Szittyakürt, 1981 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1981-11-01 / 11. szám
4. oldal «ITtVAKOfcT 1981. november hó 75 ÉVVEL EZELŐTT___________________________________ RÁKÓCZI HAZATÉRÉSE---------------------Rodostótól Kassáig---------------A múlt század utolsó évtizedeiben a hazai uralkodó körök egy része fokozott erőfeszítéseket tett a nemzeti függetlenséget, a szuverén államiságot jelképező intézmények létrehozására. Közvetve a nemzeti progressziót szolgálta a Bécstől független politikai, tudományos és kulturális szervek életrehívása. E törekvések sorában helyezkedik el a kor nagyszabású nemzeti demonstrációja, II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozása. ELTÖRÖLT TÖRVÉNY A fejedelem 1735-ben halt meg a törökországi Rodostóban. Végakaratának megfelelően Mikes Kelemen, a hú kamarás Rákóczi szívét a franciaországi Grosbois-i kolostorba küldte, bebalzsamozott tetemét pedig 1735 júliusában anyja, Zrínyi Ilona hamvai mellé helyezték el az isztambuli Szent Benedek kápolnában. Csaknem két évszázadon át török földben nyugodtak Rákóczi fiának, továbbá Bercsényi Miklósnak és több bújdosónak hamvai is. Az 1867-es kiegyezés után többször is felmerült Rákóczi hamvainak hazahozatala. Tisza Kálmán miniszterelnöksége idején egymást érték a megyék, városok, pártok, intézmények sürgető feliratai. Tisza nem tudta a széles körű követelést Bécsben keresztül vinni. A kifogások: “...az ügy nincs a kivitelezhetőség stádiumában”, “egyáltalán megvannak-e még a maradványok?”, “ki garantálja azonosságukat” stb. Thaly Kálmán, a vállalkozás fáradhatatlan szervezőjének kutatásai nemzetközi tudományos szempontból is nagyjelentőségűek voltak. Minden kétséget kizáróan sikerült bizonyítania a tetemek meg- és hollétét. Eredménnyel jártak a török udvarral folytatott tárgyalások is. A magyar országgyűlés 1906. októberében eltörölte a Rákóczit megbélyegző 1715. évi törvényt, és újat alkotott a fejedelem emlékének megörökítésére. Ez kimondta: “...II. Rákóczi Ferenc és bújdosó társainak tetemei hazaszállíttatván, országos küldöttségek által ő ünnepiesen a kassai székesegyházban, Thököly Imre teteme pedig a késmárki evangélikus egyházban tétessenek örök nyugalomra. Az 1715. évi 49. törvénycikk 2. és 3. szakaszai eltöröltetnek... a hazaszállítás költségeire 350 ezer korona ajánltatik meg...” A törvényt Bécs szentesítő záradékával 1906. október 29-én közölte a hivatalos lap. A hamvak hazahozatalával kapcsolatban több hetes hatalmas propagandakampánynak a nemzeti önállóság hangsúlyozásán túlmenően nem titkolható belpolitikai okai is voltak. Nyugtalansággal, feszültséggel volt terhes az ország közvéleménye, egymást érték a sztrájkok, beszüntették a munkát a vasutasok, a villamosvezetők, sztrájkoltak a kalauzok, a pályakarbantartók. Közben hatalmas apparátussal folyt a gyászünnepség előkészítése. Törökországban befejeződött a tetemek pontos azonosítása. A Törökországban tartózkodó magyar küldöttséget melegen fogadta a szultán. A delegáció hálafeliratot nyújtott át a török uralkodónak, aki a nyolcfős magyar küldöttség minden tagját kitüntette. Thaly Kálmán az Ozmánje-rend nagyszalagját kapta. Magyarországon eközben megkezdődött a diadalkapúk építése, a lakóházak feldíszítése, a lovasbandérium szervezése. A koporsók számára XVI. Lajos francia király stílusában teljesen új, díszes gyászhintókat készítettek. A kocsikat Kölber Dezső festőművész tervei alapján díszítették. A bíborpiros halottas hintókat gazdag aranyozású arabeszkek ékesítették. A hintókat vonó lovak hámját Nemes Mihály történelmi festő tervezte. A hamvakat Isztambultól Konstancáig hajó szállította, onnan pedig a végső nyughelyükig vonat. Az tásával egy időben megkezdte a próbákat a Tattersall telepen a lovasbandérium. A Bazilikában folyt a ravatal építése, Stróbl Alajos irányításával. Az utcákon és a tereken, amerre a gyászmenet elhaladt, már október közepén megkezdődött az erkélyek és ablakok bérbe adása az ünnepség idejére. Egy erkélynek átlag 400, egy ablaknak 100 korona volt az ára. Tribünöket állítottak fel a Keleti pályaudvar előtt, a Népszínház előtt, a Rókus Kórház mellett és másutt. A Kelet nevű hajó október 24-én reggel indult el Isztambulból Rákóczi és társai koporsóival. A hamvakat 23-án éjjel szállították Thaly Kálmánék a hajóra. A szultán kifejezett kérése volt ez, tekintettel a törökök vallásos érzületére. A hajón a személyzeten kívül csak a magyar bitancába. Bukarestben, Belgrádban gyászmisét tartottak a fejedelem tiszteletére, államférfiak, neves