Szittyakürt, 1979 (18. évfolyam, 2-12. szám)

1979-09-01 / 9. szám

2. oldal «lTTVAKÖkt gazdaságilag sokkal inkább kapcso­lódnak Európának más tájaihoz, mint valami dunai egységhez. A Dunavölgy nem egységet meghatá­rozó tényező, hanem több egységet egymáshoz kapcsoló útvonal. Politi­kailag pedig a Donauraum nem tény, hanem elképzelés, ami nem egyén, mint az a kérdőjel, ami az Osztrák-Magyar Monarchia helyén maradt. ” Kétségtelen, hogy ezer év alatt Európa mindig akkor hagyott ma­gunkra és döfött hátba minket, mi­kor az ő védelmében vívtuk élet-ha­­lálharcunkat. Ez azonban nem je­lenti azt, hogy nem tartozunk Euró­pához, és hogy hátat fordítsunk ne­ki. Ha megtagadjuk ezeréves euró­pai történelmi hivatásunkat, egyik napról a másikra a pánszlávizmus szemétdombjára kerülünk és ment­hetetlenül elsüllyedünk a szláv ten­gerben. Ugyanakkor, hogy Európa időszakonként bekövetkező hátbatá­madásait és az állandósult pánszláv veszélyt kivédhessük, keresni kell és szorosra kell fűzni a rokon turáni né­pekkel való kapcsolatot, még akkor is, ha azok az évezredes tespedés és szendergés után most vajúdnak az újkori nemzettélevés véres lázában... Ma már kétségtelen, hogy a törté­nelmi fejlődés a helytelenül értelme­zett és bűnös, erőszakos módon al­kalmazott “népek önrendelkezési jo­ga’’ellenére — minek következtében szinte óránként születnek meg az életképtelen, mesterséges, heterogén lakosságú, jelentéktelen afrikai és ázsiai államocskák — az USA-hoz és a Szovjet Unióhoz hasonló konti­nensnyi birodalmak kialakulása felé vezet. All ez elsősorban Európára, amelyik két téridegen elemnek: a pánszláv-bolsevista Szovjet Uniónak és a monokapitalista USA-nak be­hatolása következtében most éli tör­ténelmének talán a legválságosabb idejét. Ha az európai népek nem akarnak az atomsírba temetkezni vagy a két téridegen hatalom szolgaságába süllyedni, sürgősen egyesülniük kell. A kezdeményező lépések gazdasági vonalakon már meg is történtek. A rohamosan fejlődő technika kö­* NAGYSZABÁSÚ esemény szín­helye volt Csonkamagyarország, jú­lius 28-a és augusztus 4-e között itt rendezték meg az európai gyermek­találkozót. A megnyitó ünnepségek­nek a budapesti sportcsarnok adott otthont, ahol az európai gyermek- és ifjúsági mozgalmak 700 küldötte, a béke és a barátság jegyében együtt köszöntötte a gyermekévet. jlljj&Sray.... . .... A . vetkeztében összezsugorodott világ­ban már nem Európa, hanem az egész világ egyensúlya a döntő kér­dés, amiben a mérleg nyelvének szerepét nem a kompromisszumos megoldással mesterségesen létreho­zott, életképtelen “semleges övezet­nek’’, hanem az egyesített vagy Egye­sült Európának kell játszania, amire minden joga és adottsága is megvan. Hogy azután az Egyesült Európa közel 350 milliós tömegével, kime­ríthetetlen szellemi tartalékával, többezeréves magas kultúrájával és történelmi múltjával, hamarosan kinő majd ebből a szerepből és újra a világ központja, sarokköve lesz, az biztos. De az is biztos, hogy ezt az USA és a Szovjetunió is jól tudja és ettől jobban félnek, mint az ördög­től. Ez a soha ki nem mondott közös érdek köti össze a látszólag merőben ellentétes két világhatalmat, s ez a felismerés irányítja az USA-nak