Szittyakürt, 1981 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1981-09-01 / 9. szám
2. oldal «IttVAKÖkt 1981. szeptember hó AZ 1956-OS MAGYAR FORRADALOMÉS SZABADSÁGHARCRA EMLÉKEZTETVE Oltványi László: Harcok Dél-Budapesten — 1956 — EGY FEJEZET A TÖRTÉNELMI DOKUMENTÁCIÓS KÖNYVBŐL — FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC DÉL-BUDAPESTEN 1956. OKTOBER 23. ÉS NOVEMBER 11. KÖZÖTT Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc teljes történetét még nem írták meg. A külföldön e témában megjelent magyar könyvek és újságok óriási adathalmaza valóságos kincsesládája a kutatóknak, de még 24 év után is hiányos. A magyarországi „Párt" utasítására készült leírásokból hiányzik az igazság. Az idegen nyelvű tudósítások és riportok igen értékesek, de csak részleteket közölnek szabadságharcunkról, és azokat sem mindig helyes beállításban. A külföldi riporterek és újságírók főleg Budapest belső területén és a Budapest— Bécs főútvonal mentén történt eseményeket írták meg (Corvin-köz, Kilián-laktanya, üllői út, Nagykörút, Parlament stb., Győr, Magyaróvár, Hegyeshalom stb), de jóformán semmit sem örökítettek meg Budapest peremvárosainak — Újpest, Kőbánya, Pesterzsébet, Csepel, Pestszentlőrinc, Soroksár stb. — harcaiból. Az angol, a német, az olasz és a francia nyelvű tájékoztatások sokszor „ferde tükörből" mutatták be szabadságharcunkat a világ közvéleményének. Egyes eseményeket leírtak, lefényképeztek, és abból amit közvetlenül láttak, szenzációt csináltak. Amit nem láttak, — mert nem láthattak — arról természetesen elmaradt a „szenzáció". így maradt el nagyrészt a dunapetelei, a miskolci, a pécsi, a dunaföldvári, a tatabányai, a várpalotai, a veszprémi, a váci, esztergomi, gödöllői stb. szabadságharc megörökítése, és így maradt el a Mátrában, a Pilisi hegyekben, a Bakonyban és a Mecsekben 1956 december közepéig tartó harcokról a megemlékezés. Ennek pótlása a túlélők kötelessége. E kötelességnek igyekszem — szerény képességeim szerint — legalábbis részben eleget tenni, amikor „Dél-Budapest" forradalmi eseményeit és szabadságharcát leírom. A szemszög és mód, mellyel a történeteket megörökíteni igyekszem, egy pontban lényegesen eltér az eddigi tanulmányok nagy részétől: az eseményeket nem felülről nézve látom — mert ahhoz a közvetlen tapasztalatok sjerzése számomra elérhetetlen volt —, hanem „alulról", ahonnét a történések elindultak. Az egyszerű emberek, a diákok, a munkások, a földet művelő parasztok, a kiskatonák bátor kezdeményezése, kiállása és elkeseredett harca volt az, amit megcsodáltam. Ök kezdték a forradalmat és szabadságharcot a „fönt“ ülő elnyomókkal és zsarnokokkal szemben! Érthető tehát, hogy mint a „rendszer" egyik áldozata, én is, a szovjet magyarországi ügyvivői ellen foglaltam állást, és igyekeztem szolgálni az emberi szabadságért folytatott harcot. Sztálin halála után nagy személyi változások történtek a Szovjetunióban, melynek hatásaképpen Magyarországon is egy új korszak kezdődött. Rákosit leváltották .. . Helyére Nagy Imre lépett... A diktatúra kissé megenyhült, de változatlanul megmaradt a kommunisták között dúló pozícióharc. A magyar nép kezdett szabadabban élni. Először félénken, aztán mindig bátrabban. Jött a kritika, az ország bajainak feltárása. Előjöttek a követelések. 1955. október 17-én az írók memorandumban követelték a szabadabb sajtót. 