Szittyakürt, 1986 (25. évfolyam, 7-12. szám)
1986-10-01 / 10. szám
6. oldal «ItfVAKÖHT 1986. október DR. LELBACH ANTAL: VILÁGPOLITIKA A délszlávok és Amerika A Szovjetunió az utóbbi időben óvatos tapogatózásokkal közeledik Jugoszláviához. Elővigyázatosságának oka az, hogy Bulgáriát, mely leghűségesebb szövetségese a Szovjetnek ebben a térségben, nem lenne könnyű rábírni arra, hogy ne harcoljon nemzeti kisebbségéért a niskopljei vidéken. Ez a macedón kisebbség Jugoszláviában él és erre a területre Bulgária igényt tart. Viszont a jugoszláv kormánykörök csak akkor hajlandók megegyezni a Szovjettel, ha a Kreml Bulgáriát rávenné arra, hogy erről a területi igényéről lemondjon. Jellemző, hogy ugyanakkor a szovjet minden támogatást megad Bulgáriának, hogy a kelet thráciai török kisebbségét minden eszközzel nyugodtan elnyomhatja! A szovjet közeledése belgrádi kormánykörök szerint arra vezethető viszsza, hogy Jugoszlávia jelen határainak fenntartására az egyetlen megoldás a katonai diktatúra bevezetése. Jelenleg ugyanis a gazdasági és politikai helyzet napról-napra romlik és a munkanélküliség rohamosan emelkedik. Belgrádi jelentések szerint az ez év június 28-án összegyűlt Kommunista Ligának kongresszusa nagy csalódást jelentett azok részére, akik egy új és radikális programot vártak. Ennek kellett volna helyreállítani a rendet, főleg Koszovó—Metohiában. A kongreszszuson résztvevő delegátusok nyíltan kritizálták a hatóságot. Egyrészt kudarcot vallott az a tervük, hogy a gazdasági helyzeten javítsanak, mert az infláció majdnem 150 százalékos, másrészt, hogy a rendet a Koszovó térségében még az erőskezű volt belügyminiszter sem tudta helyreállítani. A Liga távozó elnöke, Vidoje Zarkovic arról beszélt, hogy az országban a szerbek részéről elégedetlenség vetette fel a fejét. A legnagyobb baj szerinte az, hogy a krízis a kormány rezolúciójának ellenére évek óta tárté és állandóan növekszik. A jelenleg kinevezett államfő Branko Mikulic, aki boszniai születésű szerb, a gazdasági élet javítására sorozatos intézkedéseket terjesztett elő — de ilyeneket már nagyon sokszor hallott a lakosság. Az országot uralom alatt tartó kommunista teoretikusok elismerik, hogy szükség van jelentős változtatásokra. Azonban amikor ezek szembe kerülnek helybeli hasonszőrű elvtársaikkal, a különböző autonóm vidékek képviselőivel, akkor meghátrálnak és az újításokat nem hajtják végre. Amíg a gazdasági életben anarchia uralkodik, addig a politikai helyzetet csak szigorú rendőri ellenőrzés tarthatja fenn. Legnagyobb a feszültség Koszovo—Metohia vidékén, ahol újabb összetűzések voltak a többségben lévő albán lakosság és a szerb hivatalnokok között. Ezen a területen minden hat lakosból 5 albán és ezek legnagyobb része elidegenült a szerb államvezetéstől. A közhangulat az, hogy a megbízható és központosított katonaság fogja átvenni az uralmat. A jelenlegi hadügyminiszter Branko Mamula admirális főleg a fiatalabb generációtól kapott támogatást a kongresszuson. Ők látják benne azt- a személyt, aki a rendet helyre tudja állítani. Egy ilyen katonai kormánnyal Jugoszlávia közelebb jutna ugyan a Szovjetunióhoz, de nem valószínű, hogy hivatalosan csatlakozna a szovjet táborhoz. Az új központi bizottság 165 választott tagja sokkal fiatalabb elemekből áll, mint az előző, mert hetven százaléka a tagoknak 55 éven aluli, tehát túl fiatal, hogy bármilyen szerepet játszott volna a háborúban és a rendszerváltozásban. A mai napig az Egyesült Államok kormánya dédelgette Jugoszláviát, mert húsz billió dollár segéllyel mint baráti államot kezelte, jóllehet, a UN- ben a jugoszláv delegátus mindig az Egyesült Államok ellen szavazott. Hogy a Jugoszláviában élő kisebbségek, főképp a magyarok milyen elnyomásban részesülnek ma is — arról a szabad világ nem értesül. A State Department csak a chilei diktátort és a délafrikai „apartheid”-et ítéli el. Nem ítéli el Ceaucescu emberi jogokat sárba tipró Romániáját, vagy Gorbacsov oroszországi diktatúráját, ahol a Gulág továbbra is működik. Az is süket fülekre talál, hogy a kommunisták Etiópiában kiéheztetik a velük egyet nem értő törzseket. Nyugat-Európa politikai beállítottsága Jugoszláviával kapcsolatban ugyanaz, mint az Egyesült Államoké. Igen kellemetlenül érinti az utóbbit az európai baloldal antiamerikanizmusa. Ez legvilágosabban megmutatkozott a Líbia elleni amerikai támadásnál. Az angol szociáldemokrata képviselők A csernobili atomrobbanás után világossá vált Gorbacsov tekintélyének ingadozása és gyengesége. Ritkán történik meg, hogy ilyen betekintést nyerhetünk a színfalak mögé. Két nap telt el, míg Gorbacsov a valóságos helyzetről hiteles tájékoztatást kapott. Ez a hírközlési késedelem nem egyedül álló a szovjet rendszerben. Visszavezethető a sztálini időkre, amikor egy rossz hír közzétételekor már lehullottak a fejek, még mielőtt Nyugat valamit is sejthetett volna. Hogy mi történt Csernobilban, csak lassan szivárgott ki. Akik felelősek voltak a borzalmas katasztrófáért — a legmagasabb beosztásban levők — mindent megtettek, hogy kisebbítsék az eseményt. így Gorbacsov csak 42 óra múlva tudta meg, hogy több, mint egy kisebb balesetről van szó. Ezek után Gorbacsov összehívta a Politbürot és azt ajánlotta, hogy belföldön és nemzetközi vonalon nyilatkozzanak, hogy szavahihetőségüket bizonyítsák a világ előtt. Ezt a javaslatot a Politbüro visszautasította — kivéve Csebrinkovot, a félelmetes KGB vezetőjét. Feltűnő, hogy e hatalmasság támogatása ellenére Gorbacsov javaslatát a nagy többség visszautasította. Csak amikor Nyugat felhördült, beleértve a szovjet blokkot is, akkor érezte Gorbacsov elég erősnek magát, hogy a Politbüro ellenére a valóságot elmondja. Érdekes, hogy a szovjet újságok mély hallgatásba merültek. Gorbacsov ekkor egy sajtókonferenciát hívott egybe, ahol mindent elmondott, ami tudomására jutott. Az elmondottak nemcsak a csernobilban történtek miatt fontos, de bizonyíték arra is, hogy Gorbacsovnak még nem sikerült a Kreml, a párt és az ország abszolút urává lennie. Kezdve a Politbüronál, és lefelé menve a párt vonalán, Gorbacsovnak két különálló csoport ellenfele van. Az egyik csoport azt állítja, hogy minden-Amerika ellenes kijelentései azonosak voltak a líbiai hangnemmel. Ez az ellenséges fellépés nemcsak Angliára vonatkozik, hanem szerte Európára. Ez a Kremlnek politikai előnyt biztosít, mert Gorbacsov célja az, hogy éket verjen Európa és az Egyesült Államok közé. Ettől azt reméli, hogy a NATO szétesik. A Kreml stratégiája az, hogy kezében tartja a nemzetközi békemozgalmat és az erősen infiltrált európai zöldeket, az ún. „anti-nuke” mozgalmat. Ezek segítségével kavarja fel Moszkva az Amerika-ellenes érzelmeket. Az európai politikusok, akik a zöldek kegyeibe akarnak férkőzni, saját céljaik elérése érdekében előszeretettel ismételgetik a zöldek jelszavait. Lehetséges, hogy ilyen körülmények között a NATO nem éli túl a munkáspárti uralmat Angliában és a szociáldemokrata vezetést Nyugat-Németországban. Moszkva ezt nagyon jól tudja és a kritikus választások közeledtével tervszerűen dolgozik. Beszédeivel, béketerveivel Gorbacsov azt akarja bizonyítani, hogy az amerikai elnök és nem ő a kerék kötője a nukleáris megegyezésnek. Úgy tűnik, hogy Washington jobban aggódik a Nyugat belső ellentéteivel, mint a kétoldali lefegyverkezéssel, tehát a szovjet—amerikai problémával. Pedig a jelenlegi helyzet kikristályosodását csak az atomerő csökkentési megbeszélések és döntések után várhatjuk. ben támogatja, beleértve az újításait is. A másik csoport nyíltan ellenkezik Gorbacsovval és szembeszáll vele. Ezt anyílt és becsületes csoportot Gorbacsov respektálja, vitatkozik velük, támogatásukat kéri. Az első csoport a veszedelmes talpnyalókból áll és tulajdonképpen ezek is ellenfelei. Gorbacsov soha sem tudja, hogy azok, akik tagjai a pártnak és a Politbüronak, sőt annak legfontosabb vezetői, mikor fognak egyszer ellene fellépni? Nyugaton sokan azt állítják, hogy Gorbacsov népének támogatásában részesül és ha egy leszámolásra kerülne a sor ellenségeivel, a néphez fordulhatna, melytől tejes támogatást kapna. Ez az elképzelés mutatja, hogy mennyire tudatlan a Nyugat a szovjet rendszerével és népével szemben. Mi a helyzet a hatalmi küzdelem terén Kína és Oroszország között? Nyugatnak szinte