Szittyakürt, 1986 (25. évfolyam, 7-12. szám)
1986-12-01 / 12. szám
1986. december «ITtVAKÖftT 7. oldal RADICS GÉZA: Az esztergomi oroszlánok üzenete Badiny Jós professzor érdeme, hogy az esztergomi várkápolna falán megmaradt oroszlán festmény-töredéket, mint a magyarság ősműveltségének egyik legértékesebb példányát becsülhetjük. Ő volt, aki fölismerte a ma már híres babiloni pecséthenger nyomán a festmény ókori kötődéseit, vonatkozásait. Felismeréseit legrészletesebben az Ister-Gami Oroszlánok Titka című munkájában tette közzé. E munkájában tárgyalja a kápolna építésének, de még inkább az oroszlánok festésének időpontját. Tárgyalja az életfa, a rozetta, a farok, az oroszlán mozdulatának kozmológiai vonatkozását. Továbbá az oroszlán oldalában látható négy jelet is, amelyek tulajdonképpen a felismerés pilléreinek számítanak a babiloni pecsét kapcsán. Nos, e rövid dolgozatban éppen e jelek magyarázatához lenne hozzáadni valónk. Badiny professzortól megtudtuk, hogy a babiloni pecsét oroszlánjának oldalán látható négyjel EA isten neve, akinek nevét az ékírásokban négy ékkel írták. Négy ékkel írták a legősibb sumír város, Eridu bölcsesség istenének, EN-KI-nek nevét is. Ő állította rendszerbe a világot, ANU és ENE1E hármasságában uralta Sumíriát. ENKI szerepét a későbbi szemita népeknél —azonos hatalmi körrel — EA vette át, aki a pecsét bal oldalán ül trónján, ami jelképe, az oroszlán hátán van. Az oroszlán oldalában, de mögötte is, valóban látható a négy ékjei. Fejmagasságban láthatjuk a Főnix vagy talán a turulmadarat, az Isten jelképét. A pecsét jobboldalán SZIN-t, a babiloniak „hold-istenét” láthatjuk, akinek nevét három ékkel írták, és akinek jelképe a bika volt, melynek oldalában ott van a három ék. A jelek e magyarázat alapján értelmet kapnak, s ezen ismeret birtokában megkísérelhetjük az esztergomi oroszlánok jeleinek üzenetét földeríteni. Induljunk ki abból hogy az esztergomi oroszlán oldalában a négy jel ENKI vagy E A istent képviseli. A jelek azonban nem szabályos ékek, hanem hármas halommal vannak egybeszerkesztve, tehát további mondanivalójuk, értelmük van. Badiny professzor Margaret von Haynalt idézi, aki a négy jelből a mezopotámiából származó magyarság négy birodalmát olvassa ki: Káldeát, Szabiriát, Dentu-magyariát és a Kárpát-medencét. Lehetséges, de ebben az esetben az EA nevét jelentő és az Isten fogalommal bíró négy ékjelet föl kell cserélnünk a négyes (4) szám értékére, amit aztán kapcsolhatnánk az ország fogalomhoz. Szerintünk más megoldás is elképzelhető A hegyet, földet már az ősi képírásokban is hármas halommal írták. A sumíroknál ez átment a szárnélküli hármas ékbe , míg az egyiptomiaknál, a hieroglifákban megmaradt a hármas halom gGo.. A hármas halom elsődleges értelme a hegy volt, de használták az ország fogalom írására is. így tehát, ha az oroszlán oldalában látott jelek fogalmait összeolvassuk; a négy ékjei ENKI, EA nevét, azaz az ISTEN értéket kapcsoljuk a hármas halom ORSZÁG értékéhez, akkor megkapjuk az ISTEN ORSZÁGA fogalmat. Ez pedig pontosan Az esztergomi oroszlán beilleszthető nemcsak a sumírok, de az avarok, sőt Árpád magyarjainak eszme- és hitvilágába is. Ezután vegyük vizsgálat alá királyivagy nemzeti címerünk kialakulásának történetét, de még inkább alkotóelemeinek mondanivalóját. A címer bal felében a négy piros és négy fehér sávot láthatjuk, míg