Szittyakürt, 1981 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1981-05-01 / 5. szám
2. oldal ttITTVAKOfcí 1981. május hó VÖRÖS PARÁDÉ NEW YORKBAN {Folytatás az 1. oldalról) New York-i felháborító botrány megemlítse. (Nem csak a Magyar Hírek tudják ennek az okátl) “Sinkovits Imre “Talpra Magyar”ja a legszebben szavalt Talpra Magyar volt, amit valaha hallottam” — írja Teleki Béla. És a Magyar Hírek: “Tomboló taps fogadta Sinkovits Imre szavalatait: Petőfi Sándor verseinek és Illyés Gyula: Bartók című költeményének előadását”. Nekik tehát a Talpra Magyar (Nemzeti Dal) csak “Petőfi vers”. Egy a sok közül... Talán nem érdektelen megismerni a Magyar Hírek cikkének befejező sorait: “Az ünnepségre érkezett hazai vendégek New Yorkban és New Brunswickban irodalmi esten, illetve író-olvasó találkozó keretében is találkoztak az irodalomkedvelő amerikai magyarokkal. Kasnyik András New York-i főkonzul, majd Rácz Pál nagykövet, Magyarország állandó ENSz képviselője ebédet adott Csoóri Sándor és Sinkovits Imre tiszteletére. Mindkét ebéden resztvettek: Hamza András és Kálmán László.” Szóval Hámos Lászlót és a CHRR-t “méltatlan” elbánásban részesítették. Szóhoz sem juthattak, a színpadra nem engedték fel őket, pedig “a résztvevők többségének megjelenése az ő érdemük”. Koch polgármester és W. Green képviselő jelen voltát Hámos László biztosította. S ráadásul még a “honvágy újság”, a Magyar Hírek sem tartotta érdemesnek nevük megemlítését. Ennek bizonyára oka kell, hogy legyen? Lenin megmondotta annak idején, hogy mindig lesznek olyanok, akik valamely okból önkéntes segítőtársaivá válnak a bolsevizmusnak. És a nagy Lenin ezeket az önkéntes segítőket nemes egyszerűséggel “hasznos idiótáknak” nevezte. És a kommunisták önkéntes segítőtársaikat, a lenini “hasznos idiótákat” szívesen felhasználják. Szolgálataikat elfogadják — de kezet nem fognak velük... “A mór elvégezte dolgát, mór mehet.” Különben is: a CHRR (élén Hámos Lászlóval) hirdeti, hogy ők Erdély védelmében tevékenykednek. Ez így is van. Emberi jogokat követelnek az erdélyi magyarságnak. Emberi jogokat, egyebet nem. így például Erdély visszatérésének Magyarországhoz való követelése számukra tabu! Ennek a puszta gondolatára is megborzong a hátuk. Kádár János viszont még az erdélyi magyarok emberi jogainak említésére sem hajlandó. Ilyen körülmények között kívánhatják Hámos Lászlóék, hogy a Magyar Hírek megemlékezzék róluk, vagy az idei “Szabadságünnepély” elnevezésű vörös parádé rendezői őket egyenrangú rendezőtársaknak tekintve a színpadra felengedjék? Ezt a nézőtéren jelen volt “hivatalos személyek” bizonyára igen rossz néven vették volna. Elég kínos lehetett számukra a Hámos László által meghívott Edward I. Koch polgármester és S. William Green képviselő beszédeit lenyelni... “1956-os forradalmunk 25 éves évfordulója ez évre esik” — mondja a CHRR meghívója. Mi köze van a megrendezőinek 1956-hoz? 1956-ban a Magyar Nemzet Szabadságharca volt az idegen megszállók és hazai kiszolgálói ellen és ezt nem mondhatják magukénak, akik elvetemült cinizmussal úgy rendezik meg a Magyar Szabadság ünnepét, hogy arra a Magyar Nemzetet rabságban tartók reprezentásait hívják meg “díszvendégül”. Március 25-én Esztergályos Ferenc washingtoni magyar nagykövet Bartók Béla sírját megkoszorúzta. Jelen voltak többek között Hamza András és Harsányi András ref. lelkészek, Csoóri Sándor, dr. Kazella Ignác, Püski Sándor és Kálmán László. albánok nem tudják elfelejteni a közelmúlt szenvedéseit, megaláztatásait és egyesülni akarnak az anyaországgal, amelyik jelenleg megint jóviszonyban van a