szerencséje, hogy Kína tőle olyan távol van. Ez azt jelenti, hogy a kínaiak nem érzik magukat fenyegetve sem Nyugat-Európától, sem az Egyesült Államoktól. Kína egyetlen fájdalma az Egyesült Államok felé az, hogy túl erős, túl gazdag és technikailag túlságosan előrehaladott. Ugyanez nem mondható a szinoszovjet ellenségeskedésekről. Moszkva es Peking tudatában van annak, hogy a két ország csak úgy élhet egymás mellett, hogyha az egyik bábuja lesz a másiknak. Kína vezetői bizalmatlanul és vegyes érzelmekkel fogadják Gorbacsov hízelgő szavait. Az utóbbi hónapokban Gorbacsov békeoffenzívát kezdett, amit a kínaiak nem vesznek komolyan, habár nem utasítják vissza. Inkább több érdeklődés cseng ki válaszaikból, hogy Moszkvát további engedményekre kényszerítsék. Gorbacsov már felajánlotta, hogy a mongol határon állomásozó hadosztályainak lényeges részét visszavonja és Afganisztánból is kivon 6000 katonát. Gorbacsov és Kína Mindez Kínát hidegen hagyja. A javuló viszonyok mellett a Szovjet és Kína között megoldhatatlan akadály a határkérdés, amit Gorbacsov nem tud és nem akar megváltoztatni. Balgaság lenne azt hinni, hogy az Egyesült Államok nem fogja kihasználni a hatalmi küzdelmet Ázsiában. A nyugati kereskedelem mindent meg fog tenni az egy billió emberből álló piac megszerzésére. Az újítások és kommunista kína átszervezése nagyon elővigyázatosan halad előre. Az főképpen Dang Xiao Ping érdeme, hogy a reformok megvalósulása hosszú éveket vesz még igénybe. Ő jelenleg 83 éves, esetleges utóda 71. Gazdasági elképzeléseiket koruk veszélyezteti. Kína stratégiai konszolidációja igen fontos az Egyesült Államoknak, mert az USA távolkeleten veszélyeztetve van a Szovjetuniótól. Ez nagy gyorsasággal terjeszkedik és fejlődik a Japán öbölben. A Szovjetunió csendes-óceáni flottája kb. 400 hajábál áll és 139 tengeralattjáróból. John Lehman, az amerikai tengerészeti miniszter szerint az orosz flotta ezen a területen több mint kétszerese az összetett japán—amerikai flottának. A szovjet flotta erősen gyarapszik 30 ezer tonnás tengeralattjáróival, melyek a vladivosztoki térségben gyülekeznek. Ezért érthető, hogy az USA Beiging kooperációját keresi, hogy ellensúlyozza a szovjet katonai erejét, melynek egyik célja körülvenni Kínát. Nemrégen közös hadgyakorlatok folytak a dél-kínai öbölben — a kínai tengerészet és az Egyesült Államok hetedik flottája között. Nem szabad lekicsinyelni Taiwan jelenlétét a szovjet elleni akcióban. Tavalyjúniusban az USA-val közös hadgyakorlatban vett részt. Az Egyesült Államok adminisztrációja azonban megtagadta Taiwan kérését modern harci repülőgépek vásárlása tárgyában, nehogy egyenrangú legyen kommunista Kína légi haderejével, mert azt az Egyesült Államok modernizálta. Hogy Taiwan megtámadja kommunista Kínát, arról szó sincs, de Kínának Taiwan fájó pontja marad. Deng Xiao Ping elhallgattathatná marxista kritikusait, ha elfoglalná Taiwant, de erre nincs szüksége, és ez a kérdés jelenleg nem időszerű. A látszólagos kedvezmények, amit Hong Kong kap, amikor 1999-ben viszszakerül Kínához, valamint a hasonló engedmények, melyeket Macao is meg fog kapni a jelenleg Portugáliával folyó tárgyalások alapján — arra készíti elő a világot, hogy egy ország két különböző szisztémával is vezethető. Ez állhat a taiwani kérdésben is. A kínai gazdasági fejlődés biztató az ország jövőjére nézve. Biztos az, hogy a kommunista gazdasági élet liberalizálódása — főleg az utált és hasznavehetetlen kollektív farmok megszüntetése — visszavezethető a Taiwanon elért gazdasági sikerekre. Az evolúció folytatódni fog a kommunista Kínában és elérheti azt a fokot, ahol a sokezer éves tradíció egyesülni fog a modern társadalmi fejlődéssel. A Bocskay István Kultúrkör szeretettel hívja a magyar testvéreket jótékoncélú moziestjére 1986. október 17-én, este pontosan 7 órai kezdettel két magyar film vetítésére kerül sor: ZÁRT TÁRGYALÁS és DANKÓ PISTA a Calvin-teremben (15300 Puritas Ave., Cleveland, Ohio). Adomány: 3.00 dollár. A Bocskay István Kultúrkör a teljes bevétellel Somlai Roland budapesti kis csecsemő szívoperációjának kórházi költségeihez kíván hozzájárulni.
