Szittyakürt, 1989 (28. évfolyam, 8-12. szám)
1989-12-01 / 12. szám
2. oldal «IttVAKÖkt 1989. december hó „Nem szállhat méltatlanra őseink örökségének kormányzása A magyar emigránsok tevékenységéről 1956 október és november havában Clevelandban, a budapesti hősi felkelést tudósító első hírek nyomán (Folytatás a 2. oldalról) miért jutott a magyar nemzet oda, ahová jutott. Legyen éber a Nemzet Ébernek kell lennie a magyarságnak mert a lehetőség emberöltőként adatik. Ma ez a lehetősége megvan a nemzetnek csak el ne szalassza. Ne válasszanak oly személyre, aki ugyan mellényt cserélt, de szívet és lelket nem. Vannak bőven az álhatatosak között, akik sosem alkudtak meg és nem cseréltek köpönyeget. Mert nem lenne előnyös a magyarságnak, ha olyan vezetője lenne, aki maga is hozzájárul a nemzet becsapásának. Mert amit ma a munkásőrséggel csinálnak az bohózat. Hogy elhitessék a világgal a nagy változást, beküldték őket a duplaajtós öltözőszekrénybe és kék munkásőr ruhában és a hátsó ajtón már katonaruhában jönnek ki: ugyanazon személyek. A potenciális hatalom ugyanazon személyek kezében van mint volt. Csupán helyet cseréltek és egy-két kivénhedt véreskezű spiclit hatalmas összeggel nyugdíjaztak. Az igazi ellenzékkel nem hogy koalícióba lépni nem hajlandók, de azokkal egyenrangú félként tárgyalni sem hajlandóak. Ily állapotok mellett nem lehet demokratikus fejlődésről beszélni. Lapozzunk vissza a történelemben Félezredévvel ezelőtt hős katonát választottak a minden ízében szétbolygatott ország vezetőjévé, aki az akkor szintén végpusztulással fenyegető ozmán veszedelemnek gátat vetett és a zűlött közállapotokat rendbe hozta — és nyugalmat hozott a szerencsétlen Hazára. A magyar történelem nem egy-két nagy vezetőjének neve felzárkózott Hunyadi Jánoséhoz. Fenséges alakjuk minden időkre, egymás mellett, arany lapon örökítjük meg az utókornak; mi, a haza hű tollforgató szolgái. Mint mindig, most is csak egy fohászunk van a Magyarok Istenéhez és pedig az, hogy új Kormányzónk hazafias és csakis magyar érdekekért önfeláldozóan nemes életű legyen, aki érdemes lesz arra, hogy nemzetünkön belül és kívül élő minden vallású főpapjának áldására érdemes legyen és sugározza be életét azzal nemzetünk felvirágoztatására, szétszakított népünk és nemzettestünk egyesítésére. Nevéhez fűződjék a hatalmas, boldog, nagy Magyarország újbóli megteremtése. E gondolatok és kívánalmak végeztével kívánok Nagyon Boldog szent Karácsonyt és egy Boldogabb Űjesztendőt a Világ minden pontján élő magyarságnak. Ügy, ahogy történt és amint ma nemcsak az akkori idők átélése, tapasztalatai, de a gondosan megőrzött hiteles, dokumentáló iratok birtokában, azoknak feltárásával adhatok számot róla. Kötelességem tudatában, az 1945-ös „felszabadulás” után — az oldott kévesors szerint Amerika és más kontinenseken széjjelszórt, a nemzethűség jegyében egységes cselekvők hírnevének védelmében. Úgy az időközben elhunytak, mint a ma is emlékező k serege és a velük szolidaritást vállalt más népek fiai is bizonyították a magyar nép egységét, ötvözetét a szabadságharc győzedelmes napjaiban. Tovább az időrendi történések vonalán, Clevelandban, ahol az elindított sürgönyök, sokszáz telefon, Dr. Szakáts István, az idegenben is őrzött jogászi gyakorlatával — a város illetékes hatóságától hirtelen megszerzett, az University Circle széles térségében gyülekezési jogot biztosított engedélye alapján; 1956. október 25-én este, amikor a Magyar Szabadságharc még csak fejlődésben