ag­resszívebb partnerével szemben kö­vetett, megalkuvásra, engedékeny­ségre, koegsziztenciára hajlamos, az egész világra végzetes politikáját. A történelmi erőket azonban megállí­tani nem lehet, legfeljebb csak kés­leltetni. Mielőtt rátérnék a dolog lényegé­re, néhány kérdést tisztázni kell. A földrajzi Európát az Ural hegy­ség, a Volga, Káspi-tenger és a Kau­kázus választja el Ázsiától. Ez azon­ban teljesen önkényes meghatározás, mert a legősibb idők óta létezik egy másik Európa, amit keleten a Balti­kum, a Kárpátok és a Dardanellák zárnak le. Ez a terület nemcsak föld­rajzi, hanem spirituális és történelmi egység is; ez a fehér fajnak és kul­túrájának klasszikus földje. Ami ettől keletre van, az már Ázsia. Ezen a területen a fehér ember már többször alakított ki olyan kul­turális, társadalmi és politikai egy­séget — hogy csak a Róma-Gallia (Párizs)—Pannonia (Aquincum) erő háromszögre épült Római Biroda­­mat, a Karoling birodalmat, vagy a középkori univerzalista-keresztény Európát említsem — amelyet nyu­godtan nevezhetünk Egyesült Euró­pának és tekinthetünk a megszüle­tendő történelmi elődjének. Sokat írtak már az Egyesült Euró­páról és a titkos fiókok mélyén talán már készen is vannak a tervek, de a nagy nyilvánosság előtt még senki sem vázolta fel mégcsak hozzávető­legesen sem a külső, fizikai keretét, amit azután időtállóan ki lehet majd tölteni élettel, tartalommal. Azzal azonban mindjárt tisztában kell lennünk, hogy az Egyesült Európa se külső szerkezetében, se belső szerve­zettségében nem fog, de nem is ha­sonlíthat az USA-hoz, s mégkevésbé a Szovjetunióhoz, de nem lesz még csak a kettő szintézise sem. Örömmel jelentjük . . . Örömmel jelentjük, hogy Horváth Ferenc szabadságharcos bajtársunk­nak, a HSzM egyik alapító tagjának és élettársának Katalin nemzetes­­asszonynak, a cserkészlányok lelkes vezetőjének 1979. június 28-án, Clevelandban (Ohio) kislányuk szü­letett. A Hungária Szabadságharcos Moz­galom és annak hivatalos lapja, a Szittyakürt szeretettel köszönti a kis TÜNDÉT, s kívánjuk a Magyarok Istenének áldását a boldog Horváth családra. A Szerk. "A Megjelent az 1978. évi XVIII. Magyar Találkozó — VI. Magyar Kong­resszus tárgyalási anyagát tartalmazó KRÓNIKA, igen változatos, kitűnő tartalommal. A díszes kiállítású és ízléses vászonkötésű könyv a legnagyobb érdeklő­désre tarthat számot. A Krónika gazdag tartalmánál fogva hasznos és nél­külözhetetlen kézikönyve az egyesületi magyar vezetőknek és mindazoknak, akik magyar kérdések iránt érdeklődnek és azokkal foglalkoznak. A 300 oldalas mű ára 10,— dollár szállítási költséggel együtt. Meg­rendelhető a Magyar Társaság címén: 1450 Grace Ave., Cleveland, Ohio 44107. Egyetlen földrész sem rendelkezik annyi határozott, zárt földrajzi egy­séggel, mint Európa: délen a Bal­kán-, Appenini- és Pireneus-félszi­­get; nyugaton az angol és ír szigetek; északon a Skandináv-félsziget; kele­ten a Kárpátmedence, amelyik egy­ben a világ legtökéletesebb száraz­földi földrajzi egysége. Ezeket az egységeket a Berlin —Madrid —Kon­stantinápoly erőháromszög fogja egy be, amelyiknek csodálatosképpen pontosan a felezőpontjába esik a Ró­mai Birodalmat — úgy is mondhat­nám, az ókori Egyesült