Szittyakürt, 1985 (24. évfolyam, 1-11. szám)
1985-01-01 / 1. szám
1985.január tflTTVAKm 9. oldal Ez a hatalmas szkíta város 1960-ban került napvilágra Tádzsikisztánban. Neve Kukhna-kala. Nagy Sándor előrenyomulása idején már állt és végül a macedónok által egy ideig ellenőrzött Baktriához is tartozott. Végül a Kína felől délre vonuló, Indiában harcoló Kusán-hunok fontos központjává vált. A görögök ázsiai uralmát a kusánok szüntették meg. A kusán-hun hagyományok mélyen népünk mithológiai-mese világának része, és az akkor hatalmasan fejlődő Indiai félsziget hatása érződik is népi hagyományainkon, de minthogy nincs saját, tudományos, hungarológiai kutatásunk, ezt is csak íróink és műkedvelőink kutatják. Mint szinte minden egyebet, ami szellemi életünk túléltetéséhez szükséges kellene hogy legyen. eklogájában megjósolta Krisztus eljövetelét. Jupiter az ő leírásában már közel áll a monotheizmus felséges istenéhez, aki a Föld és Ég egyedüli ura. A világirodalomból tudjuk, hogy a műeposz írásban Vergiliusz közel kétezer évvel megelőzte Dantét, Tassot és Miltont. Nem véletlen, hogy Vergiliusnak a Tartarusz (a gonoszok) és az Elysium (az üdözültek lakhelye) bemutatására Dante az Isteni színjátékban túlvilági útjára éppen Vergiliuszt választotta vezetőjéül. írásunk célja eljutni a magyar ősmondákhoz. A szláv népek mindegyikét daloskedvű népnek ismerjük. A szerb guzlicárok éppen olyan művészien megszerkesztett és tartalmas dalok, mint a görög dalnokok, a kelta bárdok, a frank trubadúrok és a germán minnesängerek dalai. Az északi szláv népek örökbecsű hőskölteményeiből Ilia, Piost és Prsemysl nemzeti hősök nevei ismertek. Későbbi költői mű az Igor éneke. A hajdani Oroszország két városa, Kiev és Novgorod központ-vetélkedése folytán azonban az ősi szláv népmondák szereplői helyett Vladimir kievi cárt szövik a hősmondákba, kinek nevéhez fűződik az orosz nép keresztény hitre való térítése. Safárik jeles prágai irodalomtörténész mutatott rá, hogy a szláv népköltészetre támaszkodó nemzeti eposzok kifejlődését a kereszténység felvétele, főként a latin papság tevékenysége gátolta. A kelta eposzokról csak annyit, hogy rokonság és nyelvi átfedés is kimutatható a szanszkrit irodalommal. Világirodalmi értékűek a Nagy Károly mondakör, az Arthur monda, a Grál- és Parsifal mondák. Költői báj teszi kedvessé a Trisztán és Lancelot mondákat. Említésre méltó a keresztény civilizációnak sokáig ellenálló molnárlegényből vezéri rangra emelkedett Don Ruy Diaz históriája. Ezt a Cid költemények őrzik napjainkig. Hallatlanul gazdagok a germán népek hőskölteményei. Az ősárja hitvilág égi istene Thor, míg a tűzé Donar. Ez megfelel az ó-hindu Indra és Angi isteni személyeknek. A segítő istenek mellett gonosz, ártalmas lényeket is ismertek, óriások, törpék, manók, koboldok, viliik, elfek, nixek, sárkányok, lindvurmok s ezek színesítik az ó-germán mondákat. A germán népek ősmondáinak csak címszavakban történő felsorolása is sok lenne. A germán nép szerencsés, mert a Nibelung éneket, s annak szereplőit Odint, Szigfridet, Gudrunt, Hagent, Rüdigert, Brunhildát, Krimhildát s még a törpe Albarich nevét is színes, regényes, véres történetben halhatatlanná tette a világhírű operák szerzője Richard Wagner. Meglepetéssel és örömmel találkoztunk a német irodalomban az Etele mondák (azaz Attila mondák) és a Hun—magyar mondák című írásokkal. A N ibelung énekeket mai formájában szívesen nevezik a keresztény kultúrtalajban gyökerező nemzeti éposznak. Az ős-germán mondák az Eddákkal és a Völsunga sagával az élen ó-ind fogantatásúak, tehát nem keresztény eredetűek. Mert az még nem tesz kereszténnyé egy mondát sem, ha az az átírásban úgy módosul, hogy a főszereplők a templom kapujában tépik egymás haját. Áttérve az Etele mondákra, Attila nagyságát az is bizonyítja, hogy Grönland szigetén még ma is él két nagyterjedelmű költemény Atla Mái (Attila mondája) és az Atla Quida (Attila