Szittyakürt, 1977 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1977-09-01 / 9. szám

2. oldal »IttVAKÖfct 1977. szeptember hó DR. LELBACH ANTAL: EGY VÉGZETES ÉVFORDULÓ . . (Elhangzott a WBOE-FM. /90.3/ rádióállomás magyar programján. Műsorvezető: Szabadkai Sándor.) Hölgyeim és Uraim! Két évfordulóra szeretném a hall­gatóságot emlékeztetni. Amikor az angol királynő uralko­dása 25. évét ünnepli, Jugoszláviá­ban is egy politikai és történelmi fontosságú évfordulóról emlékeznek meg — nevezetesen Tito 40 éves ura­lomra jutásának körülményeiről és dicsőítéséről zeng az ottani sajtó. Igaz, az ünneplés nem olyan spontán és világraszóló, mint Angliában, ahol a parádés felvonulások, sajnos kizárólag a múltat jellemzik — de mindenesetre hivatásos ünnepségek követik egymást Belgrádban a bru­tális 20. század dicsőségét hirdetve. Természetesen a két évforduló nem azonosítható semmi vonatko­zásban, kivéve, hogy az angol király­nő trónra lépésére és annak körül­ményeire jól emlékszünk — Tito uralomra jutása és annak előzmé­nyei csak kevesek előtt ismeretesek. Mondhatnám, hogy hivatalosan fe­ledésbe mentek, holott jellemző és nem lebecsülendő. A történelemben az utóbbinak nagyobb jelentőséget fognak tanúsítani, különösképpen, mert egy olyan eredményes műve­letet hajtott végre ami már sejtetni engedte irányvonalát a világ előtt Jugoszlávia jövőjét illetőleg. Josip Broz, ahogy akkor ismerték 1937-ben egy kis párt titkára volt, megjárta Spanyolországot majd számkivetésben élt Moszkvában. Ott összejött a hirhedt Jezsoval, az akkori NKVD főnökével és egyhamar együttesen eliminálták az egész otta­ni jugoszláv pártvezetőséget, közöt­tük az elnököt Milán Gorkicot és Tito orosz születésű feleségét. A mód célszerű és hatásos volt — tarkó­lövés. Mindez Sztálin tudtával és he­lyeslésével történt, utat nyitva Tito előmenetelére mint a jugoszláv kom­munista párt vitathatatlan feje. A Jugoszláviában kiadott dicshim­nuszok természetesen hallhatnak minderről. A cikkek érdekessége az, hogy nem győzik hangsúlyozni, hogy hogyan mentette meg Tito Jugo­szláviát a szovjet dominációtól. A so­rok között azonban könnyen kiol­vasható, hogy a szovjet veszedelem Jugoszlávia jövőjét illetőleg éppen olyan aktuális, mint amikor Tito oly bátran szembeszállt Sztálinnal. Tito összeütközése Sztálinnal nem 1948-ban, hanem már 1944-ben kezdődött, amidőn Tito, a partizán vezér a háború alatt egy megbe­szélésre ment Moszkvába. Sztálin ekkor vázolta a tervét, hogy az egész Balkán félszigetet a Szovjetunióba szándékozik beolvasztani. Ez az in­korporáció vagy annexió később ki­terjedt volna úgy Csehszlovákiára, mint Lengyelországra is. Ezen a drámai összejöveteleken, amelyen Sztálinon kívül résztvettek Molotov, Zdanov és Beria, Titonak bátorsága volt visszautasítani az egész elképze­lést, kijelentve, hogy a végsőkig fog küzdeni Jugoszlávia önállóságáért és fel fog használni minden eszközt, hogy meghiúsítsa Sztálin tervét. Azokban a napokban és azon körül­mények között ez nagy bátorságot igényelt és egy csoda, hogy Tito élve hagyta el a színhelyet. Ismételve ezt az eseményt az új­ságcikkek azt a tanulságot vonják le, hogy a Szovjet tervei nem változtak meg, és hogy Tito, aki ma 85 éves, nem lehet mindig védője se Jugo­szláviának, se az egész Balkán-félszi­getnek. Érdekes megjegyezni, hogy ami­kor Tito szakított Sztálinnal 1948- ban, Mao Ce-tung megszakított minden kapcsolatot Titoval, azt gondolván, hogy Tito hátatfordított a kommunizmusnak. A két ország közötti közeledés 1968-ban újból megindult, amidőn Tito erélyesen elítélte