Európát — összefogó kisebb erőháromszög. Eme adottságok alapján az Egye­sült Európa csakis az örök természeti törvények által kialakított földrajzi egységekre és az ezek által meghatá­rozott évszázados, természetes fejlő­dés során kialakult államegységekre épülhet fel időtállóan, s nem pedig — ahogy egyesek szeretnék és kép­zelik — soha nem létezett, mestersé­ges, apró-cseprő mozaikállamocskák ra. Ezeknek az egyenrangú, egyenlő súlyú, önmagukban is életképes, erős, egészséges, sajátos történelmi hivatással rendelkező államegysé­geknek a belső rendjét minden külső befolyástól mentesen az ott élő né­peknek kell kialakítaniuk az állam­egység jellegzetes geopolitikai, gaz­dasági, kulturális, népi, nyelvi és történelmi adottságainak megfele­lően. A fenti meggondolások alapján, ha felrajzoljuk a térképre a jövő Egyesült Európáját, annak a követ­kező államegységekből kellene álla­nia: Spanyol—Portugál Unió — Ír­ország — Anglia — Franciaország — Benelux Államok — Svájc — Né­metország — Skandináv Unió (Svéd­ország—Norvégia—Dánia) — Balti Unió (Finnország—Esztónia—Lett­ország—Litvánia) — Lengyel—Cseh Unió — Magyar—Horvát Unió — Olaszország — Görög—Albán Unió — Balkán Unió (Szerbia—Bulgária —Románia) — Törökország. Jóllehet ez a felsorolás maga he­lyett beszél, s részletes kifejtése csak egy nagy, átfogó tanulmány kereté­ben lenne lehetséges, már most né­hány hozzáfűzést kell tennem. Ausztriát, a németség Ostmark­­ját, földrajzi fekvése és ősi történelmi hivatása elválaszthatatlanul a német tömbhöz kapcsolja. Csehország föld­rajzi fekvésénél fogva a lengyel tér­séghez tartozik. Itt kell megjegyez­nem, hogy Lengyelország alatt a tör­ténelmi, illetve azt a legjobban meg­közelítő, két világháború közöttit ér­tem. A Baltikum sarokkövét, Kelet- Poroszországot földrajzi fekvése és történelmi múltja kapcsolja a Bal­tikumhoz. Törökország bekapcsolá­sát az európai nagy erőháromszög délkeleti, egyelőre levegőben lógó sarokpontjának alátámasztása teszi elengedhetetlenül szükségessé, amit a régi Görög—római és az Ozmán Birodalom történelmi hagyományai is igazolnak. Egy kicsit részletesebben kell szól­ni a Magyar —Horvát Unióról. A földrajzi, történelmi szükség­­szerűség és Európa érdeke követe­lőén írja elő, hogy Európa keleti kulcsterületén, a Kárpátmedencé­ben az évezredes állami egység helyreállítassék. Az ott élő nemzeti­ségeknek minden külső befolyástól mentesen meg kell találniuk az ál­lamalkotó magyarsággal a békés együttélés módozatait, s tudomásul kell venniük, hogy a Kárpátmeden­cében sajátos szerkezeténél fogva semmiféle belső határ, még etnikai sem húzható az egész és a részek súlyos kára nélkül. Dr. d. Farkas László az “Egyesült Európa és a Kárpátmedence” c. ta­nulmányában ezt így fogalmazta meg: “A Kárpátmedence politikai össze fogásának európai jelentősége azzal az egy ténnyel elegendőképpen in­dokolható, hogy abban egy 1500 1979. szeptember hó Km-es védővonal mögötti egységről van szó, nemcsak az esetlegesen hát­térbe szoruló stratégiai értelemben, hanem úgy is, hogy ezen a vonalon kell kivédeni minden olyan “nem katonai” térhódítást is, ami az euró­pai civilizációt és integritását fenye­geti. — Ilyen feladatra széttagolt