1956 májusában kezdődtek a Petőfi-köri vitaestek melyek a pártpolitika felhasználásával nyílt követelésekhez vezettek. A közben kitört lengyel felkelés (1956. június 28.) hatása óriási volt a magyar népre és főleg az ifjúságra. Bátrabb hangon szóltak az írók, és még bátrabb lett az ifjúság hangja. A szegedi egyetem diákjai elhatározták, hogy kilépnek a Kommunista Ifjúsági Szervezetből (KISZ), és Független Diákegyesületet alapítanak. (MEFESZ.) A fővárosi Műegyetem hallgatói azonosították magukat a szegedi határozatokkal. 1956. október 22-én este a Budapesti Építőipari Műszaki Egyetem hallgatói, tanáraik bevonásával, megfogalmazták az ismertté vált 16 pontot (lásd 2. sz. függelékben), melyben bátran és nyíltan követelték a szovjet csapatok távozását, a többpártrendszert, a munkások sztrájkjogát. Új Nemzetgyűlést. Teljes vélemény-, szólás- és sajtószabadságot. A Rákosi rendszer bűnös vezetőségének leváltását és felelősségre vonását. A politikai perek felülvizsgálatát. A gazdasági élet felülvizsgálását, és a soha ki nem fizethető jóvátétel tényleges adatainak nyilvánosságra hozását. A Sztalin-szobor lebontását. A Kossuth-címer visszaállítását, magyar egyenruhát a katonaság és rendőrség számára stb. Végül a Budapesti Műszaki Egyetemek ifjúsága egyhangú lelkesedéssel nyilvánította ki teljes szolidaritását a lengyel munkások és fiatalság felé, a lengyel függetlenségi mozgalommal kapcsolatban 1956. október 23. (Kedd) Másnap, 1956. október 23-án, kedden délután 2 órakor ismét rövid gyűlésre került sor a műszaki egyetemen, majd 3 óra felé megkezdték tüntetésüket a diákok ... Ez a felvonulás volt a bevezetője a legújabbkori magyar történelem legnagyobb eseményének, az 1956-os magyar forradalomnak és szabadságharcnak. A tüntetés a diákok békés felvonulásával kezdődött, de a szabadságharc szele már a levegőben volt... Munkások, tisztviselők, kalauzok, ifjúmunkások, katonák stb. otthagyták munkahelyüket, és siettek csatlakozni a menethez... Együtt vonultak a Parlament elé ... És amikor a több százezres tömegből kiemelkedett egy nemzeti színű zászló — sarló és kalapács nélkül — az eget-földet betöltő harsogás már valóságos forradalom volt. Nem volt többé megállás! A Petőfi-szobomál Sinkovics Imre elszavalta a „Talpra Magyart“-t! A Bem-szobomál Veres Péter próbált beszélni, — de a tömeget már nem lehetett irányítani. A vezetést diákok, munkások és katonák vették át. .. Tehát a tömeg, a nép, a magyarság, és nem a pártmegbízottak! És amikor a diákság a Magyar Rádió elé vonult, hogy az egyetemes magyarság elsődleges követeléseit tartalmazó 16 pontot beolvassák a rádióba, elsöpörte őket az ÁVH sortüze ... Ez a sortűz volt a fegyveres harc megindítója ...! A még aznap este elhangzott Gerő-beszéd csak olaj volt a tűzre. A kitört vulkánt talán meg lehetett volna állítani, de az oroszok gyors katonai beavatkozása a forradalmat egyben szabadságharccá változtatta . .. Az orosz 92. pc. ho. zöme és a 2. mech. ho. részei már az esti sötétségben megjelentek Budapesten. A Rádiónál lelőtt egyik diák véres ingét zászlóként lobogtatva hordták körül a városban. Ez volt az első zászló, mely szimbóluma lett a fegyveres harcnak. (Olaszországban, a torinói FIAT gyár múzeumában ott látható az az összelőtt Topolinó, melyen a diákok, tanáruk vezetésével mentek a Rádióhoz, hogy a 16 pontot beolvassák. A Topolinót a Budapesti Építőipari Műszaki Egyetem tanára, dr. Jankovich István vitte Torinóba. Az Ö érdeme, hogy az egyik legsúlyosabb tárgyi bizonyítékot szabad földre juttatta.) És még aznap ledöntötték a Sztálin szobrot! (J. Gy.) Bu dapest minden részébe szinte pillanatok alatt jutottak el a hírek. Nem kellett utasítás, parancs! Mindenki tudta mit tegyen! A közös szenvedés a börtönökben, a rabbányák légköre, a kollektív éhezés, és az ártatlanul hordott bilincsek a