volt, a clevelandi gyülekezet már hatalmas méretű közgyűlést tartott. Amint magam ma is meghatott lélekkel tekintek vissza a reflektorok fényében világos terepre, hallom a Kossuth-szobor talapzatán álló uram, Szakáts István magyar, majd angol nyelven is megismételt beszédét. Az akkor már háromezernyi és még özönlő hallgatóság, a környező városokból odaporzott, már a határon túli Kanadából is berepült lelkes honfitársak, a magyarsággal azonosságot vállalt lengyelek, ukránok, a II. Rákóczi Ferenc „gens fidelissima” derék rutén dédunokái, velük az előbbi időkben a világhódítói kezekbe került magyari parlagról Amerikába kivándorolt „régiamerikások”, az akkor már közel tízezernyi hallgatóság. A feltörő tapsvihar után, a beszédben kihangsúlyozott fontos, sürgős tennivalókhoz hozzászólók. A katonák részéről vitéz Kovács Gyula szkv. altábornagy, a Csendőrök Közösségének képviselői, v. Marssó Lőrinc, dr. Lelbach Antal a Délvidékiek Közösségének képviselője, dr. Balló István, a kárpátaljai v. Pánczélos Mihály. Mint, együttesen, az akkori súlyos időkben minden nemes célra adakozók, nyitott pénztárcások, nem az egyéni vagyont hajhászók, de az adakozói készséget — a hazafelé segítés óhaja szerint bizonyítók! Akkor, amikor odahaza már ragyogó férfiarccal indultak harcba a gyerekek is. Ám tovább, a nagygyűlés végeztével, az ott hozott rezolúció után este 10 órakor már az első sürgönyök indítása! Az elsővel Amerika elnöke Dwight Eisenhowerhez Washingtonba, a komolyan alátámasztott kérelemmel: adassák az önként jelentkezett, készenlétben álló férfiaknak transzportáció és fegyver, hogy a hazai testvérekkel együtt harcolhassanak Magyarország szabadságáért. Istenem, ha akkor, ott a nagy téren, utasszállító repülőgépek szállnak le, és megnyitják ajtajaikat a tömeg előtt, röpült volna mindenki — harcolni! Válasz nem adatott! Helyette Amerika akkori, még a roosevelti idők tükörképét vetítő politikai arculata — képek a lapokban, amint az elnök a második világháború idején szövetséges szovjet hadak érdemeit méltatja. Ezek szerint a magyarságot valótlanságokkal hitegetők válaszai az emlékezetes éjszakán indított további sürgönyökre. így, a John Foster Duller külügyminiszter — a közben Jugoszlávia véreskezű Tito marsalljának kezein keresztül Moszkvának szabad kezet biztosítottak a Department of State titkárságán át Clevelandba küldött válasza: „Dear Dr. Szakáts... In the absence of Secretary Dulles...” tudattatik, hogy akciók tétettek: „...by this country and the free world to assist the Hungarian people.” Ugyancsak a United Nations — Egyesült Nemzetek főtitkára, Dag Hammarskjöld New Yorkból indított válasza november 12-én a Clevelandból két, különböző időben küldött sürgönyre. Másodszor, az amerikai TV- ben is közölt, a szovjet tankok indítását is jelzett híradására. Dag Hammarksjöldhöz —- már a „ Quo Usque Tandem", a valóban meddig még, drámai kérdéssel. A válasz Clevelandba: „Dear Sir... Please be assured that every efford is being made.” Bizonyos, akadt ritka kivétel is, így a hálát érdemelt Albert P. Korano képviselő (Washington, D.C.), aki a magyar szabadságharccal kapcsolatos amerikai ténykedéseket: szégyenletes mutatványoknak nevezte. Kezeimben a dokumentáló iratokkal — kérem ennek az írásomnak a keretében — a legjellemzőbb sürgöny szövegét leközölni. Tartozással az 1956-ban is helytállók, cselekvők emlékének. Tartozással az 1956-ban a hazánkban harcolt Hőseinknek, akik a szovjet túlerővel szemben tudatosan vállalták a