Szittyakürt, 1981 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1981-05-01 / 5. szám

1981. május hó «ITTVAKÖftT 11. oldal KERESZT ÉS KARD MOZGALOM =h-a=n=g=j=a— CSAK ÖNZETLEN EMBEREK ÖNZETLEN MUNKÁJA VISZI ELŐRE A MAGYAR ÜGYET! Vasvári Zoltán: Tudatosan fertőzik az emigrációt! Ma már nem csak a hazulról ki­küldött személyektől kell tarta­nunk, hanem az itteni elvbarátaik­tól is. Minap egy barátom arról érte­sített, hogy New Brunswickon levő Rutgers egyetemen a Németország­ból jövő dr. Gosztonyi Péter tör­ténész fog előadást tartani Maiéter Pálról, mint a dicsőséges szabad­ságharcunk hős tábornokáról. Bes­senyei kör öreg diákok, valamint az anyanyelvi fő-konferenciások kere­tében. Nem kellett sokáig gondol­koznom azon, hogyan került ez a téma az asztalukra, mert megkap­tuk a feleletet rá az előadás kere­tében. Gondoltam magamban elmegyek mint volt katona, kiváncsi vagyok a főleg katona tárgyú előadásokra. Én az előadóval még sohasem találkoz­tam, így kiváncsi voltam hogyan és milyen szellemben fogja tálalni ezt a sokat vitatott problémát. Egy színes keretben mese dél­utánnak megfelelő módon beszélt Maiéterről. Megemlítve azt is, mint felvidéki fiú, mindig katona akart lenni, de a csehek miatt nem lehe­tett. De közbe szólt a sors, jött Fel­vidék visszacsatolása, így teljesedett be Maiéter álma. Hamar a Ludo­­vika Akadémiára ment és mint fő­hadnagy 1944-ben a frontra került, mint zlj. segédtiszt. A frontszolgá­lata nem tartott soká, mert fogság­ba került. Tudvalevőleg a moszko­­vita magyarok járták a hadifogoly táborokat, hogy toborozzanak ma­guknak, illetve a vöröshadsereg ré­szére képzett tiszteket. így került Maiéter összeköttetésbe Vas Zoltán­nal. Gosztonyi ezt az ismeretséget úgy állította be, hogy Maiéter unta a hadifogoly életet és elfogadta Vas Zoltán ajánlatát, hogy mint ejtő­ernyős partizán kiképzést kap és így lesz bevetve a volt bajtársai ellen Erdélybe. Már itt mutatkozott meg az ajellem hiba, amely végig kísérte a haláláig. Itt álljunk meg egy pillanatra és mutassunk be egy másik tisztet, aki a fogságban is hű maradt az eskü­jéhez, megkínoztatása ellenére is. Répássy Miklósra talán még többen emlékeznek, aki itt Nevarkon halt meg egy március 15-i beszéd végez­tével. Ö mondta el nekünk, mikor Lubjanka híres orosz börtönében volt, többször felkereste őket Rákosi és amikor nem álltak kötélnek egy bőrzsákba varratta őket és repülővel felvitette azzal, hogy onnét ledob­ják. Ezt az idegölő játékot többször megcsinálták velük és ennek dacára egysem lett hűtlen esküjéhez. Maié­ternek csak unalmas volt a hadi­fogoly tábori élet és máris elfogadta Vas Zoltán ajánlatát, mi ez, ha nem jellemtelenség és becstelenség. Ugyan ezt csinálta a szabadság­­harc idején a “Mária Terézia” (je­lenleg Kilián) laktanyában, akkor már ezredesi rangot viselt a vörö­söknél. Látta, hogy a szabadsághar­cos gyerekek kivívják a magyarság szabadságát, gyorsan melléjük állt, hogy le ne maradjon a dicsőségről. Közben még október 27-én is lövette a korvinközi gyerekeket. Gosztonyi azt is mondta, hogy Maiéter hű kommunista maradt ha­láláig, csak attól tartott, hogy a sza­badságharc jobbra tolódik. Ez pe­dig igaz, mert Gosztonyi Péter had­nagya volt Maiéternek így ismerte a felfogását. Az, hogy abban a zűrzavarban a lendítő kerék őt érte és feldobta arra a polcra, amit egyáltalában nem ér­demelt ki. Az, hogy mint honvé­delmi miniszter maga ment tár­gyalni az oroszokhoz, látszik nem értett hozzá, vagy most is a becsvágy vitte? Ö, aki az oroszok mentalitá­sát kellett volna, hogy ismerje és mégis lépre ment, ez sajnálatos tény, de semmiesetre nem lehet sza­badságharc hős tábornokának titu­lálni, az csak jellemerős és becsüle­tes embernek jár ki. Volt még egy érdekessége az elő­adásnak. Az előadót az előadás vé­gén sorra megcáfolta a jelenlevő Pongrácz Gergely, aki a korvinközi gyerekeket vezette a szabadságharc alatt. Ezzel még nem ért véget a beszá­molóm, mert mint a címben írtam, a fertőzők mind ott voltak Nt. Ham­za Andrással az élen, aki Bartók sírjának megkoszorúzásánál a hazai delegáció tagjait “gyerünk elvtár­sak” megszólítással illetett. Min­dent elkövetett, hogy az elvtársak szemében úgy tűnjön fel, aki itt is tökéletesen kiszolgálja a bolsevista rendszert. Szomorú csak azt volt látni, hogy a 30—40 éves értelmiség­hez tartozók elég nagy számban vettek részt. Elfeledve azt, hogy szü­leik milyen nehézségek között taní­­tatták ki őket, mint politikai emig­ránsok. Sokszor a saját szájuktól megvonva az ételt csak azért, hogy a gyerek ne szenvedjen semmiben hiányt. Arra is oktatták őket, hogy a kommunista rendszerrel nem lehet együtt élni, és a hazáért mindent el kell követni, hogy az ismét szabad legyen. Mit számít ez mind nekik “értel-Nem vagyunk messze az igazság­tól, ha feltételezzük, hogy a guruló rubel fontos szerepet játszott a pápa elleni merényletben. Sukru Elegdad, amerikai török követ kijelentette, hogy Agca anyjá­nak a csekkszámlájára az egyik ter­rorista szervezet 5000 dollárt utalt át, miután Agca 1979-ben meggyil­kolta Abdi Ipecki török újságkiadót. Agca kijelentette, újlenyomatok azonosításával bizonyítva, hogy ő George Habash követője volt, aki a Palesztinát Felszabadító Népi Front­nak a feje, egy marxista frakciója a Palesztin Felszabadító Szervezetnek. Nehéz elhinni, hogy egy török állampolgár, aki a baloldali hírköz­lés szerint az ultra-nacionalista jobb­oldalhoz tartozott, egyszeriben elha­tározza magát, hogy megöli a pápát, miután előzőleg egy baloldali török újságkiadót meggyilkolt, amiért egy török jobboldali szervezett 5000 dol­lárt átutalt anyjának a csekkszámlá­jára. Hiányzik a logikai következe­tesség láncszeme ebben a feltevés­ben. Először is egy jobboldali gon­dolkodású ember nem a másik jobb­oldali ellen fordul, már pedig a pápa még egyházi viszonylatban is konzervatívnak minősül, hanem egy baloldali ellen, amit Agca meg is tett, amikor a török baloldali újság­írót lelőtte. Továbbá nem hisszük, hogy egy török szélsőjobboldali, te­hát ellenzéki szervezet csak úgy do­bálózik az ezer dollárokkal. Lehet, lenne a kötelességük, ők már rég el­dobták azt a zászlót, amelyre a be­csület volt forró könnyek közepette hímezve, amit az elhalt szülők ad­tak útravalóul? Nekik már a vörös zászló rendszere Nt. Hamza vezeté­sével jelenti a haladást és érvénye­sülést. Vigyázat, lassan a testtel, az Isten kegyelméből még vannak elég so­kan, akik még hisznek nemzeti Magyarország feltámadásában. Rendelkezünk még olyan erővel, hogy észretérítsük ezeket a tévely­gőket és rávezessük a helyes magyar út szolgálatára. Mert nem mindegy, hogy a magyar jövő szolgálata kik­nek a vállán nyugszik. Adja az Isten, hogy ezt a szellemi zűrzavart kitisztítsuk és megelége­déssel adjuk át a stafétabotot az hogy Agcát időlegesen bizonyos szá­lak fűzték a jobboldalhoz, dehogy a pápa elleni merényletet nem a jobb­oldal megbízásából és nem annak a pénzén követte el az bizonyos. A jobboldali, tehát nacionalista pártoknak nincs kiépített nemzet­közi terrorista hálózata, mint a kom­munizmusnak és így tevékenységük főképpen a saját országukra szorít­kozik. Ha pedig Agca se nem jobboldali, se nem baloldali, ami valószínűtlen, ha politikai kijelentéseit figyelembe vesszük, akkor nem már mint egy mániákus bérgyilkos, de semmi esetre se egy jobboldali “neo-fasisz­­ta” terrorista, hanem a nemzetközi vörös brigádnak a megfizetett bé­rence, akiket először a Moszkva mel­letti Gorkyban, utána a Szovjet- Tatár Köztársaság déli határán lévő Gaczyna város közelében lévő szovjet szabotör kém-iskolákban képeznek, és akikből több mint harmincezer ássa alá a nyugati demokráciák ál­lamrendjét. Hisszük, hogy a szabadvilág két vezetője ellen elkövetett merénylet felnyitja a Nyugat szemét és korlátok közé szorítja a világuralomra törő kommunizmust. Jellemző a pápa népszerűségére több országból szakorvosok érkeztek Rómába, hogy elősegítsék a lába­dozó pápa gyógyulását, aki már ágyában felülve fogadta korlátozott számú látogatóit. A Kereszt és Kard Mozgalom, mint a legrégibb nemzeti mozga- \ lom, nagyszabású évi közgyűlését a szokástól eltérően nem Tovandá- J ban (Pa.) tartja, 1981. szeptember 5-én és 6-án, hanem New York- ' ban. \ Ebben a fertőzött városban adunk tiszta és becsületes hangot a ;! nemzeti magyarság tevékenységéről és harcairól. Tárgyalásra kerül ! hazánk megcsonkítására emlékeztető aláírási album 3 nyelven elké­szített beadványa. Valamint hazánk orosz kommunista megszállásá- ' nak 36. évfordulója, és a Nemzeti Forradalom és Szabadságharc 25. \ évfordulója. \ Ezek mind olyan tények amely mellett nem mehetünk el úgy, hogy méltóképpen ne adjunk számvetést a feladatainkról. \ Kéijük a nemzeti magyarság méltó támogatását és megértését ' ebben a sors döntő évben, hogy lássa a baloldal, hogy még vannak J magyarok és nemzeti szervek, akik szívükön viselik a nemzet sorsát. ' Maradtunk nemzettestvéri tisztelettel, a Kereszt és Kard Mozgalom. \ 1981. április hó \ Ipiljl A KERESZT ÉS KARD MOZGALOM HANGJA Kiadja a mozgalom központja I mlSE3,\1|| XXII. évf., 4. szám — 1981. május hó Levelezési cím: Kereszt és Kard Mozgalom c/o Vasvári Zoltán, 8 Scudder St., Garfield, NJ 07026 metlen értelmiségnek”, hogy mi utánnunk következő generációnak. Szabadságharcos Lövész Tábor Az idei táborunkat a Szabadságharc 25 éves évfordulójának fog­juk szentelni. Táborunk idén “SZABADSÁGHARCOS LÖVÉSZ TÁBOR” nevet fogja viselni. Táborunk ideje július 25-től augusztus 10-ig a szokott helyen. A tábor végén rendezzük meg a szokásos évi lövészversenyt is. Kéijük — a szabadságharc évfordulójára való tekintettel is — a felnőtt lövé­szek megjelenését, mert a nyári-gyakorlatot is szeretnénk végre­hajtani. Táborról a következő értesítést a következő számban adunk. Addig is kérjük a szülők figyelmét, hogy tudjanak felkészülni gyer­mekeik elküldésére, hogy minél nagyobb legyen a tábor. A szakács kérdés már megoldódott. KI VAN A PÁPA ELLENI MERÉNYLET (Folytatás a 3. oldalról) I

Next

/
Thumbnails
Contents