Szittyakürt, 1980 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1980-10-01 / 10. szám
8- oldal____________________________________________ 1980. október hó összekeveredtek, akiknek ebben az országban polgári és politikai jogaik vannak, kik itt születtek és ebben az országban nőttek fel, melynek kenyerét ették, mondják meg nekem: hogy ők magyarok, vagy románok? Ha magyarok, menjenek Magyarországra, hol a magyar nyelvet beszélik, de ha románok, mint ahogy valóban azok, akkor szégyeljék magukat, ha nem tudják az országuk nyelvét^A pap — püspök — szava Moldvában Isten szava! Ha pap mondja, hogy ti katolikus románok vagytok, csakis azt válaszolhatjátok, hogy igenis, mi románok vagyunk. A román sovinizmusra nevelt moldvai katolikus janicsár nép az érzékeltetett módon és alapon mondhatta a cikkíró Reismüllernek, hogy a jassi-i püspökség negyedmilliónyi híve román nemzetiségű és román anyanyelvű. Ez az állítás a valóságnak nem felel meg! Az emberi jogok legelseje a Szocialista Román Népköztársaságban is alkotmányban biztosított szabad vallásgyakorlat meggyalázásáról, sárbatiprásáról, beolvasztásról, asszimilációról van itt szó, amely az egész világ szemeláttára és annak asszisztenciája mellett, szocialista országban megy végbe az Úrnak 1978. esztendelyében. A moldvai katolikus janicsár papság lázas vágyálma a negyedmilliónyi román nemzetiségű és román anyanyelvű katolikus hívő. Ha sikerül magyarjainkkal elfelejtetni a magyar nyelvet — a zsinat liturgiával kapcsolatos anyanyelvi rendelkezésének idejében — a vallás elhagyatása csak egy törvényerejű rendelet kiadásába kerül, amint az már Romániában 1948-ban megtörtént, amikor az uniáltak görögkatolikus vallását, “a román nemzet vallását” rendeletileg megszüntették és másfélmillió hívet egy másik vallásra átparancsolták! Sem az igazságot kereső közkedvelt világlap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung, sem egyetlen élő magyar sem nézheti közönbösen, hogy az amúgy is kisszámú magyarság soraiból vallásuk révén leszakított negyedmilliónyi magyar a mesterségesen megduzzasztott románok számát növelje, — mert a janicsár papok így akarták! Dr. Domokos Pál Péter s.k. Budapest, 1978. szeptember 28. A MAGYAR VÁNDORZÁSZLÓ EURÓPAI ÚTJA Magyar aluminiumkohó amerikai közreműködéssel? A Volt Magyar Politikai Foglyok Szövetsége csikágói szervezetének kezdeményezésére létesített Emigrációs Vándorzászló 1980-ban Európában hirdeti az emigráció összefogásának szükségességét és a magyar menekültek segítésének fontosságát. A Vándorzászlót ékesítő Kossuth Lajost és II. Rákóczi Ferencet ábrázoló festményeket volt politikai fogoly művészek készítették a rabhazában és csempészték ki nyugatra. A Vándorzászlót a boldogult díszelnökünk, Mindszenty József bíboros-hercegprímás 1974. június 22-én megszentelte és a következő üzenettel elindította világkörüli útjára: “A magyar emigrációs vándorzászlót 1974. június 22-én csikágói látogatásom alkalmából azzal a szándékkal megszentelem, hogy ébresztője és figyelmeztetője legyen minden otthonról elszakadt magyarnak: cselekvéssel mutassa meg hűségét hitéhez és népéhez, hogy megmaradjon annak, minek Isten teremtette.” A Vándorzászló útját rendező Nagybizottság a magyar egyházak és egyesületek vezetőinek bekapcsolásával megalakult. A Vándorzászló nemcsak a politikai foglyok és a katolikusok zászlaja. Azt a többi felekezetek vezetői is megáldották Főt. György Árpád c. református püspök és Nt. Brachna Gábor evangélikus esperes vezetésével. A Vándorzászló európai útját Filippi István frankfurti magyar újságíró, a Volt Magyar Politikai Foglyok Szövetsége európai főtitkára intézi. A zászló 1979 október 19-én érkezett Európába, ahol azt népes küldöttség fogadta Csaszkóczy Emil, a VMPFSZ európai elnöke vezetésével. A zászlót először Svédország magyarjai köszöntötték a malmöi októberi ünnepségek során. Majd a zászló Németországban folytatta útját, először a magyar ifjúság fellegvárában, Burg-Kastlban, ahol Dr. Endrédy Csanád és Kecskési Tollas Tibor fogadták ünnepélyes keretek között. 