítették a bosszúra felépített versaillesi és trianoni békéket és újra idegen rabszol­gaságba küldtek magyar milliókat. Koppány módjára feldarabolták az országot és azokat, akik hittek a ma­gyar feltámadásban és a nemzet jövendőjében. Ha Európa 1991-ben valóban elindult az egység útján, a béke útján, az együttélés útján, akkor a rendezetlen magyar kérdéseket is rendezni kell, különben homokra építik új Európát és az éppen úgy összedül majd az első viharra, mint ahogy összedőlt a régi.” Ft. Dömötör Tibor, püspök

Next

/
Thumbnails
Contents