tudósok köszöntötték a hamvakat szállító küldöttséget. A Kelet kapitánya Kucsera főkonzulnak adta át a koporsókat. A közlekedés nemzetközi történetében is ritka gyászútat hajósok, dokkmunkások, vámtisztviselők, vasutasok mély kegyelete jellemezte. Csupán a vonat Konstancától Orsováig tartó útját kellett az egyes pályaudvarok befogadóképességét messze meghaladó tömegek érdeklődése miatt lerövidíteni. A vonat 25-én délután öt órakor indult el Konstancából a magyar határ felé. 26-án délelőtt érkezett a romániai kis határállomásra, Verciorovára. A forgatókönyv szerint itt várta meg október 27-ének reggelét, a magyarországi eseménysorozat kezdetét. A magyar kormány képviselői október 27-én reggel 9 órakor vették át II.Rákóczi Ferenc és bujdosó társai hamvait az orsovai határállomáson. Miként a Rákóczi-szabadságharc hadaiban a magyarokkal együtt küzdöttek a környező országok szegényei, elhozták a kegyelet virágait az orsovai gyásszertartásra a szerb, a román, a horvát szegényemberek képviselői is. Országszerte égtek a máglyatüzek, dörögtek a tarackok. Thaly Kálmán Wekerle miniszterelnöknek adta át a koporsókat. Zuhogott a jéghideg októberi eső. A Duna völgyét köd borította. A koporsókat jóval a tervezett idő előtt vissza kellett helyezni a gyászvagonba. A különvonat 28-án, vasárnap reggel 8 óra 35 perckor érkezett a budapesti Keleti pályaudvarra. A gyászmenet a Baross téren felállított vörös diadalkapú alatt indult el Rákóczi hamvaival a Bazilikába, Thököly Imre tetemével pedig a Deák téri templomba. Reggel fél 9-től délután 4 óráig tartott a gyászszertartás. A fővárosi színházak este díszelőadásokat tartottak. A Nemzeti Színház Szigligeti Ede II. Rákóczi Ferenc fogsága című drámáját mutatta be. VÉGÁLLOMÁS: KÉSMÁRK A különvonat vasárnap, október 28-án este 19 óra 50 perckor indult Budapestről és 29-én hajnali 5 óra után néhány perccel érkezett meg Kassára. Két különvonat vitte a fővárosból a vendégeket. Sárospatakon, Sátoraljaújhelyen Rákóczizászlók, címerek díszítették a pályaudvarokat. Kassán a vonat közvetlenül a díszsátor előtt állt meg. Először itt helyezték el a hat koporsót. A kassai dómban délután fél ötkor került sor II. Rákóczi Ferenc és bújdosó társai hamvainak sírbatételére. A templom hajójának közepén a Bazilikában épülthöz hasonlóan piros drapériás katafalkot állítottak. A katafalkról az érckoporsókat a templom bal oldalán épült kriptába vitték. A kripta bejáratánál jegyzőkönyvet írtak alá II. Rákóczi Ferenc fejedelem, Zrínyi Ilona, Rákóczi József, Bercsényi Miklós és neje, Csáky Krisztina, Esterházy Antal és Sibrok Miklós hamvainak átadásáról, átvételéről, örök időkre szóló megőrzéséről és megőríztetéséről. Thököly Imre hazatérő hamvait magyar, ruszin favágók, parasztok, bányászok ezreinek részvételével másnap, október 30-án helyezték örök nyugalomra az egykori késmárki Thököly-várban. A fejedelem hű marsallja, Vay Ádám Danckában, a mai Gdanskban húnyt el, hamvait szintén 1906-ban hozatták haza — Vajára. Ágoston László DARVAS LÁSZLÓ: Kiszáradt fa... Kiszáradt fa alatt állok nézem az eget aztán lehajtott fejjel bámulom a földet nyálam államra csurog hátam mögött rohan a szél a Lánchíd alatt koldus imádkozik mérges kígyó átöleli a napot s lezuhan elém a Mátyás templom tornya kettérepedt körúton a föld vérzik tankok alatt kinyílik anyám szíve ötvenhatban bokáig érő vérben mászkáltam vele kiszáradt fa alatt érzem most anyám testét — a port talpam alatt. 1981. április, Cleveland. A díszmenet Kassán, 1906. október 29-én. üres vasúti kocsi október 23-án indult el Budapestről Konstancába. A vagon korábban az udvar poggyászszállító járműve volt. Új céljára teljesen átalakították. Mennyezetét lila színű drapériával vonták be és villanyvilágítással látták el. Mind a hét koporsót itt helyezték el. A gyászvagonhoz kapcsolták a Törökországból érkező magyar küldöttség kocsiját, majd a villanyvilágítást biztosító akkumulátoros vagont. A szerelvény Konstancába indízottság tartózkodott. A Keleten magyar legénység szolgált. A nagyméretű tengerjárók sorába tartozó gép szép kiképzésével elegáns jachtra emlékeztetett. Gyásztermének díszítését a Keleti-tengeri Hajótársaság munkásai végezték el. A termet fekete drapéria bontotta, a főfalon II. Rákóczi Ferenc címere állt. A hajókápolna előtt állandóan két tengerész állt díszőrséget. A Kelet nagy tengeri vihar után, okt. 25-én reggel érkezett meg Kons-A soproni Rákóczi Ferenc hadapródiskola díszőrsége Kassán, 1938. novem bér 11-én, a Fejedelem sírja előtt.