Szittyakürt, 1990 (29. évfolyam, 1-6. szám)

1990-05-01 / 5-6. szám

16. oldal 1990. május—június hó ROMÁN — avagy továbbra is csak oláh? 1990. márciusában Marosvásárhe­lyen, de inkább egész Romániában dorongokkal, baltákkal, vasvillákkal kérte felvételét az oláhság az európai kultúrnépek sorába. Elszabadult ősi ösztöne, s mint annyiszor a történelem során a legszélsőségesebb sovinizmus­tól vezérelve tört az erdélyi őshonos magyarra és székelyre csak azért, mert saját szülőföldjén magyar akar lenni. A legnagyobb elismeréssel és tisztelet­tel adózunk azon román hazafiaknak, akik elérték az emberi méltóság szint­jét, és elítélték a vérengzéseket. Az egyik bukaresti fizikus például azt mondta, Király Károly és Tőkés Lász­ló mellé engem akasszatok harmadik­nak — válaszolva az oláh követelések­re —, majd folytatta, a tolarenciát a többségnek kell gyakorolni. Igen, ez a kultúrember jelzője. Mi, magyarok hamar elérzékenyülünk az efajta nyi­latkozatok hallatára, s nem vesszük figyelembe, hogy szomszédaink, azaz ellenségeink köreiben az ilyen állás­­foglalások csupán ritka kivételek, még­hozzá a nagyon ritka kivételek. Már­pedig a magyarság, így a Kárpát-me­dence népeinek sorsát nem a kivételek, hanem az általános határozza meg. Az általános pedig az, ami Marosvá­sárhelyen történt, és történik Felvidé­ken, Délvidéken egyaránt, a magyarság tudatos és tervszerű felszámolása. A magyarság legveszedelmesebb ellensé­ge azonban mégsem az oláh, a szlo­vák vagy a szerb, hanem a nemzeti önbecsülését elvesztett, meghasonlott magyar „értelmiség” azon egyedei, akik továbbra is „román barátaink ”­­ról beszélnek annak ellenére, hogy a gyülemlő bizonyítékok fényében meg­állapítható, a marosvásárhelyi véreng­zések a román kormány egyes magas beosztású tagjainak céltudatos és terv­szerű magyar ellenes cselekedete volt. Célja: a magyarság megfélemlítése — ha kell ezrek, tízezrek lemészárolása révén —, majd kiűzése ősi szülőföldjé­ről, Erdély területéről. A terv vezetője jelek szerint a kolozsvári professzor, a Vatra Romaneasca tiszteletbeli elnöke, S. Mutiu volt vagy továbbra is az, aki Pálfalvy Attila elmozdításával szerzett nagy érdemeket, amelyért az államtit­kári beosztással jutalmazták. Az okta­tási minisztériumban dolgozik például Octavian Stanisala, akit még Ceauses­­cu leánya, Zoja helyezett állásba. Va­lami azonban történt, amely Erdély teljes elrománosítását megakadályoz­ta, legalábbis pillanatnyilag. De mi? A The Wall Street Journal 1989. november 22-i száma foglalkozik a francia elnök, Mitterrand elképzelései­vel a kialakulóban lévő új Európáról. Mitterrand az 1914 előtti, ha nem is az Urálig, de a Keleti-Kárpátokig ter­jedő Kultúr-Európa területi egységének és biztonságának megvalósításáról gondolkodik. A szovjet hatalma ro­hamosan hanyatlik, az Európai Gaz­dasági Közösség viszont egyre erőseb­ben vonza a szovjet iga alól felszaba­duló országokat. Mitterrand, mint ahogy korábban elődje, De Gaulle azt is fölismerte, hogy Európa nemzetei­nek ellentétei következményeként a pánorosz-pánszláv hatalom határai túlságosan közel kerültek Európa szí­véhez, és 1945 óta az öreg kontinens két téridegen és kultúridegen hatalom befolyása alá került. A két nagyhata­lom ereje azonban felmorzsolódóban van. Ez föltétien áll a Szovjetunióra. Eljött az alkalom tehát e hatalom ki­szorítására, és egy erős és stabil Közép- Európa kiépítésére, amely a jövőben képes lesz Európa biztonságát szolgál­ni az esetleges keleti veszedelemmel szemben. Mitterrand azt is tudja, hogy Közép-Európa csak akkor lesz stabil, ha rendezik — méghozzá ez­­alkalommal becsülettel — a térség rob­banékony nemzetiségi kérdéseit. E témát mérlegelve a magyar nemzetisé­gi kérdés több szempontból az első­számú feladat, amely orvosolásra vár. 1. A Történelmi Magyarország felda­rabolását követően, az elszakított terü­letek magyarsága Európa legnépesebb nemzeti kisebbsége lett. 2. A magyar­ság a mai napig a Kárpát-medence leg­nagyobb lélekszámú népe, eléri a 14 milliót. 