a Szovjet inváziót Csehszlová­kiában. Közeledésük azóta is folyta­tódik. Ez év májusában egy kínai delegá­ció járt Belgrádban azzal a céllal, hogy a Szovjet jelen viszonya úgy Jugoszláviával mint Kínával tüzetes vizsgálat alá vetessék. Belgrádi hiva­talos források szerint Kína felaján­lotta garanciáját Jugoszlávia jövő önállóságát illetőleg — Tito halála után —, de Tito úgy döntött, hogy egy ilyen gesztus nyílt provokáció lenne Moszkva felé. Bárhogy is le­gyen a helyzet, ez is bizonyítja, hogy Kína hajlandó támogatni minden anti-szovjet sakkhúzást, legyen az Európában vagy Dél-Afrikában. Természetesen ennek kivitelezése kétséges, de nem a psychológiai je­lentősége. A szerbeknek, akik félve néznek a bizonytalan jövő felé ez a kínai gesztus igen megnyugtató. Ahogy egy jugoszláv kommentár mondta: “A vendégeink nagyon, na­gyon értékelik Jugoszlávia szilárd el­határozását, hogy megvédi szuvere­nitását.” A jugoszláv külügyminisz­ter, Milos Minie pedig megjegyezte, hogy a jugoszláv —kínai kooperáció mind jelentőségteljesebbé válik. Ez nekünk magyaroknak is egy­magába véve is megfontolandó és fontos kijelentés! — Szeptemberi csengő ... A magyar kitartás és a magyar­nak megmaradni akarás szült meg az idén tavasszal Burton városban (Mich.) ismét egy magyar iskolát az ott lakó magyar származású felnőt­teknek és gyermekeiknek. A három hónapos sikeres magyar nyelvoktatás után most ősszel ismét megfog kezdődni a magyarnyelvű tanítás. A szeptemberi csengő hang­jára már szól a távbeszélő készülék Puppán Jánosnál, Németh Magdi­nál, Nagy Tibornál, Takács Gyulá­nál és Kiss Mátyás lelkiatyánál, hogy megbeszéljék az összes tanfo­lyamokkal kapcsolatos kérdéseket. Induláskor 1977 februárjában 50 magyar iratkozott fel a magyarnyelv elsajátítására magyar iskolába. Ta­kács Gyula a gyerekeket, Német Magdi a felnőtteket, Nagy Tibor az angolnyelven történő magyar nyelv­­oktatást, Kiss Mátyás tisztelendő úr pedig a haladók számára végezte a magyar nyelv oktatását hangyaszor­galommal. Váljon tiszteletére a bur­­toni Katolikus Egyháznak, hogy tanteremmel és az oktatáshoz szük­séges felszereléssel segített a magyar iskolán, Puppán Imre pedig az ad­minisztrációs munkával segítette a magyar iskola sikerét. Most ősszel kibővítik a magyar is­kola programját. Az őszi tanfolya­mokat 4 hónapra tervezik és a helyi Református Egyházat is bevonják a magyar nyelv oktatásába. Flintből (Mich.) Jobb Béla a Hungária Sza­badságharcos Mozgalom vezetőségi tagja, felesége és leánya szintén te­vékenykedni fognak a magyar iskola sikeréért. Őszinte szívből gratulálunk a példás burtoni magyaroknak és a Magyarok Istenének áldását kérjük a további munkájukhoz. (j#) Örömmel üdvözöljük a Chilei Nemzeti Katonai Tanácsot, szeptember 11-én az országának a marxizmus békjóitól való felszabadulása alkalmából (Képünkön az “Esmeralda” nevű iskolahajó a valparaisoi kikötőben.) SÁTÁN BOMBÁJA A mi vérünkből, de Isten Leikével született Jézus Urunk, kereszt­halála után feltámadva, megígérte tanítványainak, hogy az Atyjához való visszatérése napján, elküldi nekünk a Vigasztaló Szent Lelket. Az O Boldogságos örök Édesanyja, Szűz Mária misztériumában hagyhatta vissza a számunkra az 0 ígéretét, mert Mária időközönként megjelenik közöttünk és isteni csodákkal terel vissza bennünket az “elhagyott” igaz útra . . . Mindig tiszta, ártatlan, egyszerű lelkeknek, kiket a földi tudá­lékosság még nem fertőzött meg, jelenti meg Magát a Szent Szűz Anya. Lourdesben, a kis pyrenneusi baszk-francia városka mellett, 1858. április 21-én látta csillogni a Szűz Anya azt