1980 januárjában Filippi István a 200 tüntető élén vitte a vándorzászlót Bonnba, a Szovjet követség elé, Afganisztán megszállása miatt a Szovjet elleni tüntetésen. Majd a VMPFSZ európai közgyűlésen, Münchenben, Csaszkóczy Emil mutatta be a zászlót a megjelenteknek. ■ KOSSUTH ► ► BOOKSHOP ► ► MAGYAR TÖRTÉNELEM, > ŐSTÖRTÉNET > és egyéb könyvek, ► ► HANGLEMEZEK ► Kívánságra árjegyzéket küld ► Cím: ► 14025 Lakota Ave., > ► Cleveland, Ohl» 44111 > Tel.: 941-0654 vAAAáiAOAAAAAA A Gruppe de Europe nevű emigráns szervezet áprilisban tartotta naggyűlését Frankfurtban, ahol a franciaországi magyar küldöttséget vezető Sulyánszky Jenő rabtárs köszöntötte a vándorzászlót, amelyet a díszemelvényre helyezett. A főasztalnál helyet foglaltak Filippi István, Vladimir Bukowski orosz ellenálló, és Heinz Fallak, a német Olympiai Bizottság vezetője. A mintegy 500 résztvevő egyhangúlag megszavazta a Moszkvai Olympiász bojkottálását. Dr. Habsburg Ottó a Paneuropa Kongresszuson Passauban ismerte meg a vándorzászlót. Itt a VMPFSZ és a Német-Magyar Társaság közös megbeszélést tartott Dr. Habsburg Ottóval és József-Árpád főherceggel a Vándorzászló további európai útja kérdésében. A Német-Magyar Társaság fennállásának 10 éves évfordulóján Filippi István több, mint 500 főnyi tömeg jelenetében kibontotta a Vándorzászlót és ismertette a zászló jelentőségét, II. Rákóczi Ferencz és Kossuth Lajos történelmi szerepén keresztül. Az ünnepség kulturális programját a stuttgarti magyar népitánc csoport és a vietnámi menekültek színpompás csoportja szolgáltatta. Augusztus 22-én Frankfurtban a nagy választási közgyűlésen 25,000 főnyi tömeg előtt Filippi István nyitotta ki a Vándorzászlót és a Szent István Magyarországának jelentőségét méltatta. Majd Franz-József Strauss, a CDU párt kancellárjelöltje tartott beszédet. Noha a magyarországi Magyar Nemzet című lap tudósítója is jelen volt, a magyarországi sajtóban mégsem reméljük Vándorzászlónk útjának méltatását. Soraink zártakor a Vándorzászlót elindították angliai útjára, amelynek során Dr. Ispánki Béla rabtárs fogja bemutatni a zászlót Mészáros Lázár sírjának felavatása alkalmából Tutley-ban. Majd a zászló Franciaországba kerül az októberi ünnepélyekre Sujánszky Jenő rabtárs gondozásában. A Vándorzászló európai útjának fénypontja a pápai áldás lesz, amelyet Dr. Habsburg Ottó készít elő a szent Atya németországi útja alkalmából. Ezt a zászló madridi útja fogja követni. Amíg a Vándorzászló európai magyar településeken van, az amerikai magyarság továbbra is segíti a magyar menekülteket és a csikágói bizottság eddig 402 menekültet helyezett el a környékbeli magyar egyházak, egyesületek és üzletemberek segítségével. A Volt Magyar Politikai Foglyok Szövetsége és a Vándorzászló Nagybizottság fáradtság nélkül végzi önzetlen feladatát, a magyar politikai menekültek megsegítését. Hiszen az új menekültekből kell kiválasztani az emigrációs utánpótlást, akik majd átvehetik a zászlót és továbbfolytathatják a harcot Magyarország függetlenségének és szabadságának viszszaszerzéséért. Politikai Fogoly Tudósító Nem ritkák a nyugati sajtóban a magyar gazdasággal foglalkozó cikkek. Az NSZK-beli Külkereskedelmi Információs Hivatal (BFA) lapja, a Nachrichten für Aussenhandel egyik száma ismertette a Magyarországon tervezett aluminiumkohó helyzetét, és annak a feltételezésnek adott hangot, hogy Magyarország illetékes szervei USA-beli cégnek adnak megbízást a komplett tervdokumentáció elkészítésére, miután az ajkai timföld- és aluminiumműben épülő nagynyomású öntödéhez is amerikai cég, az Advance Pressure Castings Corp. szállította a knowhow-t. (A cikket a magyar Világgazdaság című szaklap átvette.) Már 1976-ban megszületett a döntés, hogy az aluminiumipar hosszú távú fejlesztési programja keretében aluminiumkohót kell építeni Magyarországon — írja bevezetőjében a cikk szerzője. — A nagyságrendet évi százezer tonnában határozták meg, ez a mennyiség azonban csupán tájékoztatásként szolgál. Annyi mindenesetre biztos, hogy komplex létesítményről van szó, amely aluminiumolvasztót, anódgyárat, öntödét