Szittyakürt, 1979 (18. évfolyam, 2-12. szám)
1979-09-01 / 9. szám
2. oldal «lTTVAKÖkt gazdaságilag sokkal inkább kapcsolódnak Európának más tájaihoz, mint valami dunai egységhez. A Dunavölgy nem egységet meghatározó tényező, hanem több egységet egymáshoz kapcsoló útvonal. Politikailag pedig a Donauraum nem tény, hanem elképzelés, ami nem egyén, mint az a kérdőjel, ami az Osztrák-Magyar Monarchia helyén maradt. ” Kétségtelen, hogy ezer év alatt Európa mindig akkor hagyott magunkra és döfött hátba minket, mikor az ő védelmében vívtuk élet-halálharcunkat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem tartozunk Európához, és hogy hátat fordítsunk neki. Ha megtagadjuk ezeréves európai történelmi hivatásunkat, egyik napról a másikra a pánszlávizmus szemétdombjára kerülünk és menthetetlenül elsüllyedünk a szláv tengerben. Ugyanakkor, hogy Európa időszakonként bekövetkező hátbatámadásait és az állandósult pánszláv veszélyt kivédhessük, keresni kell és szorosra kell fűzni a rokon turáni népekkel való kapcsolatot, még akkor is, ha azok az évezredes tespedés és szendergés után most vajúdnak az újkori nemzettélevés véres lázában... Ma már kétségtelen, hogy a történelmi fejlődés a helytelenül értelmezett és bűnös, erőszakos módon alkalmazott “népek önrendelkezési joga’’ellenére — minek következtében szinte óránként születnek meg az életképtelen, mesterséges, heterogén lakosságú, jelentéktelen afrikai és ázsiai államocskák — az USA-hoz és a Szovjet Unióhoz hasonló kontinensnyi birodalmak kialakulása felé vezet. All ez elsősorban Európára, amelyik két téridegen elemnek: a pánszláv-bolsevista Szovjet Uniónak és a monokapitalista USA-nak behatolása következtében most éli történelmének talán a legválságosabb idejét. Ha az európai népek nem akarnak az atomsírba temetkezni vagy a két téridegen hatalom szolgaságába süllyedni, sürgősen egyesülniük kell. A kezdeményező lépések gazdasági vonalakon már meg is történtek. A rohamosan fejlődő technika kö* NAGYSZABÁSÚ esemény színhelye volt Csonkamagyarország, július 28-a és augusztus 4-e között itt rendezték meg az európai gyermektalálkozót. A megnyitó ünnepségeknek a budapesti sportcsarnok adott otthont, ahol az európai gyermek- és ifjúsági mozgalmak 700 küldötte, a béke és a barátság jegyében együtt köszöntötte a gyermekévet. jlljj&Sray.... . .... A . vetkeztében összezsugorodott világban már nem Európa, hanem az egész világ egyensúlya a döntő kérdés, amiben a mérleg nyelvének szerepét nem a kompromisszumos megoldással mesterségesen létrehozott, életképtelen “semleges övezetnek’’, hanem az egyesített vagy Egyesült Európának kell játszania, amire minden joga és adottsága is megvan. Hogy azután az Egyesült Európa közel 350 milliós tömegével, kimeríthetetlen szellemi tartalékával, többezeréves magas kultúrájával és történelmi múltjával, hamarosan kinő majd ebből a szerepből és újra a világ központja, sarokköve lesz, az biztos. De az is biztos, hogy ezt az USA és a Szovjetunió is jól tudja és ettől jobban félnek, mint az ördögtől. Ez a soha ki nem mondott közös érdek köti össze a látszólag merőben ellentétes két világhatalmat, s ez a felismerés irányítja az USA-nak agresszívebb partnerével szemben követett, megalkuvásra, engedékenységre, koegsziztenciára hajlamos, az egész világra végzetes politikáját. A történelmi erőket azonban megállítani nem lehet, legfeljebb csak késleltetni. Mielőtt rátérnék a dolog lényegére, néhány kérdést tisztázni kell. A földrajzi Európát az Ural hegység, a Volga, Káspi-tenger és a Kaukázus választja el Ázsiától. Ez azonban teljesen önkényes meghatározás, mert a legősibb idők óta létezik egy másik Európa, amit keleten a Baltikum, a Kárpátok és a Dardanellák zárnak le. Ez a terület nemcsak földrajzi, hanem spirituális és történelmi egység is; ez a fehér fajnak és kultúrájának klasszikus földje. Ami ettől keletre van, az már Ázsia. Ezen a területen a fehér ember már többször alakított ki olyan kulturális, társadalmi és politikai egységet — hogy csak a Róma-Gallia (Párizs)—Pannonia (Aquincum) erő háromszögre épült Római Birodamat, a Karoling birodalmat, vagy a középkori univerzalista-keresztény Európát említsem — amelyet nyugodtan nevezhetünk