szenvedő magyarság olyan összefogását eredményezték, melyhez hasonló történelmünk folyamán sohasem volt! Csepel és Pesterzsébet munkásai tömegesen csatlakoztak a visszavágásra készülő tömeghez. Több mint 30 teherautó vitte a déli külvárosok munkásait a belváros felé. Sokaknál már fegyver is volt! Ez a váratlan munkástömeg komoly erőt jelentett a meginduló szabadságharcban. AZ ELSŐ FEGYVERES HARC DÉL-BUDAPESTEN 1956. október 24. (Szerda) Alig néhány órával később, hogy a Rádió épületéből tüzet nyitott az ÁVH a felvonuló tömegre, megjelentek az első szovjet páncélosok Budapesten. Nagy részük az üllői úton érkezett be, de egy jelentős csoport, kb. 30 tank és 15 nagykaliberű rohamlöveg — Alsónémedi felől, Soroksáron és Pesterzsébeten át, a Soroksári úton haladt a belváros felé hajnali 2 órakor. Amikor az éjszaka sötétjében átvonultak Pesterzsébeten a Jutadombok előtt Pest felé, még semmilyen ellenállás sem volt ott, és csak a hemyótalpak csikorgását és a motorok búgását verték vissza a dombok. Ezen a napon több magyar katonai alakulat vonult át Pesterzsébeten déli irányban. A helyi lakosok csoportokba tömörülve figyelték a fáradt katonák menetét. A Soroksári út és a Nagy Sándor utca sarkánál egy nagyobb csoport 3 gépágyút, 60 láda tüzérségi lőszert, sok gyalogsági fegyvert és 3 teherautót kapott a katonáktól. A belvárosból érkezett hírek által felizgatott emberek a fegyverek birtokában azonnal cselekedni akartak. Az akaratból terv született, melynek végrehajtására közel 300-an gyűltek össze. Ezek voltak Dél-Budapest első fegyveres felkelői! Vagy 100 ember, a közeli HÉV-állomásról 3 tehervagont tolt a Soroksári utat keresztező sínekre. Ott mindhárom vagont feldöntötték, melyekkel egy időre sikerült lezárni a Soroksári utat. A vagonbarikád mögött mintegy 300 méterre állították fel a légvédelmi ágyúkat. Kettő Soroksár irányába vett fel tüzelőállást, egy pedig a Nagy Sándor utcában biztosított. Az első harcra este 10 óra felé került sor. Soroksár felől 6 orosz fánk közeledett az utat elzáró barikádokhoz. Már a Jutadombok előtt haladtak, amikor az élen haladó orosz tankot az egyik ágyú eltalálta. A többi visszafordult. Ez volt az első kilőtt orosz tank Pesterzsébeten, a Jutadombok közelében. Ezen az éjszakán több szovjet harckocsi nem mehetett a Soroksári úton Pest felé. Az út egyelőre le volt zárva. (Lásd 4. sz. vázlatot.) Az első siker öröme csak rövid ideig tartott. Dél-Budapest első szabadságharcosait éjfél tájban orosz és ÁVH-s erők bekerítették, majd rövid tűzharc után — akik nem tudtak kimenekülni a gyűrűből — azokat elfogták. így került 36 szabadságharcos a pesterzsébeti rendőrség pincefogdájába. (Itt vettem részt első ízben a szabadságharcban magam is egy volt börtöntársammal, Viza Ferenccel együtt. Nekünk a sötétség védelmében egy fészer tetején keresztül sikerült a gyűrűből kimászni!) Az éjszakai csatának mindkét részről több halálos áldozata és több sebesültje maradt a helyszínen. • • • OLTVÁNYI LÁSZLÓ: HARCOK DÉL-BUDAPESTEN — 1956 című dokumentációs könyve megrendelhető (11 dollár) a következő címen: Kossuth Bookshop 14025 Lakota Avenue Cleveland, Ohio 44111 OLVASÓINK SZÍVES FIGYELMÉBE! Az 1956-os Nemzeti Forradalom és Szabadságharc 25. jubileumi évfordulóját köszöntve Clevelandban A SZENT IMRE KULTÜR EGYLET 1981. október 4-én, du. 4 órai kezdettel a Szent Imre Egyházközség kultúrtermében (1860 West 22. utca) MAGYARORSZÁG LÁNGOKBAN címmel filmelőadást rendez, amelyre magyar szeretettel hívja és várja Cleveland és környéke magyarságát Adomány: felnőtteknek 2.00, gyermekeknek 1.00 dollár. A RENDEZŐSÉG
