Szittyakürt, 1979 (18. évfolyam, 2-12. szám)

1979-12-01 / 12. szám

10. oldal ÍZITTVAKÖfcí 1979. december hó DR. KOLLARITS BÉLA: CSAK MEGVIRRAD Az Amerikai Magyar Szövetség új Igazgatósága 1979. november 24-.én, a clevelandi Plaza Hotelban meg­tartotta az első ülését. “Történelmi pillanatban vagyunk együtt ma. Az Úristen felelősséget helyezett miránk, sokkal nagyobb fe­lelősséget, mint azt sokan elképzelik. Ez a felelősség a magyarság szolgá­lata” — mondotta Főtiszteletű Dö­mötör Tibor, az Igazgatóság Elnöke az ülés megnyitása alkalmából. “Büszke vagyok arra, hogy az éle­tem és meggyőződésem mindig a magyarság összességének szolgálata volt. Számomra nem az emigráció­ban kezdődött a magyarságért való küzdelem és csak halálommal fog abba maradni ...” “Sokan azon vitatkoznak, hogy mi a magyarság, egyik magyart a má­sikkal próbálják szembeállítani, ak­kor az ellenség örül! A Sátán arca mosolyog és a magyarság vérzik . . . Az életem bizonyítja, hogy minden magyarral össze tudok fogni és dol­gozni, amíg az a magyar valóban ‘magyar’. Ha pedig már nem ma­gyar, többet nem nyilatkozhat a ma­gyarság nevében, nem képviselhet magyar szervezeteket és meggyőző­désem szerint nem lehet helye az Amerikai Magyar Szövetségben. ” Az Amerikai Magyar Szövetség Országos Közgyűlése szeptember 28, 29, és 30. napjain New Yorkban zaj­lott le, rendkívül botrányos, gyakran terrorisztikus jelenetekkel tarkítva. Ez a Közgyűlés a Szövetség életének igen elszomorító szakaszának végére tett pontot. Olyan szakasz végére, melyhez hasonlóktól Isten óvja meg a jobb sorsra érdemes Szövetséget, jószándékú tagszervezeteit és tagsá­gát. 1978. november 25-én meghalt dr. Béky Zoltán, az Amerikai Ma­gyar Szövetség Országos Elnöke és az idei Közgyűlésig Ft. dr. Irányi László vette át az elárvult elnöki szé­ket. Az igazgatóság akkori elnöke, Pásztor László már akkor mozgolód­ni kezdett, hogy az országos elnöki tisztségre a Közgyűlés őt válassza meg. Mikor látta, hogy dr. Irányi Lászlót kívánja a tagság bizalma az elnöki pozícióban megerősíteni, er­ről a szándékáról letett, figyelmét az Intéző Bizottság elnöki tisztségére fordította. Ezirányú terveit, lépéseit csak az nem látta meg, aki nem akarta meglátni. Szervezkedett, agi­tált, szövetkezett még olyanokkal is, akik az elmúlt évek során dicstelenül távoztak a Szövetségből. Félrevezető, visszataszító kortesfogásokat alkal­mazott, hogy a Szövetségben “erősen baloldalinak” ismert személyek tá­mogatását megszerezze. ígérgetett, intrikált, tisztségviselőket igyekezett diszkreditálni, akit csak lehet, szán­dékait illetőleg félre vezetni a Szövet­ség ügyét, jövőjét szívükön viselő ma­gyarokat egymással szembe állítani. Nem törődött azzal, hogy ilyenkor a magyarság ellenségei örülnek, hogy “a Sátán arca mosolyog és a magyar­ság vérzik!” S nem törődött azzal sem, hogy az általa felidézett viszá­lyok miatt az Amerikai Magyar Szö­vetség élete valósággal megbénult. “Az elmúlt hónapokban a zűr-za­var tetőfokára hágott az Amerikai Magyar Szövetség életében” — mon­dotta megnyitó beszédében Főt. Dö­mötör Tibor, az Igazgatóság elnöke. “Nem kerestem ezt a pozíciót, nem voltam jelen a gyűlésen, amikor