Szittyakürt, 1982 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1982-11-01 / 11. szám

2. oldal *mmKo*T 1982. november Az eperjesvölgyi ásatások ŐSEINK NYOMÁBAN Hat évvel ezelőtt, 1977-ben kezdő­dött meg, és azóta minden nyáron — másfél, két hónapon keresztül — folyik a honfoglaláskori — Árpád­kori — temető feltárása. A Déri Mú­zeum tudós igazgatója, Zoltai Lajos már tudott a temetőről. M. Nepper Ibolya irányításával kezdődött meg az ásatás, és úgy tűnik, a közeli na­pokban befejeződik. Eleinte honfoglaláskori sírokra bukkantak, amelyek a pogány szer­tartások emlékeit őrizték meg. Az előkerülő régészeti leletanyag na­gyon gazdag. (Lószerszámok, szab­­lyák, övcsatok, ékszerek.) A sírokban talált csontok avar-kabar és magyar etnikumra utaltak. Mindent össze­vetve hazánk egyik legnagyobb Ár­pád-kori temetője az eperjesvölgyi. A hatalmas kukoricatábla keleti oldalánál állunk mintegy 60 méter­nyire az eperjesvölgyi majortól. Rá­akadunk egy kis ösvényre, és pár száz méteres gyaloglás után érünk az ása­tások színhelyére. Földkupacok, fel­tárt sírok, kutatóárkok sorakoznak egymás mellett. A püspökladányi vasutasokból verbuválódott “régé­szeti-ásatási brigád” kezemunkája nyomán újabb nyolc sír tárul fel. Fa­ragóné Csutak Tünde régésztechni­kus éppen az egyik feltárt sírról ké­szít rajzot, fényképet. Mi pedig M. Nepper Ibolyával beszélgetünk. Hat évvel ezelőtt ástuk meg az első kutatóárkot, s azóta nyaranta — a Déri Múzeum anyagi lehetőségei­től függően — folytatjuk a munkát. Sikerült behatárolnunk az ellipszis alakú temetőt. Megtaláltuk annak keleti és nyugati oldalát, most a déli nyúlvány utolsó sírjait ássuk. Lega­lábbis úgy gondolom. Eddig 622 sírt találtunk, az idén 100-at tártunk fel. Május 8-án láttunk munkához. Júni­us 10-ig dolgoztunk megszakítás nél­kül, aztán rövid pihenő következett. Júliusban újrakezdtük s augusztus 20-ra végeztünk. A püspökladányi községi tanács is adott anyagi támo­gatást. — Az eperjesvölgyi ásatásokról Az Albán Legimista Mozgalom Atdheu című, New Yorkban megje­lenő lapja a júliusi számban részle­tesen beszámolt arról a tüntetésről, amit az amerikai és kanadai albán szervezetek rendeztek 1982. június 21-én New Yorkban az ENSZ épüle­te és a jugoszláv konzulátus előtt a múlt évi, vérbefojtott kosovoi albán felkelés évfordulója alkalmából. A tüntetésen mintegy 2000-en vet­tek részt: öregek és ifjak, férfiak, nők és gyerekek, akik közül többen nemzeti viseletben jelentek meg. A tüntetés rendezetten, minden zavaró mozzanat nélkül, tervszerű­en zajlott le. A műsoron számos be­széd hangzott el, amelyekben egy­öntetűen tiltakoztak a múlt évi ko­sovoi albán felkelés brutális leveré­se, a 2 milliónyi kosovoi albán el­nyomása ellen és hitet tettek a koso­voi albánoknak az anyaországgal való egyesülése mellett. Az egyik szónok felpanaszolta, hogy az ame­rikai hírközlő szervek agyonhallgat­ják minden tiltakozásukat a szerb elnyomás ellen és az anyaországgal való egyesülésük jogos követelését, s ha foglalkoznak is a kérdéssel, azt mindig