Szittyakürt, 1977 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1977-01-01 / 1-2. szám

2. oldal tZITTVAKŐfet 1977 január—február hó mindig hivatkozik? — Legalább sza­bad kezet adjanak a magyar népnek a trianoni végrendelet megsemmisí­tésére. Az idő halad és fogy a ma­gyar. Talán ez az utolsó lehetőség. Az arcátlan román statisztika még a szerencsétlen helyzetet is sötétebbé teszi, amikor a Tribuna Romaniei lapjuk telekürtöli a Nyugatot, hogy csak 8% magyar van Erdélyben. — Hazugság ellen csak az igazság hir­detésével lehet harcolni, erőszak el­len pedig csak erővel. Elérkezett a cselekvés ideje. Raj­tatok a sor magyarvérű szocialista vezetők. Indítsátok el a magyar kul­túrforr adalmat otthon is. Mi segí­teni fogunk. Letűnt rendszerek és a Nyugat bűneiért ne szenvedjen a magyar nép. Jogtalanul elvett terü­leteinket követeljétek vissza. Mi ön­zetlenül megteszünk minden tőlünk telhetőt, de a felelőség elsősorban titeket terhel. Ha kételkedtek, hogy a román nemzetiségi politika hová vezet, nézzetek a térképre és keressé­tek meg Aradot, vagy Kolozsvárt. — Aztán gondolkozzatok, hogyan fog­ják majd hívni Sárospatakot romá­nul, vagy Miskolcot csehül, Zala­egerszeget németül, vagy Bada­csonyt szerbül. Ez a magyar-irtás politikai rend­szerektől függetlenül, következetesen folyik. Becstelenségük odáig vezet, hogy még a hullát is kirabolják. Nemcsak a székely népet, földet, de még a kultúrát is kisajátítja a román kormány. Az elmúlt év novemberé­ben egy-egy órás speciális TV adás­ban méltatta az amerikai televízió­hálózat Nadia Comaneci — Keme­­nes Anna — olimpiai tomászbajnok életét és hazájának, kultúrájának szépségeit, melyet a román kormány irányításával készítettek. Ebben a programban megdöbbenve lehetett látni, amit a magyar városok, tájak, építészeti ritkaságok, a székelykapu­tól az utolsó motívumig a népi ze­nétől a hétágú sípig minden magyar létesítmény volt, amire a román kor­mány úgy hivatkozik ott, hogy ro­mán kultúra. A bemondó kétezer­éves Romániáról beszélt a százmilliós amerikai TV közönség előtt, akiket jól ismerve a 99%-a el is hitte. Ezen az erőszakkal elrománosított magyar lányon keresztül Bukarest egy hamis történelmi propagandát vitt át a nyugati köztudatba, a további sovi­niszta politikai törekvéseik érdeké­ben. Ugyanezt igazolja a Tribuna Romaniei 1976. november 1-i szá­mában a 10. oldalon megjelent angolnyelvű cikk is: “The Young and History”, “Fiatalság és Törté­nelem” — egyik kitétele: “As a matter of fact history has always been with the Romanians a militant discipline, closely linked to the political program of this people and to public education.” “Tény az, hogy a Románoknál a történelem mindig is egy harcias szakma volt szoros összefüggésben ennek a nép­nek politikai programjával és a köz­neveléssel.” A cikk tények nélkül hi­vatkozik nyugati és görög történé­szekre, hamis mondanivalójának igazolására. Befejezésül még hozzá­teszi: “We are glad to note in publications of the Romanian establishment abroad, as also in studies by historians abroad many of whom of Romanian descendance a correct vision of the history of the Romanian nation.” — “Mi örömmel vesszük tudomásul, hogy a külföldi román alapítványok