megválasztottak, nem agitáltam ma­gam mellett. De úgy éreztem, ha Isten rám helyezte ezt a magyar ke­resztet, akkor vinni fogom! Áldozat magyarnak lenni, áldozat az Ameri­kai Magyar Szövetség élén lenni. És aki egyéni érdeket keres, vagy cso­portérdeket, annak meggyőződésem szerint el kell tűnni a Szövetség éle­téből!” Dömötör Tibor elnöki jogánál és kötelességénél fogva november 24-re szabályszerűen összehívta az Igazga­tóság ülését Clevelandba. Tekintet­tel arra, hogy ugyanebben az időben volt a három napos Magyar Talál-MÁR... kozó a városban, logikus volt az üies helyének és idejének megválasztása, mert így a találkozón is résztvenni szándékozó igazgatósági tagoknak nem okozott külön fáradalmakat, időveszteséget és költséget az ülésen való megjelenés. “Voltak, akik megpróbálták ezt a mai ülést megtorpedózni, embereket lebeszélni arról, hogy megjelenje­nek. Lehet magyarokat lebeszélni gyűlésen való megjelenésről, de majd mit fognak válaszolni az Úr­istennek, ha egyszer megkérdezi tő­lük, hogy miért nem tettek valamit azért a szenvedő magyarságért, mely tőlük várja felszabadítását, sorsának jobbra fordulását? Mert változhat­nak az idők, változhatnak az embe­rek, de nem változik az örök magyar sors és amíg nincs szabad Magyar­­ország, nincs független egész Ma­gyarország, addig nekünk hivatá­sunk van itt Amerikában, Ausztrá­liában, Kanadában, Európában és a világ minden részén!” Főtiszteletű Dömötör Tibornak az Amerikai Magyar Szövetség igazga­tósági ülésén elmondott megnyitó beszédéből idézett szavaihoz sok hoz­zátenni való nincs. Beszéde meg­győző volt, a jelen volt igazgatósági tagok és az ülés vendégei egyönte­tűen megállapították, hogy őszinte, igaz beszéd volt. Nemzetünket és hazánkat mindenek felett szerető és szolgálatukra mindenkor kész, be­csületes magyar ember szavai hang­zottak el november 24-én, a cleve­landi Plaza Hotel termében. Olyan magyar ember szólt a hallgatóság­hoz, aki tetteivel már eddig is szám­talanszor bizonyságát adta elhiva­tottságának, törhetetlen nemzethű­ségének. Akarva-nemakarva felmerül a kér dés, hogy miként vélekedik Dömötör Tibor azokról, akik megválasztása ellen voltak. Beszédében erre a kér­désre is megfelelt: “Döntéseimnél nincsenek bará­taim, nincsenek ellenségeim. Akik — MEGJELENT Prof. Badiny Jós Ferenc legújabb könyve: AZ ISTER-GAMI OROSZLÁNOK TITKA kiegészítve, a szövegrész szá­mos ábráján és képén kívül, “tizenhat” kiváló fényképből álló sorozattal, melyek feltün­tetik az ősi Ister-Gami Szen­télyből ránk maradt részlete­ket. — A könyv ára a viszont­eladóknál: US S10.00. o -«•• o -mm- o o o -m» (> -mm­j KOSSUTH j j BOOKSHOP j j MAGYAR TÖRTÉNELEM, Őstörténet (° o és egyéb könyvek, o HANGLEMEZEK 1 Kívánságra áljegyzéket küld | I Cím: I A 14025 Lakota Ave., | Cleveland, Ohio 44111 Tel.: 941-0654 Hungarian Life ERDÉLYI VILÁGSZÖVETSÉG NEGYEDÉVI TÁJÉKOZTATÓJA I. szám. 1979. Augusztus Registered for posting as a publication - Category B Ára: 75 cent NÉMET LAP DÖBBENETES CIKKE ERDÉLYRŐL A'WELT AM S0NNTAG"1979 február 18-i száma 15. oldalán foglalkozik a II. német televíziónak egy aznap 16 óra 30 perckor sugárzott adásával a romániai német népcsoport­ról. A