Szittyakürt, 1990 (29. évfolyam, 1-6. szám)

1990-01-01 / 1-2. szám

1990. január—február hó **IÍTVASCÖ*T 9. oldal Az Amerikai Magyar Szövetség beadványa az erdélyi magyarság és az igazságra alapozott tartós európai béke érdekében Az Amerikai Magyar Szövetség, melyet 1906-ban alapítottak az Egye­sült Államok területén élő magyarok és amelyet hivatalos alapokmánnyal az Egyesült Államok Kongresszusa látott el 1907-ben, az amerikai ma­gyarság hivatalos képviselete és érdek­­védelmi szervezete. Az Amerikai Ma­gyar Szövetség 1990. január 6-án, Linden New Jerseyben tartott igazga­tósági gyűlésén teljes egységben fogad­ta el a következő hivatalos nyilatkoza­tot: Ismételten és határozottan kijelent­jük, hogy Magyarország mindent el­követett azért, hogy a szörnyű tragé­diát hozó első világháborúból kima­radjon. Magyarország akkori minisz­terelnöke volt az egyetlen, aki tiltako­zott az Osztrák—Magyar Monarchia hadüzenete ellen. A Habsburg uralko­dóház nyomására Magyarországot belekényszerítették az első világhábo­rúba. A háború elvesztése után a fran­ciák gyűlölete, a csehek bosszúja és a románok nyugati oldalra átállása kö­vetkeztében színtiszta magyar terüle­tek kerültek idegen megszállás alá és magyarok milliói idegen népek elnyo­mása alá. A két világháború között Románia, Csehszlovákia és Jugoszlá­via kormányai és uralkodó körei min­dent elkövettek, hogy a meghirdetett wilsoni pontokat semmibe véve meg­semmisítsék a hatalmuk alá került ma­gyar milliókat, pusztítva a magyar nyelvet, eltüntetve az ezer éves ma­gyar történelem dokumentumait. A második világháború küszöbén a magyar kormány ismételten kereste a baráti együttműködést szomszédaival és próbálta békésen és igazságosan megoldani az elszakított magyar mil­liók visszatérését az anyaországhoz. (Baráti szerződés Jugoszláviával, stb.) A magyar kormány ismételten nemzet­közi egyezményekben próbálta biztosí­tani az elszakított magyar területek kérdését. Sajnos a magyarság jogos és igazságos követeléseit sem az Egyesült Államok, sem Anglia, sem Franciaor­szág nem támogatta. Egyedül az akko­ri német és olasz kormány mutatott bizonyos hajlandóságot a magyar sé­relmek orvoslására, ami részben meg is történt a bécsi döntésekben 1938- ban és 1940-ben a magyar Felvidék és a magyar Erdély egy részének Magyar­­országhoz való visszacsatolásában. Szeretnénk kihangsúlyozni, hogy a második világháború alatt a magyar hadsereg örömmel harcolt volna a né­metek ellen, ha a Nyugati Hatalmak a magyar területek Magyarországhoz való visszatérésének a gondolatát tá­mogatták volna. Sajnos sem biztatást, sem támogatást nem kaptunk. Ma­gyarország többször kísérletet tett a második világháborúból való kilépés­re és a németekkel való szembefordu­lásra, de ezt az akkori történelmi hely­zetben nem tudta végrehajtani és megvalósítani. A második világháború után Ma­gyarországot újra bűnösnek nyilvání­tották és megbüntették, pedig Magyar­­ország viselkedett a legemberségeseb­ben a háborúban a szovjet fronton éppen úgy, mint másutt. Magyarország lengyel hadifoglyok tízezreit fogadta be és mentette meg a szovjet kivégzé­sektől vagy a német kényszermunka­táboroktól. Magyarország kormányai az utolsó pillanatig védték a magyar­­országi zsidóságot és miközben az összes kelet-európai országokból már régen elvitték az ott élő zsidókat, Ma­gyarországról a zsidó