jugoszláv szempontból, a történelmet meghamisítva tárgyal­ják. A tüntetésnek a legfontosabb mozzanata az ENSZ főtitkárához intézett memorandum felolvasása volt, amit aztán egy küldöttség vitt be az ENSZ palotába és adott át Javier Perez de Cuellarnak, az ENSZ főtitkárának. A memoran­több ízben is hírt adtunk, olvasóink szinte nyomon követhették a temető feltárását. Milyen leletanyag került felszínre az idén, módosították-e ezek a temetőről kialakult eddigi ké­pet? — Az első években olyan sírokat tártunk fel, amelyekbe a X. század elején temették halottaikat az itt élő emberek. Később István-kori sírokat ástunk, az idén pedig XI. század vé­gi — László-korabeli — pénzek ke­rültek elő a földből. Tehát ezt a te­metőt több mint kétszáz éven keresz­tül használták. Ennek önmagában véve jelentős tudományos értéke van. A legnagyobb Árpád-kori te­metőkben — Sopronkőhidán, Ha limbán — több sírt tártak fel, mint mi itt, de azokba nem temetkeztek két évszázadon át. Ehhez hozzá kell tennem azt is, hogy a püspökladányi temető szélén levő kis dombból XII. század eleji — III. Béla korából szár­mazó — pénzek kerültek elő. Való­színű, hogy az eperjesvölgyi temető­nek a folytatása a ladányi. Tehát a XII. század elején már nem ide, ha­nem a mostani ladányi temetőbe te­mettek. — Vajon mi a magyarázata an­nak, hogy megváltozott a temetke­zés helye? — István törvényeit László erősí­tette meg, s intézkedései nyomán váltak általánossá a keresztény szo­kások. Az eperjesvölgyi temetőben temetkeztek pogány szertartások sze­rint. Tehát a keleti hiedelmek tovább éltek a kereszténység felvéte­le után is. A pogány temetőket a fal­vaktól távolabb találjuk, a kereszté­nyek pedig a templom köré temet­keztek. így feltételezhetjük, hogy a pogány szokások elhalása után már nem használták az eperjesvölgyi te­metőt. Egyébként ahogy előrehala­dunk az időben, úgy válnak szegé­nyesebbé a sírok, kevesebb a mellék­let. Néhány érdekességet azért meg­említhetek. Találtunk olyan sírt, amelyben a halottat hasra fekve he­lyezték el. Hogy ennek mi lehetett az dumban többek között megállapí­tották, hogy a jugoszláv hivatalos je­lentéssel szemben az 1981 tavaszán Kosovo tartományban kitört felke­lésnek több mint 1000 halálos áldo­zata volt — a sebesültek számát még csak hozzávetőleg sem sikerült megállapítani —, több mint 800 diákot, fiatal munkást, földművest ítéltek 15 évi fegyházra, több mint 2000-et börtönöztek be, a bebörtön­­zötteket, különösen a lányokat, ke­gyetlenül megkínozták. A párttagok közül 700-at kizártak, több száz ta­nítót, tanárt azonnal elbocsátottak, középiskolai és egyetemi tanulók ez­reit kizárták az iskolákból, úgyhogy az 1981 őszi iskolai évet 7000-el ke­vesebb diákkal kezdték. Végül kér­ték az ENSZ főtitkárát, hogy a ko­sovoi albánok ügyét vigye a plénum elé és dolgozzanak ki olyan megol­dást, hogy végre megszabadulhassa­nak a szerbek brutális elnyomásá­tól. Kívánjuk az albánoknak, hogy minél előbb sikerüljön megszaba­dulniok a szerb elnyomás alól. * Mint érdekességet kell