romániai helyzet alapos ismeretében nem ütköztünk meg azon, hogy a riport a tra­gikus sorsú erdélyi szász népcsoportról tájakon, városképeken, folklórén és néhány sem­mitmondó rövid beszélgetésen kívül nem foglalkozhatott a való helyzettel. Más kérdés azonban, hogy ilyen körülmények között miért csinál a német televízió egyáltalán ripor­tot erről az embertelenség határain túlmenő kérdésről. De hát ez a német politika dolga. Nemcsupán a német politika dolga azonban a°Welt am Sonntag'cikke erről az adásról, melynek címe "Az erdélyi szászok új hazát keresnek". A lap a következőket írja D.S. szig­­nummal: "A Kárpátok lábánál egy több mint 300.000 négyzetkilométernyi terület fekszik, mely 1918-ig autonom állam volt :"Transylvaniá"-nak nevezik a románok," Siebenburgennek" a németek. A német kivándorlók által alapított Siebenbürgen közel 650 éven át megvédhette füg­getlenségét a török és magyar túlkapásokkal szemben. Védelmet keresve a siebenbürgerek csak 1919-ben csatlakoztak Romániához és ezzel megpecsételték önállóságuk végét. A második világháborút államosítás, kisajátítás és kényszermunka követte. A Keleteurópában szokásos akadályoztatások közepette Hans Albert ZDF riporternek sikerült betekintést nyernie a még megmaradt 120.000 szász helyzetébe." Eddig az idézet. A továbbiakban a cikk közli a riporter kijelentését, hogy ő "tudatosan történelmi riportot akart csinálni, mert a Siebenbürgerek államalkotása egyedülálló az egykori német kivándorlók sorában'.' A cikk ezután foglalkozik a nyelvhasználat kérdésé­vel, majd azzal fejeződik be, hogy Romániából eddig évente 4000 szász tért vissza hazájá­ba és a felteendő kérdés feléjük nem az hogy" ki akarnak-e vándorolni Németországba?1 hanem csak ritkán tehető fel a kérdés* Miért akar itt maradni?" Megjegyzésünk csupán annyi, hogy a TV-riporter, a cikkíró, a német TV felelősei és a Welt am Sonntag szerkesztői, mielőtt az adást levegőre, illetve a róla írott cikket nyomdá­ba adták, belenézhettek volna bármelyik német lexikonba. Onnan percek alatt megtud­hatták volna ( saját német tudományos forrásból) hogy a történelmi Erdély 57 és ma Siebenbürgennek" nevezett Romániához csatolt terület is csupán kereken 103 ezer négy­zetkilométer. Azt is megtudhatták volna, hogy a szászok soha nem alapítottak államot Er­délyben, hanem mint vendégek a magyar királyságban, majd az erdélyi magyar fejedelem­ségben, teljes önkormányzatot élveztek, amiből kialakult a szász közösség, az Universitas Saxorum, saját egyházzal, iskolaüggyel, kormányzattal és páratlan gazdasági jóléttel, amelyben "megteremthették a német kultúra fájának legszebb aranyágacskájáf! S mindezt "az átkos" magyar uralom alatt, mint Erdélyi harmadik nemzete. Az Universita Saxorum a 19. században megszűnt, mert a demokrácia nem ismer autonómiákat. ellenem szavaztak, miután alulma­radtak, azok is‘rám szavaztak’. Azok­nak is elnöke vagyok. És ígérem azt, hogy tárgyilagos, meggyőződésem szerint, becsülettel fogok minden kérdéssel szembenézni. Senki se vár­ja tőlem azt, hogy azért, mert bará­tom, az ő javára fogok dönteni, de mindenki vegye tudomásul, hogyha ellenségemnek tartja magát, igen kemény emberrel fog