3. A Kárpát-medence, mint az új politikai Európa legkeletibb határ­vonala bástyának számít Európa vé­delmében. Na, de van-e stratégiai, megbízhatósági értéke a Kárpát-me­dencének jelen állapotában? A ma­gyar-román, a magyar-szlovák, a ma­gyar-szerb élet-halál harcig menő ellentétek a Kárpát-medencét nem te­szik alkalmassá a közép-európai védel­mi vonal szerepének betöltésére. A Kárpát-medence nemzetiségi kérdései­nek rendezése tehát összeurópai érdek­tényező lépett elő. De hogyan? Melyik nép legyen a Kárpát-medence uralko­dó népe, amelyre Európa védelmi rendszere a jövőben minden körülmé­nyek között támaszkodhat? Az öt-hat milliónyi, szélsőségben tobzódó erdé­lyi románságra, a még ennél is kisebb lélekszámú szlovákságra, javarészt a Kárpát-medencén kívül élő szerbekre avagy a tizennégy milliós államalkotó magyarságra esik-e a választás? Van­nak jelek, amelyek a magyarság pozi­tív jövőkilátásai irányában mutatnak, bár túlkorai lenne azokra építeni, de nagy hiba lenne azokat figyelmen kí­vül hagyni. Mitterrand, a francia elnök magyar-Kedves Olvasónk! Szíves figyelmébe kívánjuk ajánlani a SZITTYAKÜRT c. lapunkat. Kéijük, szíveskedjék előfizetni lapunkra — mely csupán 20 dollár — s ezzel támogatni a magyar nemzeti emigráció egyik legmagyarabb havilapját, a Szittyakürtöt. Magyar testvéri szeretettel. a Szittyakürt kiadóhivatala----------------------------ELŐFIZETÉSI SZELVÉNY----------------------------HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM P.O. BOX 35245, PURITAS STATION CLEVELAND, OHIO 44135, U.S.A. Kérem a SZITTYAKÜRTc. lapot. Mellékelten küldök...............dollárt a lap egyévi előfizetésére. (Külföldi előfizetést kéijük US dollárban befizetni) Név: Házszám, utca (P.O. Box):............................................................ Város, állam:................................................................Zip Code: Kérjük a szelvényt nyomtatott betűkkel kitölteni. ^ FREEDOM FIGHTER MOVEMENT P. O. Box 35245, Puritas Station Cleveland, Ohio 44135 V“HUNGÁRIA”! BULK RATE U. S. POSTAGE PAID CLEVELAND, OHIO PERMIT NO. 780 országi látogatása alkalmával megem­lítette, hogy „a két világháború során Magyarország területének kétharma­dát elveszítette. ’’Szűrös Mátyás, a par­lament ideiglenes elnöke ezt megtol­dotta azzal, hogy „a helsinki záróok­mányban is megfogalmazták annak lehetőségét, hogy az országhatárok békés úton megváltoztathatók”. Bár Szűrös hozzátette, „ilyen szándékaink, törekvéseink nincsenek”. Ez tulajdon­képpen kiegészíti, a már korábban említett 1914 előtti Európa visszaállí­tásának lehetőségét. Nem lehet tudni, hogy valójában mi történik a színfa­lak mögött az európai hatalmi politi­kában, de a közmondás úgy tartja, hogy „nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja. ” Most térjünk vissza a marosvásár­helyi eseményekhez, amelyekért a ro­mán miniszterelnök, Petru Roman a magyarokat, és Magyarországot tette felelőssé. Az egyik amerikai rádió in­terjújában hazugul, szemrebbenés nél­kül állította, hogy mindenért a magya­rok a felelősek, és igyekezett erősza­kosan elfolytam az interjúban részt­vevő magyar álláspontját. Ilyen sze­mérmetlen és szégyentelen hazugságra csak egy oláh képes, szemben a tény­nyel, hogy a bukaresti televízió és a Rompress hetekkel a marosvásárhelyi pogrom előtt nyíltan magyarellenes kampányba kezdett. Ez pedig nem tör­ténhetett a román kormány tudta nél­kül. Néhány nappal később azonban a román kormány beismerte a román felelőséget, és megígérte a magyar iskolák visszaállítását, bár tovább magyarázkodtak a román nép „érzé­kenységéről”. A késekkel-vasvillákkal szúrkált magyarok biztos nem