és más üzemrészeket foglal magában. Nem döntöttek még a létesítmény leendő helyéről. Nagy azonban a valószínűsége, hogy Várpalotán fog felépülni, ahol a három magyar kohó egyike már jelenleg is működik. Itt számottevő lignitelőfordulás van, ami az energiaigényes aluminiumtermelés szempontjából nagy jelentőségű. Ezenkívül jó a közlekedési lehetőség az almásfüzitői timföldgyárhoz, és a székesfehérvári Könnyűfémmű, a legnagyobb magyar aluminiumáru-termelő is csupán 20 kilóméternyire van. Budapesten kezdettől fogva egyetértettek abban, hogy az új kapacitás nyugati közreműködéssel épüljön fel. Sohasem került viszont komolyan szóba, hogy a megbízást kulcsrakész létesítmény szállítására adják ki külföldi vállalkozónak. A nyugati partnertől a magyarok a terveket és a komplett kiviteli dokumentációt várják. Az ezzel kapcsolatos knowhow-t és licenceket meg fogják vásárolni. Emellett az lesz a közreműködő külföldi cég feladata, hogy a beindításhoz szükséges személyzetet rendelkezésre bocsássa, és vállalja a magyar szakemberek betanítását. A részterveket az elgondolás szerint már Magyarországon készítik el, és ugyancsak magyarok építik fel a kohót. Az aluminiumkohó ügyében Magyarország 1977 óta hat külföldi céggel áll kapcsolatban. Ezek közül azonban ma gyakorlatilag három van igazán versenyben: a japán Szumitomo, valamint két amerikai vállalat, a Reynolds és az Alcoa. Az első japán ajánlatot egyébként a Nippon Light Metal terjesztette elő, amikor azonban magyar delegáció utazott Japánba, hogy tájékozódjék az ottani aluminiumipar helyzetéről, kiderült, hogy a Szomitomónak sokkal jobb lehetőségei vannak annak a nagyságrendnek és technikának a megvalósítására, amelyet Magyarországon keresnek. Felvette a kapcsolatot a magyar alumíniumiparral a francia Pechiney cég is, mely a többi között a romániai Slatinában levő aluminiumkohó berendezéseinek nagy részét szállította. A magyar félnek azonban aligha felelnek meg a 83 ezer amperes kohók, amelyet a Pechiney Románián kívül Görögországba is eladott. A magyar elképzelések szerint legalább 150 ezer amperes kohókra lenne szükség. Magyar szakemberek máris sejtetni engedték, hogy elképzeléseikhez az Alcoa és a Reynolds ajánlata áll a legközelebb. Amerikai cégeknek van ugyanis leginkább tapasztalatuk ilyen nagyságrendű beruházásokkal. Mindenesetre a végleges ajánlatban versenyképesebb megoldást kell találniuk az energiafelhasználást illetően. Az energiaköltség-hányadot ugyanis a magyarok kereken 25 százalékban szabták meg, és hallani sem akarnak olyan ajánlatról, amelyek nem tudják garantálni, hogy az egy tonnányi alumíniumra eső villanyáram-felhasználás nem haladja meg a 14 ezer kilowattórát. Márpedig ami a Reynolds-féle ajánlat áramfelhasználási mutatóját illeti, az rosszabb volt, mint a Pechiney-é és a Szumitomóé. A mai napig mindenesetre még semmilyen előzetes döntés nem született. Tulajdonképpen még a beruházás sem kapott zöld utat, bár rajta van a VI. ötéves terv állami nagyberuházásainak a listáján. EZÜSTKINCSEK ESZTERGOMBAN Páratlan ezüstpénz-gyűjteményt, Magyarország legöregebb épen maradt harangját és más különleges régészeti kincseket mutatnak be az esztergomi Balassa Múzeum kiállításán. Jóllehet a tárgyak többségét külön-külön már láthatta a nagyközönség, együttesen még nem állították ki. Érdekes közös jellemzőjük, hogy szinte valamennyi napvilágra kerülésében nagy szerepük volt a múzeumbarátoknak, a város és környéke lakosságának: azonnal jelezték ugyanis, amikor rájuk bukkantak. Dózervezető hozta felszínre a város határában azt az agyagedényt, amely a Magyarországon addig talált legnagyobb — 566 darabos — tallérgyűjteményt őrizte. Bemutatják azt a 940 ezüstdénárt is, amelyeket az egyik szomszéd községben, Baján fordított ki a földből egy traktoros. Kiállították Magyarország legöregebb épen maradt harangját, amelyre ugyancsak egy traktoros bukkant Dág és Csolnok között. A 12. századi, bronzból öntött, méhkas formájú harangnak nagyon szép a hangja ma is. Feltehetően az egyik közeli templomé volt, és a tatárjáráskor ásták el.
