Szittyakürt, 1979 (18. évfolyam, 2-12. szám)
1979-10-01 / 10. szám
8. oldal $*ITTVAKÖ*T 1979. október t Mély fájdalommal jelentjük, hogy Molnár Lajos bajtársunknak, a Hungária Szabadságharcos Mozgalom közp. vez. tagjának édesanyja: MOLNÁR LAJOSNÉ született SZTERÉNYI ERZSÉBET 1979. augusztus 28-án, Ashlandban (Ohio), életének 73. évében visszaadta lelkét Teremtőjének. Nemzetesasszonyunk életidejét a magyar történelem három gyászosan jelentős korszaka öleli körül: a trianoni országvesztés, a bolsevista országhódítás és a vérbefojtott magyar szabadságharc. Talán azért is választotta a Magyarok Istene ezt a sötét hátteret MOLNÁR LAJOSNÉ Nemzetesasszonyunk számára, hogy annál fényesebben emelkedjék ki személyében a magyar édesanya alakja, aki életében példája volt annak, hogy hogyan lehet ráeszméléssel önmagát szétszedő meddő időkben is gyermekded közvetlenségben élni Istennel, természettel és a másvilággal. Akik ismerték földi életében a mi Nemzetesasszonyunkat azok tudják róla, hogy a rabhaza szeretetének kisugárzása ott rezgett hangjában, tekintetében és belesugárzott a hazátlanság országúján az elfáradt, kiszáradt telkekbe. Nem lett volna igazi magyar édesanyai küldetése, ha ebben a nagyságban uralkodni nem akart volna. Tüzet hozott: akarhatta-e, hogy egyetlen Rábán ne égjen? Virágözön borította koporsója előtt Ft. Dömötör Tibor szabadságharcos püspök búcsúztatta Nemzetesasszonyunkat, akit árván maradt fiának harcostársai kísérték utolsó földi útjára. Emlékét kegyelettel őrzi a Hungária Szabadságharcos Mozgalom! KORSZERŰ TÖRTÉNELMI OKTATÁS, (A magyarországi általános iskolák V. osztálya számára) Hazánk területe és népei a honfoglalás korában (OLVASMÁNY) HAZÁNK FÖLDJE A HONFOGLALÁS ELŐTT. Milyen volt hazánk földje a honfoglalás korában? A mai gazdag búzatermőföld Alföldön akkor édesfüvű. dús rétek és mocsaras erdők terültek el. A Dunántúl szelíd lankáit is sűrű erdők borították. A Fertő-tó vize a mai Győrig ért. A Balaton déli partjai is mocsarakba vesztek. Az egyik egykorú külföldi író így jellemzi hazánkat: “Nyirkos, legelőkben gazdag föld.” Az erdőkben gímszarvasok, vaddisznócsordák, bölények, farkasok, rókák és más vadak tanyáztak. Bőségben voltak prémes állatok is, mint például vidra, nyest, nyuszt, menyét. Az Alföld folyóiban bőségesen volt hal. LAKÓI. Az új hazába költöző magyarok nem találták lakatlanul hazánk területét. A lakosság azonban nem volt sűrű, pedig a honfoglalás előtt mintegy 200 évig egy hatalmas és népies birodalom virágzott itt, az avarok országa. Az avar birodalom azonban felbomlott, az avar nép megmaradt törzsei elszórtan éltek a mai Kiskunságon, valamint Tolna, Békés és Bihar megye vidékén. Juh- és marhatenyésztéssel foglalkoztak, de voltak közöttük bányászok, kovácsok és ötvösök is. Az avar sírokban talált vasfegyverek, arany és ezüst ékszerek fejlett iparról tanúskodnak. A honfoglalás korában a Dunántúlon és az északnyugati részeken már szlávok éltek, akiknek főfoglalkozása a földművelés és az állattenyésztés volt. Földjeiket ekével művelték. A gabonaféléken kívül babot, lencsét termeltek. A ház körül konyhanövényeket: céklát, répát, uborkát, retket és káposztát termesztettek. A háziállatok közül a