Szittyakürt, 1990 (29. évfolyam, 1-6. szám)

1990-01-01 / 1-2. szám

XXIX. ÉVFOLYAM, 1—2. SZÁM — 1990. JANUÁR—FEBRUÁR HÓ Ára: 1.25 US dollár A KÁRPÁTOKTUL LE AZ AL-DUNÁIG EGY BŐSZ ÜVÖLTÉS, EGY VAD ZIVATAR! SZÉTSZÓRT HAJÁVAL, VÉRES HOMLOKÁVAL ÁLL A VIHARBAN MAGA A MAGYAR. (Petőfi) «IttVAKOfct A HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM LAPJA Pongrátz Gergely a Corvin-köz legendás főparancsnoka legyen a Magyar Köztársaság nemzetvédelmi minisztere! Dr. Gutái László világhírű atomtudós legyen az észak­amerikai kettősállampolgárú magyarok parlamenti kép­viselője! ELLENSÉGEK, HAZAÁRULÓK • A kormány cserben hagyja erdélyi testvéreinket! • Amerika 56 mintájára hátat fordít az erdélyi kérdésnek! • A varsói paktum nem álhtja meg a vérengzéseket! • Az USA Ceausescu bűnrészese az erdélyi magyarság pusztításában! December 18-án villámcsapásként érte a száműzetésben élő nemzeti emig­rációt az a brutális támadás, amivel a román securitate rátört Temesvár ma­gyar lakosságára. Dermedten, ökölbe szorított kezekkel ültünk a televízió előtt, várva a segítséget, Magyarország beavatkozását. Teltek az órák és sem­mi. Mindenki nyilatkozott és állást foglalt Temesvár bátor lakossága mel­lett, akik elindították a román szabad­ságharcot, csak a magyar állam veze­tőiből, de még az ellenzéki pártok vezetőiből sem lehetett egyet sem látni a nemzetközi sajtónyilatkozatok kö­zött. A lengyel Lech Walesa legalább nyíltan követelte a varsói paktum be­avatkozását a felkelők megsegítésére, de a hazai magyarul beszélő Horn Gyulák és más idegennevű ideiglenes vezetők, akik a kommunista interna­cionalizmus emlőin nevelkedtek, még ideiglenesen sem voltak hajlandók ma­gyarul viselkedni, inkább leszabotál­ták a beavatkozást. Ezek a figurák csak arra voltak jók, hogy nyugdíjjazzák a volt kommunis­tákat és átmentsék amit lehet a régiből a most már demokratikus új rendszer­be. Csak a díszletek változtak. Félig leszerelték azt a kis hadsereget, amit még meghagytak nekünk 56 után és lemondtak mindenről, még amit nem kértek tőlünk, arról is. Kibírhatatlan adórendszert vertek a nép nyakára, kiárusították az államo­sított magyar vállalatokat idegenek­nek potom pénzért és pornográfiával rakták tele magyartalan sajtótermékei­ket, a nemzeti öntudat, a haza, a be­csület, az igazság, a bátorság és a töb­bi kigúnyolt nacionalista erények helyett. És most, amikor itt volt a tör­ténelmi pillanat, akkor patkány mód­jára meghúzódtak, hogy ne kelljen ki­állni, ne kelljen állást foglalni, mert jaj hát mit szól majd Amerika. De mesz­­sze vagyunk Trianontól, amikor Gróf Apponyi Albert így jellemezte a ránk­­kényszerített békeszerződést „szárad­jon le az a kéz, amely ezt a szerződést aláírja”. Ő megtagadta! De Ő magyar volt, a neve is, a lelke is, a vére is és elszántsága is. Könny szökik a szemembe, ha visz­­szaemlékszem, — hat éves gyerek vol­tam, amikor Édesapám részt vett Er­dély felszabadításában. Egy nap halvány zöld táboripostai levelezőla­pot hozott a posta rajta piros-fehér­­zöld zászló és a magyar honvédet áb­rázoló rajz, aláírva; most már itt vigyáz rád Édesapád. Istenem, de hová süllyedtünk. Ezek a mai vezetők még a cipőjét sem tisztít­hatnák azoknak a derék magyarok­nak, akik éltek-haltak a hazáért. Tűn­jenek el a porondról kivétel nélkül, örüljenek, hogy nincs aki hadbíróság elé állítsa őket. A román szabadságharcot az erdé­lyi magyarság húsz éve tartó elnyomá­sa robbantotta ki. A szikrát Tőkés László temesvári református lelkész szolgáltatta, akit a román kormány ki akart utasítani az országból az emberi jogokért való kiállása miatt. A Magyar Köztársaság országgyűlése írásbeli nyi­latkozatban tiltakozott a Román Szo­cialista Köztársaság magatartása ellen, melyet eljuttatott az Egyesült Nemze­tek Főtitkárához is, de ennél tovább nem jutott. Az Egyesült Államok pe­dig megismételte 56-ban tanúsított magatartását, hogy egy nem időhöz kötött problémát napirendre vett, hogy elterelje a világ figyelmét arról a népirtásról, amiért Amerika is felelős. Ahogy 1956-ban megindították a Szuez csatorna akciót, most a Pana­ma csatorna szolgálta ugyanazt a célt. Az amerikai magyarság húsz éven keresztül felvilágosító harcot vívott az erdélyi magyarság elnyomása miatt, de az amerikai politika