a kis emberi lángot, amit akkor ismét keresett. Mert elérkezettnek ítélte az időt újabb csoda tettére a romlásba indult emberiség új, igaz útra való térítésére. Hiszen Fia miértünk tett bizonyságot az Úr Isten előtt, életének feláldozásá­val . . . Egy szegény, alázatos kis munkásleány, a tizennégyéves Bernadette Soubirous állott akkor a Szent Szűz előtt, csillogó, megrettenve kérdő szemekkel . . . Az abban az időben már működő távíró világhálózat napokon ke­resztül adta hírül az öt világrésznek a megrendítő csodát . . . Egy kis­lány beszélt a Szent Szűzzel. Szegény öt gyermekes segéd-molnár töré­keny leányának tíz, gyönge ujja által vájt lyukból, száraz, köves talaj­ból, az odasereglett hitetlen, gúnyolódó tömeg kacaját a torkába folytva, kristálytiszta, csodatévő forrás bugyogott ki. Már az első napon több gyógyíthatatlan beteg nyert azonnali gyógyulást a forrásvízből képzett tóban ... A Szent Szűz mutatta a mindenki által kigúnyolt kis­lánynak, a forrás helyét. Előzőleg a Szűz Anya eme kis új szolgáló­­leánya a saját édesanyjától is arculütést kapott, mert hazugnak tartotta őt. Volt már addig is néhány kiválasztott, ártatlan szolgálóleánya a mi Urunk Édesanyjának, a Szent Lélek képviseletében, de hűségesebb, bátrabb, kitartóbb egysem volt, mint Bernadett Soubirous. A neversi “Irgalmas Nővérek” zárdájába vonult önként, völegényjelöltjét mo­sollyal elhagyva, hogy rövid élete végéig csak irgalmatlanságot kapjon az Irgalmasnak nevezett nővérek között. Állandó rosszindulatban iránta, a zárda legpiszkosabb munkáit végeztették vele. Pedig akkor gyönge testét a kopott, mások által már agyonhordott ruhadarabok alatt, rákos sebek fedték, melyeket gondosan eltitkolt. Önként vállalta magára az Úr kálváriájának szenvedéseit, mindig alázatosan mosolyog­va. Csak az Égi Anyánál nyert irgalmat az “Irgalmasok” zárdájában, kit utolsó földi leheletével követett. Pedig a kis Bernadette számára az “Egyházat” a zárda jelentette. Az élet Koronáját már nem ebben a zár­dában tette a fejére a Szűz Anya. Most, az elmúlt augusztus 14-én, vasárnap, a Sátán keze plasztik­bombát robbantott a Szűz Anya és az Ő legkedvesebb szolgálóleánya, a kis Bernadette tiszteletére emelt lourdesi bazilikában és ott nagy rom­bolást okozott. A Szűz Mária által gyógyításra és vigaszra szánt szen­télyben azonban senkisem lelte a halálát . . . Még csak meg sem sebe­sült . . . Pedig sokan voltak ott. Mert nem engedte a Sátán által meg­másítani az O általa rendelt küldetését ennek a szent helynek. A jelenlegi pápa, VI. Pál, az Egyházba hatolt “ördög füstjéről” szólott egy alkalommal. De Yacov Shapir — általa is lehetővé tett üzel­­mei folytán — már maga az Ördög, személyesen is behatolt oda, hogy anyagilag is pusztítson . . . Hogy rúgjon és üssön. Mi, magyarok, nemzetünk szellemi és testi feltámadásának har­cosai, ismét alázatos szívvel teszünk bizonyságot az életet adott Szent­­háromsághoz kötő, örök hűségünkről, a megtámadni akart Szűzanya és hűséges, bátor kis Szolgálóleánya előtt. A Szittyakürt tábora. ELŐZETES TÁJÉKOZTATÓ Kedves Olvasóinknak már most jelentjük, hogy az 1956-os Nemzeti Forradalom és Magyar Szabadságharc 21. évfordulója alkalmából Clevelandban a HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM 1977. október 30-án, a nyugat-oldali Református Egyháznál (15300 Puritas Avenue) rendezi meg a hagyományos MAGYAR SZABADSÁGHARCOSOK DÍSZEBÉDJÉT. Lapunk októberi számában részletes tájékoztatást adunk Cleveland és környéke magyarsága számára. Nemzettestvéri tisztelettel, a Rendezőség.

Next

/
Thumbnails
Contents