Egyesült Európának és tekinthetünk a megszületendő történelmi elődjének. Sokat írtak már az Egyesült Európáról és a titkos fiókok mélyén talán már készen is vannak a tervek, de a nagy nyilvánosság előtt még senki sem vázolta fel mégcsak hozzávetőlegesen sem a külső, fizikai keretét, amit azután időtállóan ki lehet majd tölteni élettel, tartalommal. Azzal azonban mindjárt tisztában kell lennünk, hogy az Egyesült Európa se külső szerkezetében, se belső szervezettségében nem fog, de nem is hasonlíthat az USA-hoz, s mégkevésbé a Szovjetunióhoz, de nem lesz még csak a kettő szintézise sem. Örömmel jelentjük . . . Örömmel jelentjük, hogy Horváth Ferenc szabadságharcos bajtársunknak, a HSzM egyik alapító tagjának és élettársának Katalin nemzetesasszonynak, a cserkészlányok lelkes vezetőjének 1979. június 28-án, Clevelandban (Ohio) kislányuk született. A Hungária Szabadságharcos Mozgalom és annak hivatalos lapja, a Szittyakürt szeretettel köszönti a kis TÜNDÉT, s kívánjuk a Magyarok Istenének áldását a boldog Horváth családra. A Szerk. "A Megjelent az 1978. évi XVIII. Magyar Találkozó — VI. Magyar Kongresszus tárgyalási anyagát tartalmazó KRÓNIKA, igen változatos, kitűnő tartalommal. A díszes kiállítású és ízléses vászonkötésű könyv a legnagyobb érdeklődésre tarthat számot. A Krónika gazdag tartalmánál fogva hasznos és nélkülözhetetlen kézikönyve az egyesületi magyar vezetőknek és mindazoknak, akik magyar kérdések iránt érdeklődnek és azokkal foglalkoznak. A 300 oldalas mű ára 10,— dollár szállítási költséggel együtt. Megrendelhető a Magyar Társaság címén: 1450 Grace Ave., Cleveland, Ohio 44107. Egyetlen földrész sem rendelkezik annyi határozott, zárt földrajzi egységgel, mint Európa: délen a Balkán-, Appenini- és Pireneus-félsziget; nyugaton az angol és ír szigetek; északon a Skandináv-félsziget; keleten a Kárpátmedence, amelyik egyben a világ legtökéletesebb szárazföldi földrajzi egysége. Ezeket az egységeket a Berlin —Madrid —Konstantinápoly erőháromszög fogja egy be, amelyiknek csodálatosképpen pontosan a felezőpontjába esik a Római Birodalmat — úgy is mondhatnám, az ókori Egyesült Európát — összefogó kisebb erőháromszög. Eme adottságok alapján az Egyesült Európa csakis az örök természeti törvények által kialakított földrajzi egységekre és az ezek által meghatározott évszázados, természetes fejlődés során kialakult államegységekre épülhet fel időtállóan, s nem pedig — ahogy egyesek szeretnék és képzelik — soha nem létezett, mesterséges, apró-cseprő mozaikállamocskák ra. Ezeknek az egyenrangú, egyenlő súlyú, önmagukban is életképes, erős, egészséges, sajátos történelmi hivatással rendelkező államegységeknek a belső rendjét minden külső befolyástól mentesen az ott élő népeknek kell kialakítaniuk az államegység jellegzetes geopolitikai, gazdasági, kulturális, népi, nyelvi és történelmi adottságainak megfelelően. A fenti meggondolások alapján, ha felrajzoljuk a térképre a jövő Egyesült Európáját, annak a következő államegységekből kellene állania: Spanyol—Portugál Unió — Írország — Anglia — Franciaország — Benelux Államok — Svájc — Németország — Skandináv Unió (Svédország—Norvégia—Dánia) — Balti Unió (Finnország—Esztónia—Lettország—Litvánia) — Lengyel—Cseh Unió — Magyar—Horvát Unió — Olaszország — Görög—Albán Unió — Balkán Unió (Szerbia—Bulgária —Románia) — Törökország. Jóllehet ez a felsorolás maga helyett beszél, s részletes kifejtése csak egy nagy, átfogó tanulmány keretében lenne lehetséges, már most néhány hozzáfűzést kell tennem. Ausztriát, a németség Ostmarkját, földrajzi fekvése és ősi történelmi hivatása elválaszthatatlanul a német tömbhöz kapcsolja. Csehország földrajzi fekvésénél fogva a lengyel térséghez tartozik. Itt kell megjegyeznem, hogy Lengyelország alatt a történelmi, illetve azt a legjobban megközelítő, két világháború közöttit értem. A Baltikum sarokkövét, Kelet- Poroszországot földrajzi fekvése és történelmi múltja kapcsolja a Baltikumhoz. Törökország bekapcsolását az európai nagy erőháromszög délkeleti, egyelőre levegőben lógó sarokpontjának alátámasztása teszi elengedhetetlenül szükségessé, amit a régi Görög—római és az Ozmán Birodalom történelmi hagyományai is igazolnak. Egy