érzéke­nyek, ők csak némán tűrhetik a fájdal­makat. De vajon mi okozhatta a ro­mán kormány pálfordulását? Amerika erélyes közbelépés nem valószínű, ismerve nem éppen dicső­séges külpolitikáját. Tudjuk, a szadis­ta Ceausescut Amerika kormánya a végsőkig védelmezte, és a marosvásár­helyi vérengzéseket is semlegesen ke­zelte. Itt csak a három európai hata­lom Olaszország, Németország és Franciaország az élen határozott köz­belépéséről lehet szó. Az Amerikai Magyar Élet 1990. március 30-i száma vezércikkében Ft. Dömötör Tibor az Amerikai Magyar Szövetség orsz. el­nöke idézi Mitterrandot, miszerint „ha a románok nem rendezik az erdé­lyi magyarság sorsát, akkor a határo­kat kell rendezni. ” Ez a kiállás lehe­tett, amely a román kormányt meghát­ráltatta, s talán a további vérengzést egy időre elhárította. Ezzel viszont ellentét támadt a kormány és pópák­­vasgárda vezette szélsőséges oláh sovi­nizmus között. A legújabb jelentések szerint az ellentét egyre jobban élező­dik, és nehéz lenne megjósolni, mi lesz a dolgok végső kifutása. Elképzelhető, hogy a májusi választásokon dől el, hogy Románia melyik irányba halad majd a jövő felé. Elképzelhető, hogy a soviniszta jobboldal még május előtt megdönti a jelenlegi kormányt. Elkép­zelhető, hogy a jobboldal lázadását a katonai diktatúra folytja el, és hosszú időre lezárja a kibontakozás lehetősé­gét. Mindennek központjában a romá­niai magyarság nemzetiségi jogainak kérdése áll. Az események alakulásá­tól függ a romániai magyarság fizikai biztonsága is. A három említett euró­pai hatalom csak addig tudja megaka­dályozni az oláh vérengzéseket, amíg létezik egy felelős kormány. A határ­rendezést az európai hatalmak még nem tudják foganatosítani, mert az amerikai-szovjet befolyás még túlerős. A fénysugár, amely rávilágít a romá­niai és a szlovákiai magyarság sorsára, csak bizonytalan reménykedésre ad­hat okot. A figyelő OLVASÓINK FIGYELMÉBE! A Magyar Köztársaság Főkonzulátusának tájékoztatója szerint 1990-ben az alábbi három hazai találkozóra kerül sor Buda­pesten: 1. „Magyar Agrárszakemberek II. Tu­dományos Találkozója”, 1990. augusztus 27. és 31. között, amelynek célja, hogy a határainkon kívül élő magyar agrárszak­emberek a hazai agrárértelmiség képvise­lőivel kicseréljél ismereteiket és tapaszta­lataikat. 2. „Magyar Történészek II. Tudomá­nyos Találkozója” 1990. augusztus 29. és szeptember 1. között, amelynek program­ján szerepel Mátyás Király és kora, illetve 1956. történeti vitakérdései. 3. „Magyar és Magyar Származású Épí­tészek Világtalálkozója” 1990. szeptember 9. és 14. között, amelynek célkitűzése, hogy lehetőséget teremtve a véleménycse­rére, elmélyítse a kapcsolatokat a Magyar­­országon tevékenykedő, valamint a külföl­dön élő, magyar származású építészek között. A találkozókkal kapcsolatos részletes információkért az érdeklődő, vagy az érintett képzettségű és végzettségű Honfi­társaink közvetlenül fordulhatnak az eze­ket a találkozókat szervező Magyar Fó­­rum-hoz. Magyar Fórum Budapest 62. Telefonszám: P. O. Box 292 122-5405 H-1905 «IffVAKÜfcT Megjelenik havonta Publ. Monthly — Publ. mensuelle Felelős szerkesztő — Editor: MAJOR TIBOR Kiadó — Publisher: HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM Levelezési cím — Corresp. Offices: HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM P. O. Box 35245, Puritas Station Cleveland, Ohio 44135, U.S.A. ELŐFIZETÉS. Egy évre S20.00 — egyes szám ára $1.25 — Légiposta előfizetés: Egy évre $30.00 A csekket kéijük „Szittyakürt” névre kiállítani. A névvel ellátott cikkek nem feltétlenül azo­nosak a kiadó, illetve a szerkesztő véleményé­vel, azokért mindenkor a cikk írója felelős. A szerkesztőség korrektúrája alapján készítette: Classic Priming Corporation 9527 Madison Avenue. Cleveland, Ohio 44102, U.S.A.

Next

/
Thumbnails
Contents