Szovjetunióval. Ebből a történelmi háttérből robbant ki a mostani felkelés, ami nemcsak Jugoszlávia egységét, hanem az egész Balkán jelenlegi rendjét felbomlással fenyegeti. Ez pedig, akárhogy is nézzük, a szerb uralommal elégedetlen nemzetiségeken kívül egyedül a Szovjetunió érdeke. A Szovjetunió a közelkeleti krízis és a nem várt afgán ellenállás ellenére már régen lerohanta volna Jugoszláviát, ha nem jön közbe a lengyel munkások váratlan és eredményes önállósodási mozgalma és Reagan megválasztásával az amerikai bel- és külpolitika gyökeres megváltozása. Nagy hiba lenne azonban ebből arra következtetni, hogy a Szovjetunió lemondott volna Jugoszláviáról; mindössze csak időbeli és módszerbeli változtatásra kényszerül. így azt hiszem, nem járok messze az igazságtól, amikor azt mondom, hogy a váratlan és nagyarányú kosovói albán felkelés kirobbantásában a Szovjet keze is benne volt. Ha sikerülne a kosovói albánoknak szovjet segítséggel autonómia helyett a szövetséges állami státust kivívniuk, megnyílna a lehetőség az anyaországgal, Albániával való egyesüléshez, ami automatikusan maga után vonná Macedónia levá-Bartók Béla feleségével együtt 1940-ben elhagyta Magyarországot — főként személyi okból, mely házasságából kifolyólag merült. A háború után, 1945-ben ez az ok jelentőségét vesztette, Bartók nem tért haza. Mint egy levelében írta: “a jelen körülmények nem alkalmasak arra, hogy hazatérjek”. Nem tudhatjuk, hogy később megváltoztatta volna elhatározását, mert 1945. szeptember 26-án meghalt. Születésének 100. évfordulóján a világ, mint századunk legnagyobb zeneszerzőjéről emlékezik meg róla. Tendenciózus volt Bartók Béla 100. születés napját az 1848-as Szabadságharc 133. évfordulójával öszszekapcsolni, visszaélés volt Bartók emlékével, hogy születése napjával a Nemzet Szabadságünnepét akarták lását és Bulgáriával való egyesülését is. Ezzel a Szovjetunió egy csapással két legyet ütne: egyrészt Jugoszlávia a kockázatos és költséges megszállás nélkül is szovjet ellenőrzés alá kerülne, másrészt a megnagyobbodott Bulgárián és Albánián keresztül kijutna az Adriai-tengerre. Hogy aztán ez mit jelentene, nem kell külön megmagyarázni. Akárhogy is van, akármi is fog történni, a kosovói albán felkelés újból bebizonyította, hogy Jugoszlávia, ez a mesterségesen összetákolt, mozaikállam az első komoly lökésre újból részeire fog hullani. De van ennek a kérdésnek magyar vonatkozása is, még akkor is, ha a nagy világlapok és hírközlő szervek a kosovói felkeléssel kapcsolatos megnyilatkozásaikban mégcsak véletlenül sem tesznek említést rólunk, magyarokról. Márpedig illene tudniuk, hogy Jugoszlávia másik autonóm tartománya, a Szerbiához csatolt Vajdaság — a Bánság keleti része és Bácska — valamint a Horvátországhoz csatolt Baranyai-háromszög és Muraköz a Kárpátmedencének és az évezredes magyar államnak elidegeníthetetlen szerves részei. Azt is tudniuk kellene, hogy a kérdéses területen a Habsburgok magyarellenes telepítési politikája és a rövid megszakítással immár 60 éve tartó szerb magyarirtás — 1944 őszén csak Tito partizánjai 35 ezer magyart irtottak ki két hét leforgása alatt — ellenére még mindig több, mint 500 ezer magyar él. Ha ehhez hozzáadjuk a katolikus sokácokat, bunyevácokat és az ottragadt sváb töredékeket, akkor a lakosságnak több mint fele nem szerb és ezeknek a szerbeknek is jórésze az I. és II. világháború után betelepített dobrovoljác. Nem is szólva arról, hogy uralomváltozás esetén a ki- és bevonuló polgári közigazgatás és fegyveres erők ezt az arányt még gyökeresebben megváltoztatják a szerbek rovására, amint az 