Szittyakürt, 1978 (17. évfolyam, 1-9. szám)

1978-04-01 / 4. szám

1978. április hó «IttVAKÖftt 11. oldal A cseh katolikus egyház küzdelme. A New York Times 1978. feb. 27-i számában hosszabb riport jelent meg “Czech Catholic Church Strug­gles With Itself and the State” cím­mel a cseh katolikus egyház jelenlegi helyzetéről. Mint ismeretes, a Szovjetunió után Csehszlovákia nyomja el a leg­erélyesebben a katolikus egyházat. A Vatikán és a csehszlovák kormány között hosszú évek óta tartó tárgya­lások eredményeként a 60-as évek végén a Vatikán az ősi magyar nyitrai püspökséget szlovák érsek­séggé szervezte át és hatáskörébe utalta a szintén magyar alapítású szepesi, besztercebányai, rozsnyói és kassai püspökségeket. A múlt évben az évek óta üres prágai érsekség élére a kormány jóváhagyásával Frantisek Tomaseket nevezték ki, akit a Pápa rövidesen bíborosi kalappal is feldí­szített. Mivel a csehszlovák kormány elő­zőleg valamennyi püspököt — így 1976-ban Jan Korec cseh püspö­köt — a papok és szerzetesek zömé­vel bebörtönözte vagy az egyházi működéstől eltiltotta és mindent el­követett a vallási élet megbénításá­ra, a lakosság 70%-át kitévő ka­tolikus hívek a “földalatti egyházba” húzódtak vissza. Úgyhogy a lakos­ságnak Csehországban 13%-a, Mor­vaországban 20%-a, a Felvidéken (Szlovákia) 40%-a látogatja már csak a templomokat. A kormány mindent megtesz, hogy még ezt is megszűntesse. A “földalatti egyház” hívei 6 —20-as csoportokat alkotva rendszertelen időpontokban és min­dig más helyen gyűlnek össze egy­­egy egyházi működéstől eltiltott pap vezetésével vagy anélkül. A rend­őrség mindent elkövet, hogy ezeket a csoportokat felderítse és szétszórja, de nem sok eredménnyel. A Vatikán azt remélte, hogy a hierarchia részbeni helyreállításával a hívek újra bekapcsolódnak a nyil­vános egyházi életbe, márcsak azért is, mert a Vatikán sem nézi jó szemmel a felügyelet nélküli “föld­alatti egyház” tevékenységét. De té­vedett, mert a hívek a három évti­zedes egyházüldözés után nem bíz­nak az államban, de az állam jóvá­hagyásával kinevezett püspökökben sem. Tomasek bíboros kinevezése után első hivatalos ténykedésként a Szov­jetunióba utazott kéthetes körútra. Hazatérése után a Szent Vitus szé­kesegyházban tartott főpapi misé­jén, amin kb. csak 300 voltak, többek között ezeket mondta: “Mi­kor meglátogattam keresztény test­véreinket, a hívek ezreit találtam a templomokban. Ezek a hívek min­den nap hallják Isten szavát és min­den este együtt imádkoznak. A gye­rekek is minden este olvassák a szent könyveket. Milyen szomorú, hogy a mi családjainkban mindenre van idő — televízió nézésre, rádió hallgatá­sára — csak az Isten áldására nincs idő és nem is érdekli őket.” A bíboros máskor is gyakran tesz ilyen kijelentéseket és mindig dicsé­rettel emlegeti az orosz egyházat, amit még a bíboroshoz közelálló papok is megütközéssel fogadnak. A Vatikán mégis abban remény­kedik, hogy Lengyelországhoz és Magyarországhoz hasonlóan itt is lehet majd némi engedményt elérni. Ebben azonban a hívek, de még az engedélyezett papok zöme sem hisz. De van ennek a riportnak magyar vonatkozása is, amit nem lehet szó nélkül hagyni. A riportban ugyanis ilyen kitételek olvashatók: “Új érsekséget (nyitrai) szerveztek a nagytöbbségében katolikus Szlo­vákiában, amelyik évszázadokon ke­resztül magyar ellenőrzés alatt állt... Az egyház a Habsburgok 400 éves uralma idején azonos volt a biroda­lommal és az uralkodóval, akik a cseheket és szlovákokat csak jobbá­gyokként (vassals) kezelték...” Hát igen, a magyar-ellenes kis­­antant propaganda olyan tökéletes munkát végzett, hogy a világ közvé­leményét alakító sajtó még ma is változatlanul tovább szajkózza ugyanazokat a hamis szólamokat. Az első nyitrai püspökséget a Fel­vidéken meghúzódott hun-székely maradványok “tudun”-ja alapította a 800-as évek elején. A 850-es évek­ben Cyril és Method, a szláv nyelv bevezetésével ezt a püspökséget és vele együtt az egész vidéket a bizánci birodalom