Szittyakürt, 1982 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1982-01-01 / 1. szám

2. oldal «ItmKÖfcT 1982.január hó SZOLIDARITÁS ÉS MAGYARORSZÁG REFORM, VAGY HÄBORÜ? A lengyel események még koránt­sem érték el a tetőpontot, de azok kimenetele az egész szocialista tá­borra Európa és a szuperhatalmak viszonyára mélyreható változásokat fog jelenteni az elkövetkező évtized folyamán. A lengyel munkásság re­A LENGYEL RÓMAI PÁPÁHOZ Jézus Urunk nevében Sürgős kérelem, hogy a 41 évvel ezelőtt történt Katyn-i tömegmészárlás ügyében, amit a 25 ezer lengyel katonán hajtottak végre a marxista kivégző osztagok és a 25 évvel ezelőtt történt dicsőséges magyar szabadságharc ragyogó jézus! világnézetre örök példamutató, legyilkolt 50 ezer hitvallót avassa a VÉRTANÚ SZENTEK SORÁBA, akik a vérszomjas, istentelen és istentagadó marxisták borzalmas, embertelen kínzásokkal megelőzött sorsuk a SZENT VÉRTANÜSÁGBAN ért véget, mint valamikor a kata­kombák szentjeié. Fenti kérésünk alátámasztása végett felhozzuk a legnagyobb dicséretet érdemlő cselekedetet, amelyet az Oroszországon kívül élő orosz ortodox egyház feje Filaret Metropolita, 1981 Mindenszentek napján New Yorkban fényes külsőségek között, fenséges, megindító szertartás során II. MIK­LÓS CÁRT ÉS 30 EZER OROSZ VÉRTANÜT, akiket a marxisták végez­tek ki, és akik a szent hitükért haltak szent vértanúhalált, SZENTEKKÉ AVATTA. A szentté avatás — kanonizálás — azért égetően szükséges éppen most, mert ilyen módon is nyomatékosan és ünnepélyesen felhívnák a világ figyelmét azoknak az ÉLETÁLDOZATÁRA, akiket az ateista, marxista zsarnoki őrület lemészároltatott és gyilkoltat ma is napról-napra. Assisi Szent Ferenc születésének 800. évében, és a magyarországi Árpádházi Szent Erzsébet halálának 750. évében. 1981. december hó 30-án, Cleveland, Ohióban. A Körösi Csorna Sándor Társaság Cleveland, Ohio-i Magúra Ismeretkereső Munkatörzsének Magúra ismeretes * tisztelet és kegyeletteUes kérése, p.o. Box 8473 - Briggs Branch a nemzetiek Szittyakürtjén át, 44134 (ulesVAand)' Ohi0 Jézus Urunk nevében. zett, addig az új gazdasági mehaniz­­mus kitermelt egy tehnokratákból álló új réteget. Ennek a két egymás­sal szemben álló rétegnek a versen­géséből aztán megszületett a kom­munista társadalomban ideológiai­lag elképzelhetetlen osztályharc. A második tényező a Szovjetunió növekvő szerepe, mint az európai ipar nyersanyag bázisa. Élő példa erre Schmidt nyugat­kért a Szovjet blokkon belül. A Pápa a békés megoldást javasolta és felajánlotta, hogy vállalja a közvetí­tő szerepet a kormány és a SZOLI­DARITÁS között. Talán a legváratlanabb volt Ariel Sharon izraeli külügyminiszter kri­tikája, aki az Egyesült Államokat azzal vádolta, hogy úgy néz szembe a szovjet terjeszkedéssel, mint “egy vak ember a kéményben”. Sharon szerint az Egyesült Államok nem mutatott mást, csak impotenciát a lengyel krízissel kapcsolatban. tóságukon alulinak tartják. A Párt türelemmel és elnézéssel volt az ér­telmiséggel szemben az egész ország érdekét tartva szem előtt. Nem egy bölcs dolog, ha ezt a türelmet félre­értik és provokáló türelmetlenséggel viszonozzák. A mi államvezetésünk A lengyel események mint annyi­szor a múltban Magyarországon most is éreztették hatásukat. De­cember 24-én, a budapesti napila­pok