megemlí­teni, hogy a lap az első oldalon hosz­­szabb cikkben számol be Zogu al­bán király fiának, I. Lekának, az al­bán emigránsok szerint Albánia tör­vényes királyának az életéről. A cik­kel közölt fényképen I. Leka látha­tó az anyakirályné, Apponyi Geral­­din grófnő és újszülött fia, II. Leka, a trónörökös társaságában. v. E. I. oka, nem tudjuk. A fiatal nők kar­ján a karperec a könyök alatt, az időseké közvetlenül a csukló fölött volt. Tudjuk, hogy ebben a korban bő ujjú ruhát hordtak a nők. Úgy tű­nik tehát, hogy a fiatalok rövid, az idősebbek hosszú ujjú ruhában jár­tak. — Mennyiben változtak a temet­kezési szokások a IX. századtól a XI. századig? — Az Árpád kor elején a halottat szőttesbe csavarva tették a sírba, a XI. század végén pedig már kopor­sóban. Eleinte az elhunyt minden fontos használati tárgyát a sírba tet­ték, később már csak egy-egy ék­szert. — Lassanként tehát körülhatárol­ható a temető. Kaba és Püspökla­dány körülbelül egyforma távolság­ra van tőle. Vajon melyikhez tartoz­nak az eperjesvölgyi sírok? — Ezt nem lehet megállapítani. Mint már említettem, avarok, kaba­rok és magyarok temetkeztek ide, Kaba és Ladány neve egyaránt kabar eredetű. Bármelyik községé Az Erdélyi Világszövetségbe tö­mörült magyar szervezetek, egyhá­zak és egyesületek az 1982-ben meg­tartott szavazáson a különböző tisztségekre a következő személye­ket választották meg. Társelnöknek megválasztva: dr. Ady János, nt. Dömötör Tibor, dr. Füry Lajos, nt. György Árpád, dr. Hites Kristóf, dr. Irányi László, Ixur Boszkó, dr. Kesserű István, dr. Wass Albert, Zolcsák István. A Központi Végrehajtó Bizottság kibővítésére megválasztott új tagok: Boissenin Hona, dr. Draveczky Ist­ván, Erdélyi K., Kossányi Miklós, dr. Szakáts Istvánná, dr. Theész Já­nos, dr. Török Dénes, nt. Nagy Pál János, mons. Vargha Gábor. Főtitkárnak újból dr. Nádas Já­nost választották meg, a Szövetség ügyészévé pedig dr. Bónis Józsefet. Az Amerikai Magyar Szövetség és az Erdélyi Világszövetség képvise­lőivé az amerikai külügyminisztéri­um felé megválasztva: Boissenin Ilo­na, nt. Bertalan Imre, Kossányi Miklós, dr. Száz Zoltán, dr. Török Dénes. Az Erdélyi Világszövetség Nem­zetközi Kapcsolatok Bizottságának kibővítésére megválasztották a kö­vetkezőket: dr. Ady János, T. Dombrády Dóra, nt. Dömötör Ti­bor, dr. Draveczky István, dr. Füry Lajos, dr. Galló Géza, dr. Halacsy Endre, nt. György Árpád, dr. Kes­serű István, Kossányi Miklós, dr. Nánay Endre, dr. Száz Zoltán, dr. Török Dénes, mons. Vargha Gábor. A szavazók 98%-a helyesnek tart­ja az Erdélyi Világszövetség minden pártpolitikától mentes irányzatát. Továbbra is az Erdélyi Világszö­vetség tagja kíván maradni a szava­zó szervezetek 99,7%-a. Az erdélyi magyarság nemzeti fel­szabadítása érdekében a szavazó szervezetek 73%-a hajlandó külön, egyéni munkát is vállalni. Az Erdélyi Világszövetség által kitűzött célok anyagi támogatására évi 100 amerikai dollárt felajánlott 55%. Az Erdélyi Becsületrend rubin tű­jére igényt tart 100%. lehetett tehát a temető, de nincs