becsület töviskoronáját! Summa summarum. Köszönöm Istennek, hogy méltatott az említett idők átélésére, megadta nekem az emlékezés kegyelmét. Megőrizhettem a hiteles, bizonyító iratokat. Azokon át is a férjemnek —- az 1919-ben elsőéves Ludovikás korában szabadságharcos, a második világháborúban a Páncélos Hadosztály századosaként az orosz fronton, bezáróan Budapest körkörös védelmében harcoknak Istenhitre és szabadságszeretetre épült credoját. Dr. Szakáts István özvegye * A HSZM értekezletén Major Tibor, a HSZM vezetőségi tagja emlékezett komoly, színes visszapillantással az indulásukra. Hálatelt szavakkal néhai dr. Szakáts Istvánra, mint a Mozgalom alapító elnökére, akinek széles horizontú tudása, jelleme, jogászi gyakorlati szelleme útmutatásul szolgált, a jobboldali gondolatot megszemélyesítő ifjú harcosoknak. RÖVID HÍREK... Kohl nyugatnémet kancellár három részben végrehajtható újraegyesítési tervet ismertetett a bonni parlamentben, mely federációs alapon kívánja megoldani a két német állam egyesülését. A nyugatnémet parlament ugyanakkor hosszúlejáratú gazdasági segélyprogramot ajánlott Berlinnek. * A bolgár nemzetgyűlés az államtanács elnökévé választotta Petar Mladenovot, a bolgár kommunista párt új főtitkárát. Az ünnepi ülés rendjét váratlan közjáték zavarta meg: napirenden kívül felszólalt az egyik képviselő — a bolgár hadsereg valamikori tábornoka — és vizsgálatot kért Todor Zsivkov volt pártfőtitkár ellen, aki tönkretette — úgymond — az ország gazdaságát, családi érdekeit szolgálta és megalázta az embereket. A nemzetgyűlés most bizottságot küld ki a vádak kivizsgálására. Szófiában is mozog a föld... Este harmincezer főnyi tömeg tüntetett a bolgár fővárosban a vizsgálat mellett. KEGYELETTEL EMLÉKEZÜNK KATONA ISTVÁN SZABADSÁGHARCOS BAJTÁRSUNKRA, akit a kaposvári katonai bíróság, mint rögtönítélő bíróság 1957. október 17-én ítélt halálra. Molnár Ferenc hadbíró százados igazolása szerint az ítéletet 1957. október 17-én 17.33-kor végre hajtották szabadságharcos bajtársunkon. István Öcsényben született, ahol a kommunizmus elleni harc magyar parasztjának volt szimbóluma. il;i/iQ: :vÁri ..'■•i'&oi'Kii jjjrór>fí.rLj_n;i:11_r''• •: löni hol 6 bíróná;% ü, 1,^17/10*37, A ti ö p ä ü z t !i r ű :í ej u. £ lí o vóben! a kaposvári katonai bix*cSö:l int rögt önit élő birósáp IC n t o n * István Iju • váci lot t oT1«jd a k-.-'-oovóri katonai ii r-nr lt vá/1 í’cloit ,L-. iiOf-iV úron 19*37• okt. 3.7-óu luu^fcarott nvi lvá.nos t árival ár-r»n Uicjhozt a a'7, al óbbi : I t L u i >; t : Á" 1957*okt»lo.óta o'lős-toa lot:ivGóst :itílab&n lóv*: Aatana látván po.-t /:aki 19^o.rabr.4-ón ücsónvhun cisülotűtt f apja:István,««via:Bogár. k.M'u, mőu :iálí’i ^‘utalinnui ,ctry csőrinek:.- van,fin.foßoi. fir: ynr »b alt.iskolai v'..\j55ci útcégű,hárrvfiszorosrin bűntetteit ülőéintli,gcooiv/ jvossuth L,u,29 rr/.eltti lctko'a- vádlottét :/ bűnbánók u o n ti j a k i : a bilv,. >}.pont jáb út lelvett’io as 199 .évi 28 tvr. által" ri5gt??nbir4 kodéi; alá utalt í’e.óo lőozerrajto^eotéö bűntettében ó. e ezért őt a kiuü6»siteU 1956.évi 28.tvr. 3 §.3.bck.alanjín iia^ál bliti te 16 re Ítél :L . li.i j üOttók. /liiOiíi: :ii . AU 1957.->I:t.i7-ca 1?,>'3 kor v ó r y 19^0, ja*'-. 16-án, / cA fáz Ci 7 tA&lisdt • U '0 ÍMflC iijb.az'.'í: ' / i bi rá; ■yó oluül:.*. 11 O X C t á'c I ij. uiHvd 't' • d t i v * 1 <.’ t v e z i k a i> of i; r^ 19 SftLjj u * i, n - ■ \ n . 7 ns? :i -oin-ár v.rJ.r’íÁ:<i--'Vro. ufr/k ,;// a le*«tóiik,b‘ii* ülii%nőén.