jobb oldalában a zöld hármas halmot, amelynek középső domborzatán egy korona van, amin a kettős kereszt áll piros mezőben. Az alkotóelemek értelmezésére különböző magyarázataink vannak, ami végsőfokon annyit jelent, hogy címerünk mondanivalóját valójában nem értjük, nem ismerjük. Kíséreljünk meg egy kiértékelést az esztergomi orszlánok és a babiloni pecsét segítségével, de előtte vázoljuk föl az alkotóelemek ismert magyarázatait. Kezdjük a baloldali négy páros és négy fehér sávval. A legjobban hangzó magyarázat az volt, hogy a négy fehér sáv a piros mezőben a Kárpátmedence négy ezüst folyóját: a Dunát, Tiszát, Drávát és Szávát jelképezné. Ez valóban szépen összecseng, de ettől többet aligha lehet elmondani róla. Mi történt ugyanis az erdélyi medence vízlevezetőjével, a Marossal? A Maros hosszúsága nagyjából megegyezik a Dráváéval és Száváéval, jelentősége viszont nagyobb. Egy országnyi földrész vízleözv. GOMBÁS JÁNOSNÉ 1913-1986 Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Gombás Károly nemzettestvérünknek, a Hungária Szabadságharcos Mozgalom egyik alapító tagjának édesanyja özv. GOMBÁS JÁNOSNÉ szül. HAJDÚ ERZSÉBET életének 74. esztendejében, 1986. november 22-én Érden, visszaadva nemes lelkét Teremtőjének, csendesen elhunyt. Gombás Jánosné nemzetesasszony, akit gondolatban az érdi temetőbe kikísértünk, akitől most elbúcsúzunk, akiért különös szeretettel kondul a magyar szív harangja, magán viselte mint sokgyermekes magyar édesanya a természetfeletti nemesség jegyét. Gombás Jánosné 1913. július 13-án született Egerlövőn, szegényparaszti sorssal, mint magyar édesanya hivatása magaslatán teljesíti be életét hitvese, Gombás János oldalán. Gombás Jánosné arra lett teremtve, hogy rendkívüli erényeivel, az áldozathozatal szeretetével példázza a magyar édesanya hivatását, aki gyermekei leikébe palántálja mindazt, amit szentnek és magyarnak tartott. A Gombás család mélységes gyászában osztozva búcsúzunk Gombás Jánosné nemzetesasszonytól, búcsúzik a Hungária Szabadságharcos Mozgalom, búcsúzik a Szittyakürt és a fájdalom harangját kondítja meg mindazokban, akiknek most már az árván maradt Gombás családdal együtt a jelenlét helyett emlékezést jelent a drága édesanya... Emlékezést a temetőben pihenő vagy a kettős járomban maradt, de ott is gy ermekeiért aggódó magyar édesanyai szívre... vezetője. Alig képzelhető el tehát, hogy kimaradhatott volna a címerből. A sávok értelmezésére talán éppen ezért van egy másik magyarázatunk is, miszerint azok a hét „honfoglaló” törzset jelképeznék. Igaz ugyan, hogy a címerben nyolc sáv van, mint ahogy nyolc sáv van a XI. századból való legrégibb zászlónkon is, amit a Hadtörténeti Múzeumban őriznek. Még nincs tisztázva, hogy Árpád magyarjai hány törzzsel foglalták el a Kárpát-medencét, de a jelek arra mutatnak, hogy a számuk több lehetett a hétnél, a nyolc sem kizárt tehát. így, e magyarázat elfogadhatónak mutatkozik. Nincs kizárva viszont az sem, hogy a négy fehér sáv piros alapon ENKI vagy EA nevét örökítette meg. Sokkal bizonytalanabbak a jobboldal alkotóelemeinek ismert értelmezései. A zöld hármas halomban egyesek a Golgotát, mások a Tátra—Fátra—Mátra hegységeket vélik fölismerni. Nos, annak ellenére, hogy ebben is van némi igazság, a jó hangzású öszszecsengésen túl, erre sem lehet többet mondani. Amint már korábban bemutattuk, a hegyet valóban