kitelepítések csak 1944. március 19-e után indult meg, amikor a németek véglegesen megszállták Magyarországot. Ki kell hangsúlyoznunk, hogy Magyarorszá­gon nem voltak zsidógyilkosságok, pogromok és még a nácinak tartott, utolsó magyar kormány sem engedte meg a további deportálásokat és meg­akadályozta a budapesti gettó 125000 magyar zsidójának kivégzését, amit a németek többször követeltek. Ennek bizonysága az, hogy ma Magyarorszá­gon él a legtöbb zsidó a kelet-európai országok közül. Ki kell hangsúlyoznunk azt, hogy 1945-ben és 1947-ben Magyarországon vereséget szenvedtek a kommunisták és a Vörös Hadsereg jelenléte és a kommunista terrorszervezetek munká­ja sem tudta engedelmességre és hódo­­lásra kényszeríteni a magyar milliókat. A második világháború után Magyar­­országon több embert végeztek ki és több embert börtönöztek be, mint Európa bármely, Szovjet által meg­szállt országában. 1956-ban Magyarország népe meg­elégelve a rabszolgaságot, fegyveres harcot kezdett szabadságának kivívá­sáért abban a reményben, hogy a Nyu­gati Hatalmak támogatni fogják ezt a harcot. Sajnos, újra csalódnunk kellett. A Szovjetunió és zsoldosai újra kemé­nyen megbüntették a szabadságért és demokráciáért fegyvert fogott magya­rokat. Ezreket végeztek ki, tízezrek kerültek Szibériába és magyar börtö­nökbe a szabadságharc vérbefojtása után Magyarországon. 1989-ben Magyarország elsőnek kezdte meg a vasfüggöny felszámolá­sát és ezzel elindította Kelet-Európa új szabadságharcát a kommunizmus ellen. Tízezrével menekültek a kelet­németek Magyarországon keresztül Nyugatra és ezzel elindult a berlini fal lerombolása és a kommunista rendsze­rek felszámolása Kelet-Németország­­ban, Csehszlovákiában, Bulgáriában és Romániában, ahol a harcot Tőkés László és magyar hívei kezdték meg a Magyarországtól elszakított Erdélyben, Temesvár városában. Az Amerikai Magyar Szövetség képviselve a magyarság érdekeit, azzal a kéréssel fordult az Egyesült Álla­mok elnökéhez, alelnökéhez, szenáto­raihoz, képviselőihez és külügyminisz­tériumához, hogy kövessenek el min­dent, hogy Európában végre igazságra és emberségre alapozott béke legyen. Ne a háború győztesei uralkodjanak a legyőzőttek felett, ne a bosszú vezesse a határok meghúzását és a népek éle­tét, de végre egyszer békében és megér­tésben üljenek le a népek vezetői és így rendezzék országok sorsát és népek jövendőjét. Meggyőződésünk, hogy Magyarország jutalmat érdemel és nem büntetést, de ha jutalmat nem is kapunk, az igazságot és az egyenlő mértékkel mérést megköveteljük né­pünknek. Nem engedhetjük meg, hogy magyar területek és színmagyar milliók továbbra is idegen igában nyo­morogjanak és pusztuljanak. Meg kell állítanunk a magyar holocaustot. Mi, amerikai magyarok követeljük, hogy az Egyesült Államok kezdeményezze az új és békés európai újjárendezést. Követeljük a magyar területeknek Ma­gyarországhoz való visszatérését. Kö­veteljük, hogy a nemzetközi szerződé­sek garantálják az új határokat. Az Egyesült Államok történelmi hagyo­mányaihoz méltóan nagy részt vállal­hat Európa békés újjárendezésében. Ha ez nem történik meg, akkor csak egy újabb háború magvait hintjük el Németországban, a Balkánon és Kelet- Európában. Addig is, amíg az Egyesült Államok végrehajtja egy európai béketárgyalás előkészítését és megvalósítását, kérjük, hogy az Egyesült Államok követelje