találkozni. ” A beszéd elhangzása után az Igaz­gatóság megkezdte munkáját. A tár­gyalások példás rendben, fegyelme­zetten indultak meg és fontos kérdé­sek kerültek eldöntésre. Természete­sen voltak viták is, de elmaradtak az eddigi szokásos veszekedések, mellé­beszélések. Kitűnően levezetett ülés volt, az egyes kérdésekben külön­böző véleményeken lévő igazgatók könnyű szerrel, barátságos eszmecse­rékkel minden esetben át tudták hi­dalni az ellentéteket. Bizonysága en­nek, hogy az Igazgatóság minden kérdésben egyhangú határozatokat tudott hozni. Sorra megválasztották a szakbizottságok elnökeit és túlzás nélkül állítható, minden helyre meg­felelő, hozzáértő és önzetlenül becsü­letes munkára kész ember került. Ezen az igazgatósági ülésen az Ame­rikai Magyar Szövetség ügyeit meg­felelő emberek civilizált emberekhez illő módon tárgyalták. És az Ameri­kai Magyar Szövetség megindult azon az úton, hogy valóban az ame­rikai magyarság Szövetsége legyen, rendeltetésének megfelelően. Aki részt vett az Amerikai Magyar Szövetség igazgatósági ülésén, annak nem maradt kétsége aziránt, hogy mit hirdetett meg Dömötör Tibor, az Igazgatóság elnöke. Békét, össze­fogást minden egyes magyarral, minden egyes magyar szervezettel, ha céljuk valóban nemzetünk, a magyarság hűséges szolgálata. Har­cot, könyörtelen harcot a nemzet el­lenségei ellen és azok ellen, akik ön­célúan, egyéni érdekeiket követve a nemzet ellenségeivel egy gyékényen árulnak. Pásztor László, az Amerikai Ma­gyar Szövetség Intézőbizottságának jelenleg még elnöke, minden áron megakarta akadályozni az igazgató­­sági ülés megtartását. Megakarta bénítani munkáját oly módón, hogy akit csak tudott, igyekezett lebeszél­ni az ülésen való részvételről. Azt akarta elérni, hogy az ülésen ne le­gyen a határozatképességhez szüksé­ges létszámú igazgató jelen. Célját nem érte el, bár kétségtelenül akad­tak néhányan, akik hallgattak sza­vára és távolmaradtak. Nem hiá­nyoztak, a többit intézzék el lelkiis­meretükkel. Pásztor próbálkozásai­nak azonban konkrét, cáfolhatatlan bizonyítékai vannak és eljárásáról az Igazgatóság tagjai, valamint az ülés vendégei megvetéssel, felháborodot­tan szereztek tudomást. Ezzel azon­ban az ügy nincs befejezve és Pásztor Lászlónak, aki ellen már több ter­hére rótt vád miatt fegyelmi eljárás indult, ezért is felelnie kell. Mert nem maradhat megtorlás nélkül, hogy az Amerikai Magyar Szövetség egyik magas tisztségét viselő személy az Igazgatóság ülésének meghiúsítá­sára törekedett. És tudjuk, hogy kudarca Pásztort nem térítette még észre, néhány “párthívével” egyetemben az ülés utólagos “megfúrására” törekszik. Ez azt jelenti, hogy Pásztor és cinko­sai nem akarják, nem bírják elvi­selni, hogy a megújhódott, salakjá­tól megszabadult Amerikai Magyar Szövetség eleget tudjon tenni hiva­tásának, a magyar nemzet szolgála­tának. De csak felvirrad már abban a sötét éjszakában, amelyet pásztor­­lászlók borítottak az Amerikai Ma­gyar Szövetség fölé. A Szövetség élni fog és dolgozni fog a magyar igazság győzelméért. Pásztor Lászlót és cim­boráit a magyarság haragja és meg­vetése fogja kitaszítani a magyar közéletből.

Next

/
Thumbnails
Contents