ki­zárva, hogy egy harmadik, a törté­nelem során eltűnt falué volt. Egy bizonyos: a kor viszonyait ismerve az eperjesvölgyi nagy település temet­kezési helye. * Tehát honfoglaláskori történel­münk értékes antropológiai és régé­szeti emlékei kerültek elő a ladányi földből. Az a terület, ahol most ásnak, a Sárrét széle. A nádasok, vizek idáig húzódhattak. Kedvelt lakóhely volt ez a vidék az időszámításunk utáni második századtól kezdve. A temető­től néhány száz méterre szarmata te­lepülés nyomaira bukkantak. Kaba és Báránd között és a kaba —földesi út mentén korábban már találtak avarkori temetőt. A temetőkből, sí­rokból előkerült régészeti leletek se­gítenek abban, hogy tisztább képet kapjunk szűkebb pátriánk honfogla­lás előtti és Árpád-kori életéről. Ezért várjuk fokozott érdeklődéssel a leletek tudományos feldolgozását. FILEP TIBOR Az Emigrációs Magyar Szerveze­tek és Egyházak Világszövetségi Ta­nácsában, illetve a csúcsszervezet munkájában hajlandó résztvenni a szavazók 70%-a, míg 30% tartóz­kodott a szavazástól. A tervezett csúcsszerv alapszabá­lyául, lényegtelen módosításokkal az Erdélyi Világszövetség Alapsza­bályait hajlandó elfogadni a szavazó szervezetek 99%-a. Az Erdélyi Világszövetség Alap­szabályában rögzített célkitűzések ellen fordulók azonnali kizárását ja­vasolta a szavazók 90%-a, kivizsgá­lást javasolt 3%. Bárki kizárható az Erdélyi Világ­­szövetségből a társelnökök kéthar­mados többségi szavazatával. Jóvá­hagyta 91%, ellenezte 1%. Az Erdélyi Világszövetségbe tö­mörült szervezetek és egyházak ve­zetői, az Elnöki Tanács 99,8%-os szavazásos döntése alapján, meg­szűntnek és érvénytelennek minősül azoknak a megválasztott tisztségvi­selőknek a megválasztása, akik a választási eredmények közzététele után, a nekik megküldött Alapsza­bály második oldalán lévő Fogada­lom aláírásával nem kötelezik ma­gukat az Alapszabály és a benne rögzített elvek betartására. (Erdély­nek Magyarországgal való újraegye­sítése.) Megszűntnek tekintendő annak a tisztségviselőnek a megválasztása és megbízása, aki egy éven át nem sza­vaz, és a hozzá intézett levelekre nem válaszol. Jóváhagyta 98%. Az Erdélyi Világszövetségnek és az Amerikai Magyar Szövetségnek a magyar néphez és kormányhoz inté­zett közös felhívását a szavazók 95%-a támogatja. Az Erdélyi Világszövetség és az Amerikai Magyar Szövetség által ja­vasolt egyesületek közötti megálla­podást támogatja a szavazók 95%-a Az Erdélyi Világszövetség tag­­szervezeteinek 27%-a, különböző okok miatt nem szavazott. (Erdélyi Magyarság 4. szám) Segítsünk erdélyi testvéreinken! EGY LELKES MAGYAR TESTVÉRÜNK MEGRÁZÓ EREJŰ NÉV­JEGYZÉKET KÜLDÖTT SZERKESZTŐSÉGÜNKHÖZ, AZ ELRA­BOLT ERDÉLY FÖLDJÉN ÉHEZŐ MAGYAR TESTVÉREINKRŐL. SEGÍTSÜNK ÉLELMISZERCSOMAG-AKCIÓVAL ÉHEZŐ NEMZETTESTVÉREINKEN! A SZITTYAKÜRT SZERKESZTŐSÉGE AZONNAL KÜLDI AZ ÉHEZŐ ERDÉLYI NEMZETTESTVÉRED ClMÉT! SEGÍTSÜNK ERDÉLYI TESTVÉREINKEN! Tüntettek az albánok Jugoszlávia ellen Az Erdélyi Világszövetség 1982. évi választásainak eredménye

Next

/
Thumbnails
Contents