éneke) címen. A közelmúltban jelent meg két értékes könyv, Hermann Schreiber: A hunok, és Otto J. Maenchen-Helfen: A hunok világa címen. A két szerző egymástól függetlenül a hun királyt megegyezően bölcsnek, nemesnek, becsületesnek, lovagiasnak és vendégszeretőnek mutatja be, kinek környezetében minden felekezetű nép békében élt és az európai nemes ifjak tülekedtek Attila udvarába, hogy hűbéres fejedelem-atyjuk biztosítékaként túszok lehessenek. Attila a törékeny és öreg I. Leó pápa kérésére seregével együtt visszafordult Róma falai alól. Ezt az emberi gesztust még a magyar katolikus lexikon is úgy kommentálta, hogy ez azért történt, mert a pápa feje felett megjelentek az apostol-fejedelmek Péter és Pál és ezek indították a hun vezért a visszafordulásra. Felmerül a kérdés, hogy az postol-fejedelmek miért nem rántottak kardot Alarich, Genserich, Teodorich s a többi Rómát kegyetlenül megdúló vezérek elijesztésére. A történelemtudomány feljegyezte — történelem könyveink azonban nem közlik —, hogy Attila 15 éves korától túsz volt Honorius császár ravennai udvarában, ahol többek között megtanulta a latin és a görög nyelvet, tehát a kor viszonyaihoz mérten nagy műveltségű ember volt. A német Nibelung énekek csak dicsőítik Attilát. Elhallgatják azonban, hogy Attilát nászéjszakáján a felesége Krimhilda mérgezte meg. A szegedi Móra Ferenc Múzeum őrzi az aranypoharat, amelyből a gyémántok kiégtek, viszont rajta még ma is az írás: “Ezzel ölte meg Ungurok titánát a szent római lány.” A hun királynak ezzel a szervezett meggyilkolásával kezdődött Róma befolyása a magyar nép őstörténetébe. A) Doroszi métropólia B) Püspöki székhelyek. 1. A kolirok püspöke (Karaszubazar) ; 2. az asztéli (ltil) püspök; 3. a khualisz nép (Chorezm) püspöke; 4. az onogurok püspöke (Kubán mellék) ; 5. a retegi (Tepekt, Tarki?) püspök ; 6. a hunok (Voracsan-Szemender) püspöke; 7. a tamatarchi (Tamany) püspök. C) A kázár birtokok határai vázlatosan, József király levele alapján. D) Fő kereskedelmi utak. E) Chorezm legfontosabb gazdasági központjai. Fj A források említette chorezrni gyarmatok Európában. G) A törzsek, területek és földrajzi pontok nevei József király levele alapján. Ez a térkép a VIII. század közepén fennállt kazáriai-chorezrni metropolia központjait bizonyítja a NOTITIA EPISCOPATUUM szerint. Chorezm ebben az időben kemény harcban áll az előrenyomuló iszlámmal. A kavar chvar, chovar név nyugati kazár kiejtése nem más, mint a chorezmiek saját neve. Alán-szkíta módon mondva chval, choval, chal. Attila fia Csaba leszármazottai chorezrni anyától Arpádék révén, mint a chorezrni arisztokrácia vezető emberei vonulnak be Pannóniába. A kereszténységet jól ismerték. A szkíták mindennemű kultúra hatalmas közvetítői voltak évezredeken át. Az égő szemű német-szláv papok Magyarországra nem vallást hoztak és nem a Krisztusi szeretet testvéri ölelése forró átadásának tudata űzte őket, hanem a rabolni, fosztogatni, zűrzavart teremteni, pusztítani akarás vágya hajszolta őket. Ok találták ki először, hogy a magyar, hun, szkíta népek barbárok, mert ez így jó ideológiai alap céljaikhoz. Azóta is ezt a képet erőszakolja ránk mindenki, aki uralkodni akar népünk felett. Ezért jó a német eredetű finnugorizmus ma is ellenünk. Keresztény népet ugyanis nem kell megkeresztelni, csak a gazdagot kirabolni. Ha az egyház a krisztusi szeretet törvényei szerint népünk érdekeit tartotta volna szem előtt és szellemében szkíta-magyar lenne, sosem jutottunk volna mai állapotunkba. Ennek egyik frappáns bizonyítéka ezen térkép, melyet ugyancsak a kitűnő Tolsztov professzor szerkesztett. Feltűnő, hogy amikor Attilát és népét a germán irodalom dicsőnek, hősnek hirdeti, a latin-keresztény irodalom minden esetben rablónak és bandavezérnek tünteti fel. A magyarok Jáfettel való származtatása a XI—XIII. századi sekélyes ismeretű és ízléstelenül bibliázó és nyelvészeti ismeretek hiányában etimologi-