kicsit részletesebben kell szólni a Magyar —Horvát Unióról. A földrajzi, történelmi szükségszerűség és Európa érdeke követelőén írja elő, hogy Európa keleti kulcsterületén, a Kárpátmedencében az évezredes állami egység helyreállítassék. Az ott élő nemzetiségeknek minden külső befolyástól mentesen meg kell találniuk az államalkotó magyarsággal a békés együttélés módozatait, s tudomásul kell venniük, hogy a Kárpátmedencében sajátos szerkezeténél fogva semmiféle belső határ, még etnikai sem húzható az egész és a részek súlyos kára nélkül. Dr. d. Farkas László az “Egyesült Európa és a Kárpátmedence” c. tanulmányában ezt így fogalmazta meg: “A Kárpátmedence politikai össze fogásának európai jelentősége azzal az egy ténnyel elegendőképpen indokolható, hogy abban egy 1500 1979. szeptember hó Km-es védővonal mögötti egységről van szó, nemcsak az esetlegesen háttérbe szoruló stratégiai értelemben, hanem úgy is, hogy ezen a vonalon kell kivédeni minden olyan “nem katonai” térhódítást is, ami az európai civilizációt és integritását fenyegeti. — Ilyen feladatra széttagolt hátország képtelen, következésképp külső beavatkozást von magára. Népeink legújabb történelme, azt hiszszük, eléggé szemléltetően bizonyítja, hogy a szétdarabolt Kárpátmedencében a beavatkozás az ott élő népeknek milyen degradálását jelenti, annak akár Clemenceau-i, Lloyd George-i, akár hitleri vagy sztálini gyakorlatáról van szó.” A Kárpátmedence egyedül délnyugat felé nyitott. Ebből az adottságból következő történelmi szükségszerűségből született meg a 900 éves múltra visszatekintő magyar—horvát unió. A két nép között később felmerült és mesterségesen szított ellentéteket a magyarság 1867-ben véglegesen lezárta, amikor ősi magyar területek (Szeremség) feláldozásával a Dráva —Duna vonalában húzta meg a határt. A dráván túli részek természetes határa délen az Adria, amiből szükségszerűen következik, hogy Horvátországnak a Dráva — Szá vaközén kívül, akárcsak a múltban, magában kell foglalnia Dalmáciát és Bosznia-Hercegovina nyugati részét is. Ez a terület nemcsak földrajzilag, hanem kulturális és történelmi téren is szerves kiegészítő része a kárpátmedencei államegységnek s élesen elkülönül az Európa-idegen Balkán részétől. A két nép 900 éves összefogására épülő új Magyar —Horvát Unió csakis ilyen formában fogja tudni betölteni az Egyesült Európában ráháruló történelmi feladatokat és hivatását. * * * A fent elmondottak egyes megállapításaival lehet vitatkozni, de magukkal a tényekkel nem. A cikk megírása óta bekövetkezett események egyre követelőbben sürgetik Európa egyesülését, melynek egyik sine qua non-ja — akár tetszik ez egyeseknek, akár nem — a Kárpátmedence esztelenül szétrombolt évezredes politikai egységének a helyreállítása. A csonkaország magyarságának biológiai stagnálása és nagyobb távlatban várható csökkenése ellenére — az elszakított területek magyarságának szaporulata a tervszerű elnemzetlenítés és irtás ellenére meszsze magasabb a csonkaországinál — a Kárpátmedencében ma közel 15 millió magyar él. Ha ehhez hozzávesszük a történelmi határokon túlra kényszerített — csak Bukarestben több mint 200 ezer magyar él — százezreket és a szabad földön élő magyarok 1 milliós tömegét, akkor a magyarság létszáma meghaladja a 16 milliót. Tehát a Kárpátmedencében a rendezés joga, túl a tömegen, a vitathatatlan történelmi jog folytán is a magyarságot illeti meg. Nem vitás, hogy az elmúlt félévszázad alatt sovinisztává nevelt nemzetiségekkel való megegyezés ember feletti feladat lesz, de nem lehetetlen, hiszen ugyanilyen problémákkal küszködnek az angolok (skót, welsz, ír), franciák (baszk, breton, elszászi), spanyolok (baszk, katalán) stb. A szabad földön élő magyaroknak tehát az lenne az elsőrangú feladata és kötelessége, hogy az egyéni érdekeket szolgáló, kicsinyhitű, megalkuvó, status quo-s “reálpolitizálgatás” helyett, beállva a feltartóztathatatlan történelmi erők sodrába, már most elkészítsék a Kárpátmedence és a többezeréves magyar nemzet minél tökéletesebb és simább beillesztését a jövendő Egyesült Európájába az egyetemes magyar érdekek és a magyarság történelmi hivatásának kára és csorbítása nélkül. Ez Európa érdeke is! Csikmenasági