hármas halommal írták már az ősi képírásban. Azokkal azonban sohasem lehetett írni egyetlen hegy tulajdonnevét sem. A Tátra védelmére még csak fölhozható, hogy a Kárpátok legmagasabb hegye, de mit hozhatunk föl Fátra és a Mátra védelmére? A Kárpátoknak számos más hegye van, amelyek magasabbak a két utóbbinál, vagy sokkal inkább népünk lelkűidéhez nőttek. A hármas halmon álló, azaz a koronából kinövő kettős keresztet az apostoli kettős keresztnek szokás emlegetni, amit Szent István kapott volna II. Szilveszter pápától az apostoli jog gyakorlásának jeléül. Ezzel az a nehézség, hogy a Szent István koronázási palástján trónoló király, tehát Szent István egy országalmát tart bal kezében, amin egy rendes és nem egy kettős kereszt van. E tényt még az is súlyosbítja, hogy az ismert királyi nagypecséteken, amelyeken az illető királyokat trónjukon ülve ábrázolják, és bal kezükben az országalmát tartják, mind Szent Istvánéhoz hasonló rendes keresztekkel vannak ellátva. Ilyenek, hogy csak néhányat említsünk: III. Béla, Imre, II. Endre, IV. Béla, Károly Róbert és Zsigmond királyainké. Zsigmond nagyváradi sírjában találtak is egy ilyen országalmát. A hármas halomra helyezett koronát meg a nagy hallgatás fedi be csupán. Az imént elmondott nehézségek ellenére, ha elfogadjuk a kettős keresztet az apostoli kettős keresztnek, a hármas halommal egybekapcsolva meggyőző és értelmes magyarázatot kaphatunk. így, ha a kettős keresztet az apostoli jog jelképének mondjuk, az alatta lévő koronát pedig király értéknek olvassuk, akkor megkapjuk az APOSTOLI KIRÁLY olvasatot. Ehhez viszont hozzá kell olvasnunk a hármas halmot is ország értelemmel, ami az APOSTOLI KIRÁLY ORSZÁGA vagy az APOSTOLI KIRÁLYSÁG olvasatot adja. Tény, hogy az apostoli jogot — a pápán kívül — csak a magyar királyok gyakorolták, ezt pedig mindkettő az Isten nevében, vagy az Isten kegyelméből tehette. Ugyanilyen sajátos módon fejlődött ki a magyar királyi eszme keretén belül a szent korona tana, ami szerint már nem is a király, hanem a korona uralkodik, mely hatalomnak a király is alá van vetve. A kettős kereszt és hármas halom fenti magyarázatát azonban meg kell kérdőjeleznünk — a már említett nehézségek miatt, valamint azért is mert más megoldás itt is elképzelhető. Ezek után nézzük címerünk alkotóelemei összeolvashatóságának másik lehetőségét. A címerekben ugyanis az alkotóelemeknek értelmük serint kell kapcsolódni, mert azok bizony nem mások, mint a korai képírás kései hírnökei. A hármas halmot itt is nyugodtan olvashatjuk ORSZÁG értékkel. A kettős keresztet is lehetne ISTEN értékkel olvasni, ha azt Jézus keresztjének mondhatnánk. Tudjuk, hogy Jézust nem kettős keresztre feszítették, tehát a magyarázatot máshol kell keresnünk. E sorok írója akkor döbbent rá egy esetleges magyarázatra, mikor az enlakai unitárius templom mennyezetének rovásírásos feliratát vizsgálgatta, ami így hangzik: GY AZ ISTEN GEORGYIUS MUSNAI JÁKÓ. Musnai mester következetességébe mintha hiba csúszott volna. A rovás rövidítési szabálya szerint ugyanis, az e betűt, mint nyelvük leggyakrabban előforduló magánhangzóját, el lehet hagyni még akkor is, ha az a szó kezdő betűje. De miért nem hagyta ki Musnai az e betűt az Isten szóból is? Talán az EGY ISTEN gondolatot jelképesen is ki akarta fejezni a rovásírás ,gy’ = t betűjével? (Folytatás a 12. oldalon) T BABILONI PECSÉT