kiadványaik­ban, éppúgy, mint a történészek ta­nulmányaiban, akik közül sokan román származásúak, a román nép történelmének helyes meglátása mu­tatkozik.” Ilyen irányított propagandával jutnak el oda a románok, hogy ro­mánra átkeresztelt magyar városo­kat sorolják fel, mint a “Román Civilizáció” bölcsőjét. Hajmeresztő, ha belegondol az ember, hogy a hazai sajtóban nem egyszer a zátonyrafutott finnugoros NÉPSZERŰ MAGYAR TANESZKÖZÖK Magyarok voltak Magyarország nélkül, Magyarok vannak Magyarország nélkül, Magyarok lesznek Magyarország nélkül. Mert az országnál mélyebb a magyarság Mert test az ország és lélek a nép Keret az ország, s az ország-keretben A magyarság a fejedelmi kép : Két évtizedig idegen keretben A kép, a lényeg alig változott, Oltárképé magasztosul talán, Bár nyomta a keret, az átkozott. A régi, rokon ismerős keretben Ne felejtsük-, ez is csak foglalat — Jobban hat a neki való keretben, De mégis csak a Kép az, aki hat! Csikoroghat az államgépezet, Mert minden állam test és csikorog De Arany János dallama örök, S Petőfin nem fognak ki divatok! Vannak bolondjai a szerelemnek S őrültjei a honfi-láznak is — De néha nagyon hamar is kisül, Hogy mindez múló, balga és hamis. Vannak korszakos szörnyű tévedések És vad politikai divatok — De néha egy-egy költő mondja el Joggal: az Állam mostan én vagyok. Két évtizedes idegen keretben Mi megláttuk az örök lényeget — Országokat lehet szétdarabolni: Nem lehet legyilkolni lelkeket! Népszerűek külföldön a magyar taneszközök, az elmúlt 5-6 év alatt megkétszerezte exportját. Az 1976- os eredmény meghaladja a 24 millió forintot. A legnagyobb vásárló Cseh­szlovákia, az NDK, Bulgária és Jugo­szlávia, de nagymennyiségű iskolai szemléltető eszközt szállítanak az NSzK-ba, Olaszországba, Portugá­liába, s részben magyar eszközök se­gítségével tanulnak a diákok Észak- Amerikában, Ausztráliában és Irán­ban is. A mechanikai, fizikai és matematikai szemléltető eszközök legnagyobb vásárlói, a Vietnami Szocialista Köztársaság és a Mongol Népköztársaság. * Kétszáznegyvennégy éves valódi Guarneri hegedűt találtak Mont­­reálban egy szálloda szemétdomb­ján. Kiderült, hogy a hegedűt — amelynek értéke egymillió dollár — Florian Zabach hegedűművész szál­lodaszobájából lopták el. Egy név­telen telefonáló később bejelentette: “Meggondoltuk a dolgot. Visszaad­juk a hegedűt. Túl bonyolult lenne értékesíteni. A szemétdombon meg­találják.” A szakértők szerint az olasz Giuseppe Guarneri hegedűké­szítőtől, aki 1687-től 1742-ig élt, az utókorra mindössze három hegedő maradt. (Die Tat) * Marina Vlady, a kitűnő francia filmszínésznő, mint sértett állt leg­utóbb a versaillesi bíróság előtt. Unokaöccse, a 20 éves Alexandre Lesnoff 1974-ben betört nagynénjé­­nek a villájába. A bíróság a fiút egy­évi börtönre ítélte. “Unatkoztam” — mondta a tettes a bíróság előtt — “s a betörés szórakoztatott”. (Ex­press) magyar történetírók milyen hevesen harcolnak az ősi szumir eredetünk bizonyítékai ellen. Ez csak nálunk fordulhat elő. Az Egyesült Államok 200 eszten­dősjubileumi ünnepségein Románia hivatalosan kiküldött “tudományos képviselői” azzal lepték meg a sem­min nem csodálkozó észak-amerikai közvéleményt — közli Badiny Jós Ferenc “Mah-gar a Magyar”! c. bri­liáns értékű könyvében —, hogy az oláh nép szumir származását tartal­mazó “tudományos” munkákat ki­állították, sőt — színes filmet is ve­títettek erről. A magyar szakembe­rek meghökkenve ismerték fel a be­mutatott “régészeti- és az oláhok szu­mir eredetét bizonyító leletekben” Torma Zsófia Erdélyben talált és a magyar-szumir kapcsolatok bizonyí­tására felhasznált múzeumi tárgya­kat. Azokat, amiket az Erdélyt meg­szálló oláhok egyszerűen eltulajdo­nítottak. Csak mi magyarok va­gyunk azok, akik az idegenek által ránkerőszakolt elméleteket támogat­juk — az ősi szumir-magyar erede­tünk helyett. Csak velünk magya­rokkal fordulhat az elő, hogy politi­kai rendszerekre való tekintet nélkül saját ősi szumir-magyar történel­münk meghamisítását támogatjuk. Míg az idegenek a mi dicső ősi szumir-magyar múltunk, kultúránk szépségeivel ékeskednek, addig ugyanezek a tolvajok — ahol tehetik — a filmek cigány jeleneteiben szó­lalnak meg magyarul. Itt az ideje annak, hogy otthon is feleszméljen a magyarvérű baloldali Nem lehet tovább halogatni a kultúrforr adalmat! Fajtánk megmen tésében lehet az emigráció egységes támogatására számítani. Közös erő­vel kell küzdeni a történelem-hami­sítás ellen. Talán soha nem voltak időszerűbbek, mint ma Reményik Sándor szavai: Magyar testvéri szeretettel köszöntjük a Körösi Csorna Sándor Történelmi Társaság Árpád Tagozatát Örömmel jelentjük, hogy Mün­chenben, 1976. okt. 30-án és 31-én, harmincöt Nemzettestvérünk egysé­ges akaratából megalakult a Körösi Csorna Sándor Társaság európai Árpág tagozata, és a német egyesü­leti törvények betartása érdekében a következő vezetőséget választotta: elnök: dr. Bánffy Ernő, oki. épí­tészmérnök; alelnökök: Hegyi Mar­git egyetemi hallgató és vitéz Vértes Béla szkv. vezérkari százados; ügy­vezető: Katona Sándor szkv. had­biztos százados; pénztáros: Pogány Ede egyházközösségi elnököt. — Névadónkul KÖRÖSI CSO­­MA SÁNDORt választottuk, mert mi az ő szellemében, az általa meg­jelölt irányban kívánunk munkál­kodni programunk megvalósításá­ban. A mi Társaságunk európai emigrációnk “Lelkiismerete” akar lenni: buzdítani, figyelmeztetni, in­teni — ha kell dorgálni fogunk. Út­mutatók és példaadók leszünk, ok­tatni, szoktatni fogunk és jó példá­val előljámi, ahogyan azt klasszikus nevelési, örökérvényű elvek előírják. Tartalmat kívánunk nyűjtani-koor­­dinálni a nagyobb megmozduláso­kat és mindenek előtt és mindenhol SEGÍTENI a jobb a magyar jövőt építő közösségi tevékenységeknél. Mi nem ígérünk sem címet, sem egyéb előnyöket: csupán egyszerű, szorgalmas, de gyakorlati eredmé­nyeket felmutató ÁLDOZATOS munkát! Ha az általunk annyira megvetett Benes éveken át, hajnal­­tól-éjszakáig, egy egyszerű padlás­szobában tudott dolgozni a cseh célokért, amíg külső támogatást szerzett, akkor mitőlünk is joggal elvárhatják otthoni testvéreink, hogy mi is küzdjünk a magyar jö­vőért és áldozatokat is hozzunk esz­méinkért! — hangzik a Körösi Cso­rna Sándor Történelmi Társaság hitvallása. Ehhez a hitvalláshoz kívánunk a Szittyakürt nevében eredményes, nemzetmentő munkát. * * * Levelezési cím: KÖRÖSI CSOMA SÁNDOR HISTORISCHE GESELLSCHAFT c/o A. Katona Rubinstr. 12. 8-München-50 West-Germany

Next

/
Thumbnails
Contents