hátország képtelen, következésképp külső beavatkozást von magára. Né­peink legújabb történelme, azt hisz­­szük, eléggé szemléltetően bizonyít­ja, hogy a szétdarabolt Kárpátme­dencében a beavatkozás az ott élő népeknek milyen degradálását jelen­ti, annak akár Clemenceau-i, Lloyd George-i, akár hitleri vagy sztálini gyakorlatáról van szó.” A Kárpátmedence egyedül dél­nyugat felé nyitott. Ebből az adott­ságból következő történelmi szükség­­szerűségből született meg a 900 éves múltra visszatekintő magyar—hor­vát unió. A két nép között később felmerült és mesterségesen szított ellentéteket a magyarság 1867-ben véglegesen lezárta, amikor ősi ma­gyar területek (Szeremség) feláldo­zásával a Dráva —Duna vonalában húzta meg a határt. A dráván túli részek természetes határa délen az Adria, amiből szükségszerűen követ­kezik, hogy Horvátországnak a Drá­va — Szá vaközén kívül, akárcsak a múltban, magában kell foglalnia Dalmáciát és Bosznia-Hercegovina nyugati részét is. Ez a terület nem­csak földrajzilag, hanem kulturális és történelmi téren is szerves kiegé­szítő része a kárpátmedencei állam­egységnek s élesen elkülönül az Eu­­rópa-idegen Balkán részétől. A két nép 900 éves összefogására épülő új Magyar —Horvát Unió csakis ilyen formában fogja tudni betölteni az Egyesült Európában ráháruló törté­nelmi feladatokat és hivatását. * * * A fent elmondottak egyes megál­lapításaival lehet vitatkozni, de ma­gukkal a tényekkel nem. A cikk megírása óta bekövetkezett esemé­nyek egyre követelőbben sürgetik Európa egyesülését, melynek egyik sine qua non-ja — akár tetszik ez egyeseknek, akár nem — a Kárpát­medence esztelenül szétrombolt év­ezredes politikai egységének a hely­reállítása. A csonkaország magyarságának biológiai stagnálása és nagyobb táv­latban várható csökkenése ellenére — az elszakított területek magyar­ságának szaporulata a tervszerű el­­nemzetlenítés és irtás ellenére mesz­­sze magasabb a csonkaországinál — a Kárpátmedencében ma közel 15 millió magyar él. Ha ehhez hozzá­vesszük a történelmi határokon túlra kényszerített — csak Bukarestben több mint 200 ezer magyar él — százezreket és a szabad földön élő magyarok 1 milliós tömegét, akkor a magyarság létszáma meghaladja a 16 milliót. Tehát a Kárpátmeden­cében a rendezés joga, túl a töme­gen, a vitathatatlan történelmi jog folytán is a magyarságot illeti meg. Nem vitás, hogy az elmúlt félévszá­zad alatt sovinisztává nevelt nem­zetiségekkel való megegyezés ember feletti feladat lesz, de nem lehetet­len, hiszen ugyanilyen problémákkal küszködnek az angolok (skót, welsz, ír), franciák (baszk, breton, elszá­­szi), spanyolok (baszk, katalán) stb. A szabad földön élő magyaroknak tehát az lenne az elsőrangú feladata és kötelessége, hogy az egyéni érde­keket szolgáló, kicsinyhitű, megal­kuvó, status quo-s “reálpolitizálga­­tás” helyett, beállva a feltartóztat­hatatlan történelmi erők sodrába, már most elkészítsék a Kárpátme­dence és a többezeréves magyar nemzet minél tökéletesebb és simább beillesztését a jövendő Egyesült Eu­rópájába az egyetemes magyar ér­dekek és a magyarság történelmi hi­vatásának kára és csorbítása nélkül. Ez Európa érdeke is! Csikmenasági

Next

/
Thumbnails
Contents