érdekkörébe akarta von­ni, de sikertelenül és utána rövidesen meg is szűnt. Szent István 1001-ben Nyitrán újra püspökséget alapított és így az legrégibb magyar egyház­megyék egyike volt a legutolsó időkig. A “tót” helyett a “szlovák” népnév csak a múlt században keletkezett és a pánszláv eszme térhódításával honosodott meg annak a lengyel — morva —rutén beütésű keverék, szláv nyelvet beszélő népnek megjelölé­sére, melynek biológiai alapja hun­­székely-magyar olyannyira, hogy a tótok (szlovákok) 40%-a antropoló­giailag még ma is turáni fajú és nem szláv. A Felvidék, mint a Kárpátmeden­ce szerves része több, mint 1000 éven keresztül Magyarország volt; Szlová­kiának hivatalosan a trianoni béke óta hívják, de 1938-ig a Csehszlovák állam-keretben még autonómiát sem élvezett. Szlovákia német gyám­kodás alatt mindössze 1939. márc. 14-től 1945. márc. végéig volt “ön­álló”, de akkor is csak az I. Bécsi­döntésben (1938) meghúzott hatá­rok között. így aztán Szlovákia és a szlovák nép nem lehetett a Habs­burg-birodalom vasallusa, mert 1918-ig egyszerűen nem is létezett. A riport idézett megállapításai tehát hamisak és megtévesztők. A felvidéki és a többi elszakított terület szervezeteinek lenne a köte­lessége az ilyen és ehhez hasonló ma­gyar-ellenes sajtómegnyilatkozáso­kat figyelemmel kísérni és azokat azonnal helyreigazítani, mert csak így lehetne a beidegzett magyar-el­lenes propaganda szólamokat sem­legesíteni. KÉT TANULMÁNY A VIRRASZTÓ hírszolgálata. 1. Magyarország és a Fegyveres-SS — hadtörténelmi értekezés — (Ney-SS-harccsoport, 1. magy. SS-si-zlj., Hunyadi és Hungária pcgr. ho.) 2. Tábornokaink halála — történelempolitikai értekezés — (Vitéz Feketehalmy-Czeydner, vitéz Ruszkay és vitéz Grassy vértanúsága) Kézirat/Manuscriptum A II. világháború idején a né.Waffen-SS-ben katonai szolgálaton teljesített magyar honvédek megbízásából összeállította: Andreas v. Weissenbach Kiadja: KÖRÖSI CSOMA SÁNDOR Copyright by: Történelmi Társaság * Historische Gesellschaft E.V. Historical Society Rubinstr. 12, 8000 München 50, West-Germany Telefon: (089) 150-45-84 A Volt Magyar Politikai Foglyok Világszövetségének amerikai kontinentális közlönye. Felelős szerkesztő: Helcz Tibor elnök. 4907 Albart Drive Syracuse, N.Y. 13215 Bácskai H. Béla szervezőtitkár mind hasonlóan nyilatkoztak a televíziók képernyői előtt és az amerikai hír­­ügynökségeknek. A volt politikai foglyok közt nincs balra kacsingató. A Szabadulás 7. és 8. oldalon közli a szövetség tavalyi közgyűlésén elfoga­dott alapszabályát, amely kimondja, hogy a tagságát elveszti az az egyén, aki magyarországi hatóságokkal akár szabadföldön, akár Magyaror­szágon kapcsolatot létesít. A Ma­gyarországra utazó elnökségi vagy intézőbizottsági tag automatikusan elveszti tisztségét. A szövetség köz­gyűlése elhatározta, hogy együttmű­ködik minden olyan emigrációs szer­vezettel, amelynek hasonló a célki­tűzése, vagyis politikai, kulturális és gazdasági küzdelmet folytat Ma­gyarország önrendelkezési jogának helyreállításáért és az emberi jogok érvényrejuttatásáért. Ezt alapszabá­lyába foglalta és ki is fejezte az Amerikai Magyar Szövetséghez inté­zett levelében, amelyben kérte ezt a nagytekintélyű szervezetet sorainak megtisztítására (amely közben Esze­­nyi lemondásával részben megtör­tént). Ugyanis a politikai foglyok nem tartanak kapcsolatot olyan szer­vezetekkel, amelyek soraiban híd­építők és hazafelé kacsingatók a hangadók. A kilenc éve rendszeresen megje­lenő Szabadulást a szövetség tagjai tagilletményként díjtalanul kapják, érdeklődők pedig postabélyeg, vagy adomány beküldésével kérhetik a tit­kárságtól. Cím: Federation of Hun­garian Former Political Prisoners, P. O. Box 102, Audubon, Pa. 19407 U.S.A. Politikai Fogoly Tudósító Megjelent a Volt Magyar Politikai Foglyok Világszövetségének hivata­los kőnyomatosa, a Szabadulás, 1978. első félévi száma. A politikai foglyok közlönyének első oldalán a világszövetség 1977. évi jelentését közli, amelyben Helcz Tibor