1941-ben is történt. Köztudott dolog, hogy 1956-ban megzavarni, elhomályosítani. Meggyalázták a magyar Márciust, és meggyalázták Bartók Bélának, a Nemzet büszkeségének emlékét. — New Yorkban 1981-ben Vörös Fesztivált rendeztek! * Sajnálattal állapítjuk meg, hogy az Amerikai Magyar Szövetség Országos Igazgatóságának több tagja aktív részese volt a New York i rendezvénynek. Reméljük, hogy az AMSz vezetősége végre tudatára ébred annak a visszás helyzetnek, amelyet igazgatóságának tagjai teremtettek ezzel az üggyel (és egyebekkel!) és elvárjuk, hogy a Vezetőség ezt az ügyet, valamint a már hosszabb ideje előterjesztett panaszokat haladéktalanul kivizsgálja és megteszi a szükséges intézkedéseket. orosz szuronyok segítségével hatalomba segített és a mai napig megtartót Kádár János Moszkva parancsára nemcsak az elszakított területekről, hanem az ott sínylődő, pusztuló közel 5 milliónyi magyarról is lemondott, az elmúlt 25 év alatt mindent elkövetett a csonkaországi magyarság elsorvasztására, szellemi megtörésére és a csonkaország területén élő csekélyszámú szerb, horvát, tót, román néptöredékek erőszakos, mesterséges felerősítésére — más szóval a csonkaország elszlávosítására. Ha szovjet segítséggel Jugoszlávia újból részeire bomlana, Kádár a kisujját sem fogja megmozdítani, hogy a Délvidék félmilliónyi magyarját megmentse a szerbek vérengzéseitől. így a szabad földön élő közel egymilliónyi magyarra hárul az a roppant feladat és kötelesség, hogy minden eshetőségre felkészülve, már most megtegye a szükséges lépéseket Délvidék és félmilliónyi magyarjának megmentésére. Az ötfelé szakított, ezer sebből vérző, biológiailag és szellemileg megtört magyarság, ha élni akar, nem mondhat le egyetlen magyarról és a magyarság fennmaradását, jövőjét biztosító, ősi életterének, a Kárpátmedencének egyetlen rögéről HÍREK Reagan elnök mindinkább kétkedőén nézi a tervezett csúcstalálkozót Brezsnyevvel, amit Amerika egyes szövetségesei oly hőn kívánnak. Jóllehet beszélnek a Szovjet afganisztáni kivonulásáról, mint a találkozás előfeltételéről, Brezsnyev nem sok hajlandóságot mutatott a kompromisszumra. * * * Haig külügyminiszter a Dél-Michiganban fekvő Hillsdale Egyetemen tartott beszédében kijelentette, hogy Amerikának erősnek kell lennie, ha a Szovjetet kordában akarja tartani. Szövetségeseinknek, de különösen ellenségeinknek tudtára kell adnunk, hogy Amerika megbízható, ezért határoztuk el hadikészültségünk növelését — mondotta Haig. A K.K.M. JELENTI: Az idei évi közgyűlésünket New Yorkban rendezzük meg szept. 5-én és 6-án. Színes és változatos programmal. Már most felhívjuk barátaink figyelmét, hogy tegyék szabaddá magukat. Később megadjuk a részletes tudnivalókat. * * * Vasvári Zoltán Houston, Texasban mondott nagyszabású beszédet az ottani kultúrkörben. A magyarok csak most kezdenek abban az új városban szervezkedni és ennek ellenére közel száz fő jelent meg az ünnepségen. FABRICY KOVÄTS MIHÁLY MAGYAR RÁDIÓ Felhívjuk clevelandi olvasóink szíves figyelmét arra, hogy a Cleveland State University rádióprogran\ján, a 89.3 FM hullámon minden szerdán délután 5 órakor egy órás magyarnyelvű adással jelentkezik a Fabricy Kováts Mihály rádió dr. Szentmiklósy Éles Géza műsorvezető és Csömör János technikai vezető közreműködésével. Hallgassuk minél többen a Fabricy Kováts Mihály magyar rádió progran\ját, amely bel és külpolitikai kommentárjai mellett a rabmagyarság és a külföldre szakadt magyarok életviszonyait, politikai, társadalmi és kulturális munkásságát ismerteti és szemlélteti. KOSOVO {Folytatás az 1. oldalról) A területrabló Jugoszlávia