lovat, tehenet, kecskét, juhot és a disznót tenyésztették. A disznónak nemcsak a húsát ették, hanem disznóöléskor szalonnát, kolbászt is készítettek belőle. Állataikat pajtákban, jászol mellé kötözték, télen takarmánnyal etették. A füvet kaszálták, a szénát gereblyével gyűjtötték össze. Mindezt a magyarok később eltanulták tőlük. Ezt bizonyítják azok a szavak is, amelyeket a szlávoktól átvettünk. Ilyenek a mindennapi életre vonatkozó következő szavaink: kalács, kása, szalonna, pecsenye, kemence, uzsonna, vacsora, tányér, pohár, szoba, konyha, kamra, pince, ablak, udvar, utca stb. A szlávok faházakban laktak. Vastag gerendákból épített házaikon már ablaknyílások is voltak. Télen a kemence szolgáltatta a meleget a lakásban. A szobában asztal, lóca, polc állott. Asszonyaik háziiparral is foglalkoztak, abroszokat, párnákat, vánkosokat és dunyhákat készítettek. De voltak a szláv parasztok között már iparosok is: molnárok, mészárosok, kovácsok, takácsok. Ezek látták el iparcikkekkel az egész lakosságot, majd a honfoglaló magyarokat is. WASS ALBERT: MEGDÖNGETEM A LÁRMAFÁT! * Új üzem készült el a Tisza Vegyi Kombinátban. Az új üzemben évente 20.000 tonna izoprént és 80.000 tonna benzolban dús frakciót állítanak elő. * 1990-ig előreláthatólag 300 ezer új lakás épül Budapesten. Összesen 110—140 ezer régi lakás szűnik meg és 150—155 ezer állami tulajdonban lévő lakást újítanak fel. Mint hajdani őseim, kik dúlások idején megdöngették baltafokkal odvas lármafáikat ködös gerinceken, hogy hírt adjanak a veszedelemről: ugyanúgy megdöngetem ma én is a magam újfajta lármafáját. Figyeljetek föl, magyarok, Amerikában és mindenütt! Váratlan orvtámadások idején rádöbben az ember, hogy nem élünk örökké. Telik az idő, előbb-utóbb kifut lábunk alól az út, s végezetlen tennivalók gazdátlanul maradnak, s befejezetlenül. Pedig nagy és fontos tennivalóink vannak. Erdély megkínzott, élve eltemetett magyar népének a jövendője a mi kezünkben van ma még. Mert csak mi látjuk a szörnyű, pokoli veszedelmet, mely hárommilliónyi hűséges magyart elnyelni készül. Segélykiáltásaikat csak mi halljuk egyedül. Mindenki mást elbűvölt és megbabonázott a gyilkos hatalom álnok szemfényvesztése, mely görögtüzek fénye és hazugságok takarója alatt még a nyomát is kiperzselni igyekszik Erdély földjéből annak, hogy ott évezreden keresztül magyarok éltek, s kultúrát teremtettek maguknak a Kárpátok alatt. Ha mi magunk nem nyíljuk föl hamarosan az elvakított Nyugat szemét, ha mi magunk nem tolmácsoljuk erdélyi véreink megaláztatásait, szenvedéseit és nyomorúságait ennek az önmagával elfoglalt világnak, ha mi magunk nem üvöltjük, sikoltjuk az emberiség fülébe, hogy: “MENTSÉTEK MEG AZ ÉLŐKET AMÍG VAN BENNÜK ÉLET!” — bizony késő lesz. Fél évszázad múltával a világ népeinek esetleg fölébredő rokonszenve már csak tömegsírokat talál ott, ahol ma még magyarok tusakodnak a sorssal, s vonszolják a kettős elnyomás igáját. S a tömegsírokat virágerdőkké varázsolhatja a világ bűnbánata, egyetlen elpusztított magyar föl nem támad attól. MA AZ EGYETLEN LÉTEZŐ IDŐPONT, AMIKOR MÉG CSELEKEDNI LEHET BÁTRAN, CÉL TUDATOSAN ÉS HASZNOSAN! Ennélfogva tehát az Erdélyi Világszövetség amerikai csoportjainak szervezete