Aczél György miniszterhelyet­test idézték, hogy felhívta az írók fi­gyelmét, hogy a kormánnyal folytas­sák a dialógust ahelyett, hogy annak politikáját kritizálják. Ugyanazon a hétvégen, amikor Lengyelországban a hadsereg átvet­te a hatalmat, Budapesten a Ma­gyar írószövetség közgyűlésén Aczél György a Rákosi rendszer visszamaradt csökevénye fenyege­tőzött: “Sajnálatos — mondotta Aczél —, hogy vannak olyanok, akik az ellenállásnak egy olyan fo­kát érték el, hogy még a vitát is mél­25 év alatt nem lépte túl a jól meg­szabott irányvonalakat.” Aczél intő szavai 11 nappal ké­sőbbjelentek meg a sajtó hasábjain. A hazai értelmiség 1980 augusztus óta szimpátiával nyilatkozott a len­gyel liberális politikai irányzatról. Az írószövetség tavaly februárban kénytelen volt beszüntetni az ifjúsá­gi csoportját, mert 120 fiatal író sza­bad cenzúra mentes hetilapot és sa­ját kiadót követelt. Az elmúlt hóna­pok alatt a hazai értelmiség fokoza­tosan növekvő zaklatásnak volt ki­téve, de az ellenállást ez nem tudta megtörni. A SZITTYAKÜRT tudó­sítói szerint a magyar értelmiség a politikai életet a liberális gazdasági irányzattal akarja párhuzamba hoz­ni. A közvélemény szerint ennek a kivitelezése békés úton csak akkor lehetséges, ha Aczél György irritáló személye elkerül a magyar közélet­ből. ságharc óta Magyarországon megin­dult, mint új mehanizmus, amit itt nyugaton, mint gulyás-kommuniz­must emlegetnek. A szovjet vezető­ség is Magyarországot hozta fel pél­dának az utolsó pártkongresszus al­kalmával, hogy miként kell a szo­cialista gazdasági rendszert helye­sen alkalmazni. Ez az átszervezés természetszerűleg megváltoztatja a párt szerepét. Míg a múltban a párt egyedülálló hatalmi státust képe­formmozgalma három alapvető té­nyezőre mutat rá. Az első a szocialista tábor tartha­tatlan gazdasági rendszerének tör­vényszerű és elkerülhetetlen gyöke­res megváltozása. Ez a folyamat az 1956-os Szabad­német kancellár közelmúltban a Szovjetunióval kötött 45 milliárd dolláros szerződése a szibériai gáz­vezeték megépítésére, amely a né­met ipar energiaszükségletét fogja biztosítani. A súlyos gazdasági problémákkal küzködő szovjet rendszernek két választása van. Vagy nyugati technológiával kiépí­teni a gazdag szibériai nyersanyag forrásokat és teljesen átszervezni a gazdasági életet avagy a háború. Mindkettő a Szovjet birodalom tel­jes átalakulásához fog vezetni. A harmadik alapvető tényező, hogy az Egyesült Államok bebizo­nyította, hogy nem alkalmas az eu­rópai problémák megoldására. Két világháborút követő béke­­szerződések folyamán az Egyesült Államok vagy nem használta fel, vagy rosszul használta fel világpoli­tikai vezető szerepét. Az igazság he­lyett különböző idegen befolyások döntötték el Amerika álláspontját. Ennek következtében került száz millió kelet-európai ártatlan ember abba a modern rabszolgaságba, amiből mi magyarok 1956-ban ki­törtünk, de Eisenhower elnök áru­lásaként ismét visszaestünk. Ma Lengyelország akar léket ütni a jég­táblába, ahová befagyasztottak mindannyiunkat Yaltában. Reagan elnökben talán megvan a jóindulat, hogy segítsen, de az ő lehetőségei is korlátozottak és négy év nem elég még Amerika belső problémáinak a rendezéséhez sem, mégkevésbé 50 év hibáinak helyrehozásához.

Next

/
Thumbnails
Contents