a mindenkori román kormánytól, hogy adjon teljes önkormányzatot Erdély magyarságának. Azonnal állítsák visz­­sza az elvett és megszüntetett magyar iskolákat. Ismerjék el a magyar nyelv­nek a román nyelvvel való teljes egyen­lőségét és szabad használatát. Állítsák vissza az évszázados vagy sok esetben évezredes magyar történelmi emléke­ket, emlékműveket, templomokat, te­metőket, feliratokat. Minden erdélyi városban két nyelven jelöljék a városi épületeket, hivatalokat, utcákat és te­reket. Minden erdélyi faluban, ahol magyarok laknak, magyar nyelven le­gyen minden felirat, egyenlően a román feliratokkal. Orvosolják a múltban elkövetett hibákat és sérelmeket, és adjanak kártérítést azoknak a magya­roknak, akik magyarságukért hátrányt szenvedtek. Azonnal telepítsék vissza azokat a magyarokat, akiket elüldöz­tek őseik földjéről és megfelelő mun­kaalkalmakat adjanak lakóhelyén minden magyarnak. Követeljük min­den szinten a törvényes magyar érdek­­képviseletek, pártképviseletek, kultu­rális és népi képviseletek teljes elismerését. Követeljük a teljes szabad­ságot, egyenlőséget, vallási és szólás­­szabadságot, sajtó és kulturális sza­badságot minden magyarnak Románia egész területén. Mindezeket a követe­léseket az Egyesült Államok szavatol­ja és ellenőrizze addig is, amíg az Európai Békekonferencia összeül és békésen meghúzza az új határokat és rendezi a nemzetiségi kérdéseket. Csak így maradhad az Egyesült Álla­mok vezetősége és népe hű a lincolni hagyományokhoz és szabadságelvek­hez és csak így maradunk mi magya­rok hűségesek a kossuthi elképzelések­hez. Ezért dolgozunk, ezért harcolunk mi, amerikai magyarok vállvetve ame­rikai barátainkkal és minden becsüle­tes emberrel. Eljött az ideje, hogy bé­kés úton szabadítsuk fel a trianoni békével és párizsi békével rabszolga­sorsba taszított, halálraítélt és idegen uralom alá kényszerített magyar mil­liókat! Isten segítse terveink végrehajtását! Ft. Dömötör Tibor az Amerikai Magyar Szövetség Országos Elnöke és az A merikai Magyar Szövetség Országos Igazgatósága ELŐZETES ÉRTESÍTÉS Kunszabó Ferenc író, a Hunnia Füzetek irodalmi szerkesztője amerikai előadókörútra jön 1990. májusában, és kb. június közepéig marad. Az író felolvasna A halál pillanatai című könyvéből, amely napjaink társadalmainak, de elsősorban a magyar társadalom öngyilkos, belső, eszmei szétesettségét, lelki meghasonlottságát, és ellentmondásosságát mutatja be. A könyvet az előadás színhelyén meglehet vásárolni. Kunszabó Ferenc a III. Nagy Szittya Történelmi Világkongresszus egyik előadója. Akik felolvasóestet kívánnak rendezni Kunszabó részére, jelentkezzenek Radics Gézánál. Cím: 15112 S. Lavergne Ave., Oak Forest, IL 60452. Tel: (708) 687-0320. (Telefonon az esti órákban.) Az eddig hozzáférhetetlen vagy elhanyagolt nemzeti dokumentumok folyóirata. 1990 januárjától megjelenik havonta, évente tizenkétszer. Felelős szerkesztő: Szőcs Zoltán Szerkesztők: Dézsma György és Kunszabó Ferenc Felelős kiadó: Nagy Miklós, a HUNNIA Kiadó Kft ügyvezetője A szerkesztőség címe: 1077 Budapest, Majakovszkij u. 73. II. emelet Minden külföldi érdeklődőnek ingyenszámot postázunk! Adományokat köszönettel fogadunk, s azokat folyóiratunkban is időről időre közzétesszük. Folyószámlánk: Magyar Hitelbank Rt. 215-10724. OLVASSA, TERJESSZE A HUNNIA FÜZETEKET!

Next

/
Thumbnails
Contents