elindít egy olyan nagyszabású szellemi hadjáratot, mely úgy méreteiben, mint módszereiben alkalmasnak látszik arra, hogy felrázza a közfigyelmet, s az erdélyi magyarság tűrhetetlen helyzetét a világ elé vigye. TRANSYLVANIA QUARTERLY elnevezés alatt elindítunk egy angol nyelvű negyedévi szemlét, mely rendszeresen ismerteti Amerika népével és vezetőivel mindazt, amit Románia kormánya a sima szavak kendője alatt Erdély magyar őslakóival szemben naponta elkövet, az emberi jogok eltiprásától kezdve a hírhedt SECURITATE kínzókamráiban elrejtett gyilkosságokig. Rövid helyzetjelentéseinkkel, ha kell Rzetett hirdetések formájában is, fel fogjuk keresni az angol nyelvű lapokat, és addig üvöltünk pusztuló népünk helyett, míg meghallja a világ! Ahhoz azonban, hogy komoly eredményt érhessünk el, SZÜKSÉG VAN AZ AMERIKAI MAGYARSÁG TEUES ÉS OSZTATLAN TÁMOGATÁSÁRA! Erdélyből kiszivárgó hírekre van szükségünk. Szükségünk van elsősorban is nevekre, magyart pusztító, magyart gyalázó román hivatalnokok, hatósági közegek neveire, kiket világ szégyenére kipellengérezhetünk. Szükségünk van arra, hogy amerikai magyar egyesületek, csoportok megrendeljék ezt az angol nyelvű szemlénket minél több példányban, és azt hűséges kitartással terjesszék a maguk körében, míg Amerika szeme kinyílik, és felismeri Erdély magyaljainak rettentő helyzetét. Szükségünk van arra, hogy azokat az ismeretterjesztő és felvilágosító hirdetéseket, melyeket időnként megjelentetünk, az amerikai magyarság szervezetei átvegyék az ország minden részén, és helyi lapjaikban leközöltessék. Csak így érünk el eredményt: közös munkával, közös akarattal! A “Transylvanian Quarterly”, a már évek óta szépen működő kétnyelvű folyóiratunk, a Nyolcadik Törzs negyedévi mellékleteként jelenik meg ez év októberétől kezdve. A Nyolcadik Törzs (The Eighth Tribe) évi előfizetési dya a negyedévi szemlével együtt évi 10 dollár. Címe: P. O. Box 637, Ligonier, Pa. 15658. A Transylvanian Quarterly külön is megrendelhető 10 példánynál nagyobb tételekben terjesztés céljából, példányonként 50 centért az Amerikai Magyar Szépmíves Czéh címén: Rt. 1. Box 59., Astor, Florida 32002. Ugyanerre a címre kérünk a Transylvanian Quarterly számára küldendő minden információt. Neveket — kívánságra — titokban tartunk. E felhívás aljára, ízelítőnek, oda tesszük egyik “hirdetésünket”, mely nek terjesztésére felkérjük Amerikai cselekvő magyarjait. Megdöngettem hát a lármafát. Szálljon a hang tengertől tengerig, hirdessen vészt és veszedelmet, és ébressze föl az álmodozókat! Próbatétel idejét éljük! Oda kell kiáltsunk hangos szóval Nagy-Romániának: NE BÁNTSD A MAGYART! * * * DO YOU KNOW that millions of YOUR TAX DOLLARS HELP SUPPORT THE MOST VICIOUS VIOLATORS OF HUMAN RIGHTS THE COMMUNIST GOVERNMENT OF RUMANIA? IN TRANSYLVANIA three million Hungarians, Germans Jews and other minorities are treated as inferior citizens, imprisoned, tortured, beaten to death by the political police, due to their ethnic origin! PROTEST THE PREFERRED NATION STATUS granted by our President to the Communist Government of Rumania For more information, read: Documented Facts and Figures on Transylvania Published by the Danubian Press Astor, Florida 32002.