mindig valami diplomáciai okot talált a román terror­állammal fenntartott kapcsolatok ma­gyarázatára. A mai republikánus veze­tők éppen úgy hibáztak, mint Eisen­­hauer elnök 1956-ban. Hiába tiltakoz­tunk, hiába tüntettünk, írtuk a levelek, táviratok százait, a hivatalos politika nem vette figyelembe a magyar emig­ráció kiállását. Annak ellenére, hogy Ceausescu kormánya húsz éven ke­resztül ismételten, felrúgta a nemzet­közi szerződéseket, pusztította az Er­délyi Magyarságot, soha nem lett meg­fenyegetve a nagyhatalmak által Erdély elvesztésével. Hiába taposta sárba a román sovinizmus húsz éven keresztül a Párizsi Békeszerződést, a Helsinki záróokmányt és az Egyesült Nemzetek Alapszabályaiban lefektetett törvénye­ket, az Egyesült Államok soha sem kényszerítette Romániát azok betartá­sára. Többszáz oldalas vádiratot kellene írni azokról a bűntettekről, amit a román állam követett el az elmúlt húsz év alatt az erdélyi magyarság ellen, amerikai segítséggel napjainkig. És ki fogja nekünk ezért a jóvátételt (Folytatás a 2. oldalon) . ' u ÄJ A P<r> f Á ■\£4\r$t\2M„ Január 17, 1990 fiSókifr y HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM - HUNGÁRIA FREEDOM FIGHTERS MOVEMENT - P. O. BOX 35245 PURITAS STATION, CLEVELAND, OHIO 44135, U.S.A. Tisztelt Szűrös Mátyás A Magyar Köztársaság Elnöke MSZP Központi Bizottsága Széchenyi rakpart 19 Budapest H-1054, Hungary Tisztelt Elnök Úr! A Magyar Nemzet minden tagja, bárhol is él e világon, őszinte örömmel, elismeréssel és pártfogással vette tudomásul az 1990. március 25-re kitűzött szabad választásokat. Hosszú várakozás után elérkezett az idő, amikor minden magyar élhet azzal a joggal, hogy Nemzete sorsának döntésében felelősséget vállaljon, — talán lakhelyétől és határoktól függetlenül. Ma ez a gondolat élénken foglalkoztatja a közel két milliós észak-amerikai magyarság tekintélyes részét. Az a nemzedék, mely az 1980-as amerikai népszámlálás szerint évtizedek múlva is 1.7 milliós arány számban magyarnak nyilvánította magát és minden alkalmat megragadott, hogy gazdaságilag is enyhítse népének sorsát, vélemé­nyünk szerint kiérdemelte a szavazáshoz való jogot. Köztudomású, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma jogosnak és helyesnek tartja, hogy minden kettős állampolgársággal rendelkező amerikai állampolgár az eredeti hazájában is szavazzon. Az amerikában élő lengyelek éltek és élhettek is ezzel a joggal a legutóbbi lengyel választások alkalmával. Az említett érvek alapján a következő magyar szervezetek: a Hungária Szabadságharcos Mozgalom, a Körösi Csorna Sándor Történelmi Társaság, a Magyar Védőkar Mozgalom, a Körösi-Padányi Őstörténetkutató Társaság, és a Magyar Japán Kulturális Társaság, az alábbi felhívással fordul Önhöz. Kérjük a Magyar Köztársaság ideiglenes kormányát, hogy az 1990. március 25-én megrendezésre kerülő választásokon: 1. Biztosítson szavazási jogot minden kettős állampolgársággal rendelkező külföldön tartózkodó magyar származású egyén részére. 2. Biztosítson egy állandó parlamenti képviseletet az észak-amerikai kettő­­állampolgárú magyarok részére, melynek betöltésére Dr. Gutái László világ­hírű atomtudós magyar professzort jelöli. 3. A felsorolt szervezetek a győzedelmes 1956-os Nemzeti Szabadságharc jogfolytonos képviseletének továbbra is Pongrátz Gergely Corvin-köz volt Főparancsnokát ismerik el és felkérik az újonnan alakuló magyar kormányt, hogy a Szabadságharc képviseletében Pongrátz Gergelynek Nemzetvédelmi miniszteri tárcát biztosítson. A felhívásban rögzített kérelmek teljesítése messzemenő gazdasági előnyö­ket és történelmi jogfolytonosságot és stabilitást tud biztosítani egy többpárton alapuló, múlttal nem rendelkező államszerkezetnek. Tisztelettel Molnár Lajos N. Sz. T. V. Elnöke Major Tibor H. Sz. M. Az alábbi szervezetek vezetőinek megbízásából: Hungária Szabadságharcos Mozgalom: Major Tibor, Helm Árpád, Dr. Paposi Jobb Andor, Cseri Zoltán; Körösi Csorna Sándor Történelmi Társaság: Andrékovics Péter, Orosz Sándor, Radios Géza; Nagy Szittya Történelmi Világkongresszus: Molnár Lajos; Körösi-Padányi Őstörténetkutató Társaság: Bíró József; Magyar Védőkar Mozgalom: Cseri Erzsébet; Magyar Japán Kulturális Társaság: Pólyák István.

Next

/
Thumbnails
Contents