elnök részletesen, hónapon­ként számol be a vezetőség akcióiról. Összegezve a Volt Magyar Politikai Foglyok Világszövetsége 1977. évi tevékenységének középpontjában a fogságban szenvedők megsegítése, az általános amnesztia sürgetése, a po­litikai menekültek támogatása és a Szent Korona védőőrizetének fenn­tartásáért folyó küzdelem volt. Érdemes kiragadni néhány részle­tet ennek az emigrációs egyesületnek tavalyi tevékenységéből. A politikai foglyok szervezete volt az első, amely a Carter adminisztrációtól hivatalos levélben 1977. februárban azt a hírt kapta, hogy a Szent Korona Ame­rikában marad. Azóta már tudjuk, hogy mennyit ér Carter elnök és körülötte fontoskodó liberálisok sza­va. Éppen ezért, a VMPFVSz fontos szerepet töltött be a Szent Korona védőőrizetének fenntartásáért foly­tatott küzdelemben. Ismeretes, hogy Helcz Tibor tavaly áprilistól októ­berig a Közös Magyar Külügyi Bi­zottság elnökeként több kongresszusi képviselőt és szenátort tájékoztatott a Szent Koronával kapcsolatos aggo­dalmairól. Amint a Magyar Szabad­ságharc leverésének 21. évfordulóján nyilvánosságra hozták Carterék gá­lád tervét a Szent Koronának a kom­munisták kezérejátszásáról, Helcz megnyerte a Rabnemzetek Szerve­zete, az Amerikai Légió és több amerikai újság támogatását egy nagyarányú tiltakozóhadjáratra a Szent Korona kiadása ellen. A közlöny második és harmadik oldalán Kővágó József, Budapest ÖRÖMMEL TUD A TJÜK, hogy a Flint városában, Michigan kétszer megválasztott, és utolsó tör­vényes polgármestere számol be a szövetség munkájáról a Szent Koro­na Amerikában tartása érdekében. Kővágó, aki több mint hat évet töltött magyarországi börtönökben és a szövetség nemzetközi ügyek bi­zottságának elnöke, ilyen minőség­ben résztvett abban a delegációban, amelyet november 7-én Carter elnök és Mondale alelnök fogadott a Fehér Házban. A továbbiakban az olvasó láthatja azt a nagyszabású tiltakozó munkát, amelyben a volt politikai foglyok a magyar emigráció minden szerveze­tével osztoztak a Magyar Szent Korona kontárkodó kezekbe átadása ellen. Bácskai H. Béla, a szövetség szervezőtitkára, a 6. oldalon számol be arról, hogy a volt politikai fog­lyok Szodfridt József, a Philadelphia és Környéke Magyar Sport Klub, a mindenki által jól ismert Magyar Tanya elnöke és Ughy Béla vezetésé­vel indították el “Holy Crown of St. Stephen Protection Committee”-t és felhívások, röplapok tízezreit küld­ték szét az amerikai magyarsághoz hasonló bizottságok megalakítására. Ugyancsak résztvettek a Szent Koro­na védelmében szervezett november 29-i washingtoni nagyszabású tünte­tésen, amelyről a Szittyakürt képes beszámolót közölt januári számá­ban. Carter elnök megtagadta saját­maga által hirdetett elveit az emberi jogok terén. Hitszegően és alatto­mosan a vörösök kezére játszotta szent ereklyénket és ezt nem felejtik el a Vasfüggöny mögött élő milliók, de az onnan származó amerikai ál­lampolgárok sem, amikor szavaza­tukra szükség lesz! Helcz Tibor elnök, Kővágó József díszelnök, államban lakó fiatal magyar testvé­rünknek — ifj. JOBB BELAnak és kedves feleségének (Carter) CARO­­LINÁNAK Jézus Urunk 1978. évé­nek, február hó 23. napján kisleá­nyuk született. A kis AMID A, LUCILLE 8 font 4 uncia. Érkezése sok boldog mosolyt varázsolt a szülők és a nagyszülők ajkára. A HUNG ÄRIA SZABADSÁG­HARCOS MOZGALOM őszinte szív bői gratulál a boldog szülőknek. Az egyik nagybácsi egy évi SZITTYA­­KÜRT és FIGHTER előfizetéssel lepte meg a fiatal családot. Az Avar-domb kincse Zengett az Avar-domb Őszi, csendes fjeken Apám kis földjén. Zengett az Avar-domb, Nekem zengett, csak nekem. Vad Népe Bajánnak, Véres fejű avarok Nekem üzentek: “Vad népe Btyánnak Neked kincseket hagyott.’’ Zengett az Avar-domb Kiszöktem egy hajnalon Az ősi kincsért. Zengett az Avar-domb, Mélyedt, mélyedt a halom. Vad népe Bajánnak, Béna lesz már a kezem: Ások, csak ások. Vad népe Bajánnak: Azt a kincset keresem. AdyEndre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents