Szittyakürt, 1986 (25. évfolyam, 7-12. szám)
1986-07-01 / 7-8. szám
1986. július—augusztus tflífVAKÖHT 7. oldal rizmatikus eredet kötelességeit és a “felső világgal” való kapcsolat kozmológikus vonatkozásait fejezi ki. A szkitáknál már az i.e. 5. évszázadból rendelkezünk leletekkel, és az uralkodói fövegek, tehát koronák, pontosan olyanok, mint ahogyan a bizánci udvar e sajátosságát Anna Komnéne leírta. Vagyis: a diádéin: boltozat nélküli, díszes abroncs, mint a 2. és 3. ábrán látható és a 4. ábra mutatja az uralkodó Shapur II Ardas hir II Peroz I Khusrow II i'ezdegerd III 7. ábra: Sasanida-perzsa királyok koronáin a földgömb vagy a Nap látható. fövegét. A díszítések és a rendeltetés szimbolikája visszanyúlik a mezopotámiai káld-sumír hiedelembe. így külön tanulmányban részletezhető csak. A szkíta királyoknál azonban nemcsak boltozatos koronát találunk, hanem aranyból készített “süveget” is (5. ábra). A “pártosnak” nevezett szkíták is megtartották a régi hagyományt. Ott is megtaláljuk a “süveget” is (6. ábra) és a boltozatos koronákat is (7. ábra). Mivel a bizánci császárok magukat a pártos Nagy Arsák (a történelemben “arsacida” névvel) leszármazottainak tartották, megérthető és logikus, hogy az Anna Komnéne által leírt bizánci korona használat és a különféle koronák a régi szkíta pártos örökségként maradtak fenn és lettek továbbfejlesztve — ötvösművészeti vonalon — a kor és az udvar kívánalmai szerint. A szimbolizmushoz tartozó fenti adatok és magyarázatok után most már visszatérhetünk eredeti témánkhoz, és adjuk együtt azt a címet a következő fejezetünknek: A MAI MAGYAR SZENT KORONA VIZSGÁLATA Vegyük fel a tudatosan elhagyott fonalat és induljunk el történelmünk azon szakaszából, melyben I. Géza királyunk trónralépésének idején — a magyar nemzetnek nincs koronája. Aki ismeri a mai magyar koronát, az egyszerűen felel, illetőleg cáfol... mondva: “a mi Szent Koronánkon rajta van Géza királyunk képe és Dukász Mihályé is, aki neki a korona alsó részét küldte”. Az “alsó rész” a korona abroncsa lenne. Ezen valóban rajta van Géza zománcképe, de Dukász M ihály (Dux Michael) képe nem az abroncson, hanem a fejet borító pánton van. Felmerül tehát az a kérdés: “ha Dukász Mihály küldte — állítólag — az abroncsot, akkor miért Konstantin képét tette rá, aki 1. Endre királyunknak küldte azt a koronát, amit Salamon magával vitt — és miért nem a saját magáét, az ajándékozó képét illesztette oda...? (1. Géza felesége görög hercegnő volt.) Ezekre a kérdésekre és a mai Szent Korona — állítólagos — “két különböző részből összeforrasztott és utólagosan készített” hiedelmére választ adtak a mérnökök és fizikusok <i2>, akik megállapították, hogy: “a korona készítése egy összefüggő, egységes rendszert mutat. Van egy fontos konstrukciós következmény, nevezetesen, hogy az abroncs és a pántok hosszából kiadódó koronamagasság pontosan 5 hüvelyk és ez a korona legstabilabb mérete. Ez azt jelenti, hogy ahhoz, hogy a korona 5 hüvelyk magas legyen és az aranymetszés méretrendszeréhez illeszkedjen, előre kellett megtervezni a pántok hosszát és a rájuk illesztett képek méretét... A korona — szemből és oldalnézetből egyaránt az aranymetszés rendszerére mutat, méghozzá a definiáló számsorból 4-4 tagot reprezentálva. ” A szakértők tehát megállapították azt, hogy a Szent Korona nincs két darabból összehegesztve, hanem pontos és előre kiszámított terv szerint készült annak alsó és felső része és így boltozatos koronának készítették eredetileg. A szakvélemény az előre való tervezés és kiszámítás rendszerét így nevezi: ARANYMETSZÉS Ismerkedjünk meg ezzel a rendszerrel, melyet a régiek “Aurea Sectio”-nak neveztek. Ez a rendszer pedig nem más, mint az esztétikai tökéletesség hatását ébresztő arányelosztás, mely az ékszerek készítésének szerkesztési szabálya az ötvösművészetben. Ez a szabály azt követeli, hogy: az aranymetszés szerint egy készíteni szándékolt szakaszt (A) úgy osszunk fel, hogy olyan arány-összefüggés legyen a készítendő ékszeren, mely szerint a kisebbik rész (A-x) úgy aránylik a nagyobbik (x) részhez, miképpen a nagyobbik rész (x) az egész szakaszhoz (A). Tehát: (A-x):x = x:A. Ebből a definícióból — a fenti egyenletbe való szám behelyettesítéssel —adódik az ún. “Fibonacci-féle számsor”, ami nem más, mint az 1 + 1=2 eredményből indult oly számsor, ahol a következő számot úgy nyerjük, hogy az eredményt hozzáadjuk az előtte levő számhoz. Az előbbi összegezésben az eredmény = 2. Az előtte levő szám “1”. A számsor új tagja tehát: 1+2 = 3. Folytatva: 2 + 3 = 5,3 + 5 = 8,5 + 8 = 13,8 + 13 = 21, 13 + 21 = 34,21 + 34 = 55, 34 +55 = 89... és így tovább. Az eddigi összegezéseink tehát a következő számsort adják: 1, 2, 3, 5, 8,13, 21, 34, 55, 89. Ezzel a Számsorral azonban Fibonaccinál sokkal messzebbre jutunk, mert megtaláljuk a káldeusok kozmológiájában. Azonban nemcsak az “aranymetszés” szabályaként, hanem az emberi élet egyes szakaszait befolyásoló égitestek 8. ábra: A magyar Korona elölnézetben — beméretezve hüvelykben. 9. ábra: A magyar Korona oldalnézetben — hüvelykben. Egy spanyol nyelvű munkámból veszem át azt a táblázatot, amelyik ezt feltünteti (5. tábla). Ebben a táblázatban a káld-sumír kozmológia adatait tüntettem fel, és azt a sok sumír és babiloni ún. “asztrológiai” ékiratok alapján állítottam össze. Az “aranymetszés” szabályai úgy kapcsolódnak e kozmológiához, hogy a régi ötvösművészet pontosan azokat az arányokat használta a készítendő ékszerhez, amelyik égitestet akarta vonatkoztatni az ékszer szimbolikájához. És a káldeai kozmológia törvénye megtalálható a magyar Szent Koronán is. Ezek szerint ez a korona nemcsak ékszer, hanem — arányaiban — az égi törvényt hirdető csodálatos kegyszer is, mely a földi uralkodó rendszert az “Égi Rendszerhez” való alkalmazkodásra kötelezi. A magyar Szent Korona méretezését bemutatjuk a 8. és 9. ábrán, amit — szintén hálás köszönettel — átvettünk a (12) alatt jelzett munkából. A méretezést megállapító szaktudósok a fent ismertetett számsor tagjaira vonatkozólag a következőket írják: “A 2, 3, 5, 8 hüvelyket megtaláltuk. Ha viszont a (következő számsori... beszúrás tőlem) 8, 13, 21, 34 tagokat 4-gyel osztva a Koronán domináns 2 hüvelykre renormáljuk (vezetjük vissza), akkor a 2; 3.25; 5.25; 8.5 hüvelyk hosszakat kapjuk. Ez éppen a Korona oldalnézeti arányrendszere”(9. ábra). Láthatjuk tehát, hogy a Korona szemből a 2, 3, 5, 8 káldeus sorszám tagokat és oldanézetből a 8, 13, 21, 34 tagokat tartalmazza aranymetszési arányrendszerében. Az általam közölt 5. tábla kozmológikus vonatkozásai 'í'ABLAtf0.5. ŰICL05 DE LA VIDA ELEIKOR ÍVEKBEN ■5—0-HOLD £ Z -UJ ÉBER GYORS A5-21-VENUSZ ELBÁJOLÓ MŰVÉSZI JÓSÁGOS MŐr.APKcNT H HH NAP ÖNBIZALOM HATA IOZOTT NEMcSLEKÖ MAP i E'ÖS LOEBANtxuNY MUN* A5!*?C NEMISÉG JUPITER PARANCSOLÓ JÓSÁGOS tekintélyes lelkiismeretes szerencsés 36 58 ^ Vt HT 51 -)—I—í—-i—í—h*69| SZATURNUSZ BÖLCS megfontolt KITARTÓ KÖTELESSÉGTELJESÍTŐ BOSZÜÁLLÓ IS. 53 fi 68 73 7ß Q3 Csúcsteljs f!TM2NY ELÉ !»lí rő : *3 LU ~i-* £ •új tn X 3 : Ho < *. i IU « Irt £t§«r £3*3; Külbetéseoet teljesítve Felmagasetalás. Ha Eleteket tettíl TŐNKBE.A TIED IS AZ. ÉLJ LÉLEKKEL.JÓSÁGGAl és SZERETETTEL. í SEGÍTS: » eopqwqlit: TW Tj.jÁdInt szerint tehát a Korona építésében benne kell lenni azoknak az égitesteknek — a földi időszámítás szerinti — mozgás-adatai, amelyeket az 5. tábla a 34 számig mutat. Ezek pedig a következők: Hold, Merkur, Vénusz és a Nap. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy a Korona díszítésének részleteibe egy tökéletes Nap-, Hold-, Vénusz- és Merkur-kalendárium van rejteki módon beépítve. Ezt a káldeus kozmológiai megállapítást a Koronát — kozmológiai szempontból is — megvizsgáló szakemberek nagyszerűen igazolták, mert tanulmányukban közük, “Csillagászati vonatkozások” alcím alatt (12). Észrevették ugyanis azt, hogy a Korona abroncsára illesztett ékkövek és gyöngyök az abroncs körét 28 részre osztják. Tekintve, hogy a 28 osztású kör, már a káldeus asztronómiában is, a Hold-periódus jelzője volt, amit átvett a görög és az arab csillagászat is, a Korona kozmológiájának titkait kutató jeles szakemberek hamarosan kiértékelték azt, hogy miképpen jelzi a Korona — e rejteki úton — a Hold mozgását és azt is, hogy a Korona e 28 részes körbeosztásának segítségével, miképpen olvasható le a Koronáról a Merkur és a Vénusz keringési ideje is. Adjuk hát át a tanítás szavát nekik. így írják: (a Korona 28 részes körbeosztását a 10. ábra mutatja) “Ha figyelmesebben megnézzük a Korona hátulnézetét láthatjuk, hogy ha a 28 osztású körön kezdőpontot keresünk, azt a kis gyöngyök sorát megszakító “ Mi Duks” képnél találjuk meg. Ez a kiemelkedő jelzés egyben a Holdat jelenti. Mivel a kezdőpontnál van, úgy értelmezhetjük, hogy a Hold jelzőjét gondolatban naponta vigyük tovább egy hellyel (az óramutató járásával ellentétes irányban). így 28 nap alatt érünk körbe — mint Stonehengeben. További (Folytatás a 13. oldalon) 6. ábra: A Pártos-Birodalom királyainak boltozatos koronái és süvegei a korabeli birodalmi pénzeken.
